Irán gyors ütemben halad a fegyverminőségű urán fejlesztésével, ami közelebb hozza az első iráni atomkísérlet lehetőségét – állítják az európai titkosszolgálatok.
Az Iszlám Köztársaság közel áll ahhoz, hogy valószínűleg nukleáris fegyvert teszteljen, és illegális technológiát próbál megszerezni aktív atomfegyverprogramjához – derül ki a 2023-ban közzétett európai hírszerzési jelentésekből.
Az Iráni Iszlám Köztársaság közel áll ahhoz, hogy valószínűleg nukleáris fegyverkészüléket teszteljen, és illegális technológiát próbált megszerezni aktív atomfegyverprogramjához
– derül ki a 2023-ban közzétett megdöbbentő európai hírszerzési jelentésekből.
A Közel-Kelet Médiakutató Intézet (MEMRI) tette közzé először honlapján a hírszerzési dokumentumok fordításait. A Jerusalem Post összegezte a Hollandiából, Svédországból és Németországból származó hírszerzési eredményeket.
A legnyugtalanítóbb felfedezés a hírszerzési adathalmazból a Holland Általános és Hírszerző Biztonsági Szolgálattól (AVID) származik.
Az AVID megállapította, hogy az iráni rezsim gyors ütemű fejlesztése a fegyverminőségű urán előállítására „közelebb hozza egy esetleges első iráni atomkísérlet lehetőségét”.
A holland hírszerzési jelentés szerint „Irán tavaly folytatta nukleáris programját. Az ország tovább növeli a 20 és 60 százalékos dúsított uránkészleteket. Ezt centrifugák segítségével tovább lehet dúsítani az atomfegyverhez szükséges 90%-os dúsítású uránig”.
Az AVID-jelentés hozzátette:
„Irán továbbra is figyelmen kívül hagyja a közös átfogó cselekvési terv (JCPOA) keretében kötött megállapodásokat. Az egyre kifinomultabb urándúsító centrifugák telepítésével pedig tovább növeli dúsítási kapacitását”.
Az európai jelentések főként Irán állítólagos 2022-es illegális magatartásával foglalkoznak.
A svéd biztonsági szolgálat 2023-as éves jelentésében azt írta, hogy „Irán ipari kémkedést folytat, amely elsősorban a svéd csúcstechnológiai ipar és a svéd termékek ellen irányul, amelyek felhasználhatók a nukleáris fegyverprogramban”.
Németország szövetségi alkotmányvédelmi hivatala (BfV) – az ország szövetségi belügyi hírszerző szerve – jelentésében azt írta: „Az alkotmányvédelmi hatóságok 2022-ben folyamatosan nagyszámú jelzést találtak arra, hogy Irán nukleáris programjaihoz proliferációs szempontból releváns beszerzési kísérleteket hajtott végre”.
A béke utolsó napja , a háború elsö napja a világ tönkretételétben.
„az iráni rezsim gyors ütemű fejlesztése a fegyverminőségű urán előállítására „közelebb hozza egy esetleges első iráni atomkísérlet lehetőségét”.”
Komolyan mondom, nem hittem volna, azt gondoltam, hátrébb tolja, ehhez holland hírszerzési jelentés kellett, no meg a Jeruzsálem Post, persze az is csak esetlegesen. Inkább azzal foglalkoznának, – vagy azzal is, – minek ment Sojgu, orosz védelmi miniszter Novaja Zemlja szigetére az Északi-Jeges tengerbe, nincs elég hideg Moszkvában is? Georg legutóbbi bejelentkezése szerint ott most tizenhat fok van és esik az eső, nem úgy mint Jeruzsálemben, vagy a Holt -tengernél, ahol hőségben kúszatják a katonákat, mint azt a Neokohnból kellett megtudnunk, a tudósításból Sojgu maradt ki véletlenül.
Csak mert ott robbantották fel az első hidrogén bombát, de a cárbombát biztosan, ami szintén hidrogén volt vagy 500 megatonnával, az eddigi legnagyobbal, de a számnak még utána kell nézni. A Kóla-félszigetről nézték messzelátóval, mert a bátor orosz vezérkari tisztek nem mertek közelebb menni. Ott a homok ott kvarccá olvadt össze, olyan mint a jég, mert rendszeresen folytak ott az ötvenes években szovjet atomkísérletek, viszont érdekes módon megmaradt a katonák és mérnökök részére épített házak egy része, legalábbis a romjaik, lakások, iskolák és egyebek, mert a sziget nagy, de különösen hosszú. Szerintem Sojgu azt nézte meg, mennyi pénz szükséges azokat felújítani, és a sugárzás már elviselhető-e. Majd ha az ajatollahok fogják bejárni az elfoglalt szigeteket a Hormuzi-szorosban, a Jeruzsálem Post akkor idegeskedjen, addig úgyis csak riogat eredmény nélkül, bár van ahol cuppannak rá.
Izraelnek van atombombája, miért ne lehetne Iránnak is. „Irán továbbra is figyelmen kívül hagyja a közös átfogó cselekvési terv (JCPOA) keretében kötött megállapodásokat. ” Ezt a megállapodást USA egyoldalúan felmondott 2018-ban.
Azért nem lehet atombombája mert aláírta az atomsorompó szerződést.
Izraelnek azért lehet mert nem írta alá.
Tehát Irán szerződésszegést követ el.
Neked miért jó egy iszlamista állam ami atombombával rendelkezik?
Az Iráni nuki program már réges-régen tart, még a Sah idejében kezdődött. Annak ellenére, hogy Irán rendelkezik a 2. legnagyobb ismert földgáz, és olajlelőhelyekkel, mégis indokolt, hogy a jövőre nézve legyen ezektől a fosszilis energiahordozóktól független energiaellátása. Ezt támasztja alá az az adottság , hogy Szághándban ( közép Irán ) van egy cca 800 millió tonna kapacitású uránérc lelőhely. Ez így tiszta, és ebbe senki nem is kötött volna bele. Pláne hogy Irán aláírta az Atomsorompó egyezményt, és így elkötelezte magát a békés nuki felhasználás mellett.
Irán felé a bizalom megvolt, azonban Irán ezzel a bizalommal visszaélt. Kihasználva azt hogy bíznak benne titokban nukleáris fegyverprogramba kezdett. Ennek első jele volt amikor a nyugat 2003 ban felfedezte, hogy Iránnak van két elrejtett, és be nem jelentett nukleáris létesítménye. Ezek egy urándúsító, és egy nehézvíz előállító üzem volt. Visszaellenőrizve a korábbi műholdfelvételeket kiderült, hogy már több mint tíz éve fejlesztik ezeket az üzemeket, és olyan kapacitásúak, ami messze meghaladja az esetleges Iráni nuki erőművek igényét.
Felvetődik a kérdés, hogy akkor mire kelhet a dúsított hasadóanyag ? Na vajon mire , mert hát kenyeret nem lehet vele direktbe sütni. Értelem szerűen az egyetlen válasz a nukleáris fegyver volt.
Khatami Iráni elnök a lebukás után nyíltan a belföldi tévében beszélt a két üzemről és azzal védte a mundért, hogy a nemzetközi bejelentési kötelezettség csak akkor kötelező ha dúsított uránt állítanak elő benne. Kijelentette, hogy ott ilyen , sött Iránban sose történt. Ennek megerősítésére meghívta a NAÜ csapatát vizsgálatra. 2003 nyarán a NAÜ csapata meg is vizsgálta az üzemeket és dúsított urán nyomaira bukkant.
Hoppá ! Extra bukta !
Ez után nem is az USA hanem az Iránnal jó kapcsolatokat ápoló EU-s vezértrojka Francia o. Német o. Nagy-Britania kezdett tárgyalásokat Iránnal, a helyzet BÉKÉS megoldása érdekében. Ez 2004-2005 ben folyamatosan mentek, de semmilyen ajánlat nem volt „elfogadható” Iránnak, mely ingyen erőművet, vagy bármi mást ígért ha a csak hogy a fegyverminőségű urán gyártásáról lemondjon.
Még a messze Irán barát Oroszország is beszállt ajánlatott téve, hogy INGYEN szállítja a nuki fűtőanyagot Iránnak. Ez sem lett elfogadva.
Szóval röviden ennyit a békés célú Iráni nuki programról, a megbízhatóságról, a tárgyalással való problémamegoldásról.