Tanya Chutkan bírónő, akit kedden neveztek ki Donald Trump volt elnök perének lefolytatására, mert állítólag megpróbálta megdönteni a 2020-as választásokat, a jelentések szerint több ezer dollárt adományozott Barack Obama kampányának.
A Washington Examiner beszámolója szerint Chutkant Obama elnök 2014-ben nevezte ki az amerikai kerületi bíróságra, miután a 2008-as és 2012-es választások között mintegy 4300 dollárt adományozott az ő kampányának és győzelmi alapjának.
Ted Cruz szenátor a „The Verdict with Ted Cruz” című podcastjában megjegyezte, hogy Chutkan „még a washingtoni kerületi bíróságok mércéjével mérve is szélsőbalos hírében áll”. Rámutatott, arra hogy a 2021. január 6-i, a választási eredmények miatt feldühödött Trump-támogatók által a fővárosban kirobbantott zavargásokkal kapcsolatos ügyeket is ő vitte.
A legalább 38 január 6-i ügyben, amelyet Chutkan tárgyalt, mindegyik ügy elítéléssel zárult, és 19 esetben a büntetése megegyezett az igazságügyi minisztérium ajánlásával, vagy azt meghaladta. Négy esetben börtönbüntetést szabott ki, amikor a minisztérium nem ajánlott börtönbüntetést.
Cruz azt mondta: „Tehát a bíró személyét illetően egy olyan bíróra számíthatunk, aki könyörtelenül ellenséges lesz Donald Trumppal szemben, aki a Biden [Igazságügyi Minisztérium] előtt fog meghunyászkodni.”
Trump volt elnök ellen kedden emelt vádat Jack Smith különleges ügyész négy vádpontban, amelyek a 2020-as választások utáni időszakra és január 6-ra vonatkoznak. Az Egyesült Államok megtévesztésére irányuló összeesküvéssel, hivatalos eljárás akadályozására irányuló összeesküvéssel; obstrukcióval, valamint a szavazati jog és a szavazatszámlálás elleni összeesküvéssel vádolták.
Műsorában Cruz azt mondta, hogy „kivételesen nagy” az esélye annak, hogy Trumpot elítélik, ha a tárgyalásra Washingtonban kerül sor, mert ott „nem Donald Trump támogatói” vannak. „
Ezek szerint nem mindig jo, ha a birokat a politikusok nevezik ki?
Ott nem is a bíró dönt az ügyben hanem az esküdtszék. Már eleve a cím is hamis.
Hala istennek csak annyira ismerem az amerikai birosagok mukodeset, amennyit a filmekbol tanulok. De mire az eskudtszek ele kerul az ugy, ha jol tudom, a biro megszuntetheti az eljarast, a vadpontokat vitathatja az ugyesszel, a targyalason befolyasolhatja az ugyesz es a vedo munkajat, stb. De ami a lenyeg: az eskudtszek csak abban a kerdesben dont, hogy bunos-e a vadlott, vagy sem. Guilty or not guilty? Azt, hogy a vadlott megrovasban reszesul vagy eletfogytiglant kap, a biro donti el, termeszetesen a torveny szabta keretek kozott. Szoval ez a politikusok altal kinevezett birosag olyan fagylalt, ami visszanyalhat…Trump tiltakozasabol itelve.
Termeszetesen azzal is egyetertek, hogy a cikk, mint a Neokohn cikkeinek tobbsege, egyoldalu, konzervativ, jobboldali…es tobbnyire a „tenyek” fele hamis.
Biztosan nincs olyan törvény aminek a büntetése megrovástól életfogytiglanig terjed. Van egy szűk sáv ami arra való, hogy az enyhítő vagy súlyosbító körülményeket is figyelembe vegye a büntetés, de például megrovás alternatívája felfüggesztett lehet vagy max egy év, az életfogyt alternatívája meg minimum 30-40 év. Alapvetően az esküdtszék dönt a bűnösségről és a törvény a szankcióról, a bíró szerepe ott jóval kisebb, ő a tárgyalás levezetője. Ennyire én sem ismerem az amerikai rendszert, de én még azt is kétlem, hogy politikusok nevezték volna ki a bírót, szerintem a bírósági rendszeren belül jelölték ki, az ügyészség vagy más bírói kar. Biztosan nem politikusok szavaztak a bíró kijelöléséről, arról a szavazásról biztos hallottunk volna.
De ez a cikk előrevetíti mennyire lesz átpolitizált a tárgyalás. Ha elítélik az lesz a narratíva, hogy „baloldali volt a bíró” függetlenül attól, hogy nem is ő döntött. És ugyanúgy lehet majd tagadni a vádpontokat ahogy a választás eredményét lehetett.
„A Washington Examiner beszámolója szerint Chutkant Obama elnök 2014-ben nevezte ki az amerikai kerületi bíróságra, miután a 2008-as és 2012-es választások között mintegy 4300 dollárt adományozott az ő kampányának és győzelmi alapjának.”
Ez a mai izraeli torvenyek szerint sulyos megvesztegetes, es a szituacio elkepzelhetetlen…volt a mult ev vegeig. Azota kiderult, hogy jo lenne torvenyt hozni, ami megengedi az anyagi tamogatast (egyelore csak korlatok kozott, de majd jon a folytatas), es jo lenne, ha a birokat a politikusok neveznek ki.
Ez az „Obama nevezte ki” ugyanolyan hamis mint, hogy „a bíró fog dönteni”. Obama jelölte őt, de egy szenátusi bizottság döntött a kinevezéséről. És végül 95-0 arányban, tehát teljes kétpárti támogatással nevezték ki.
Ott a választási kampányok mind adományból mennek mindkét oldalon. A kisnyugdíjastól a milliárdosig mindenki adományoz a jelöltjének, hogy kampányoljon. Ez aligha tekinthető megvesztegetésnek, vagy tán ha olyat jelölt volna Obama aki McCain kampányát támogatta az nem lett volna megvesztegetés, mikor az is ugyanolyan kampányadomány volt? Megvesztegetés akkor lenne ha közvetlenül azért adott volna neki pénzt, hogy kinevezze.
Nem irtam, hogy ez az USA-ban megvesztegetes volt, azt irtam, hogy „Ez a mai izraeli torvenyek szerint sulyos megvesztegetes, es a szituacio elkepzelhetetlen…volt a mult ev vegeig.” Arra celoztam, illetve irtam is, hogy az izraeli kormany atvenne az amerikai modszereket az ott mukodo ellenorzo rendszer nelkul. Sajnalom, ha felreertettel.
Nem is fizetett sokat ezért az állásért. Indiában egy buszvezető állás kerül ennyibe.