Dél-Olaszország egyes részein az utóbbi időben erdőtüzek tomboltak – ezreket kényszerítettek menekülésre. Sok esetben gyújtogatókat okolnak.
A Coldiretti mezőgazdasági szakszervezet szerint az erdőtüzek akár 60%-a ember okozta.
A calabriai helyiek a BBC-nek azt mondták, hogy a balga gazdáktól kezdve a viszálykodó szomszédokig mindenki hibás a tüzekért.
A nagy hőség és a szárazság, amelyet az éghajlatváltozás csak súlyosbít, csak ront a helyzeten.
Olaszországnak ezen a részén az erdőtüzek nem csak evakuálásra kényszerítenek és hamuvá változtatják a földet – hanem tönkreteszik a föld történelmét és ökológiáját is.
Az elmúlt két évben a tüzek megrongáltak egy 13. századi templomot Szicíliában, és több évszázados olajfákat égettek le Pugliában.
A legtragikusabb, hogy a hét elején Calabria egyik legrégebbi népzenésze, a 98 éves Diego Aquilino az ágyában halt meg, amikor a lángok elérték az otthonát.
Calabria elnöke, Roberto Occhiuto még Coldirettinél is tovább ment, és úgy becsülte, hogy az erdőtüzek 80%-a mögött gyújtogatás áll.
„Tavaly Calabriában 22 gyújtogatót fogtunk el, és idén is többeket találunk”
– mondta Occhiuto.
Ő és a regionális hatóságok hangsúlyozzák, hogy olyan rendszereket állítanak fel, amelyekkel el lehet riasztani az ilyen viselkedéstől – többek között drónokat, amelyek a területet a gyújtogatók után kutatják.
Az erdőtüzek nagy részét emberek okozzák, gondatlanságból (eldobott cigaretta, rosszul eloltott tábortűz stb.) vagy pedig szándékosságból (piromániás gyújtogatás).
Lehet akármekkora szárazság vagy hőség, attól még spontán nem gyullad meg a fa. Fafajtól függően a gyulladási hőmérséklet ugyanis 200…300 C, ilyen meleg még Görögországban sincs egyelőre 🙂
A természetes erdőtűz első számú oka a villámcsapás. A meteorológiai szolgálatok tudják, hol, mikor, mennyi villámcsapás történt. Ennek alapján ki lehet következtetni, hogy egy adott erdőtüzet villámcsapás vagy pedig emberi tevékenység okozott-e.
Az már a klímahisztériához tartozik, hogy a jelenlegi erdőtüzekről úgy számolnak be a médiában, mintha azok a klímaváltozás közvetlen következményei lennének. Ez így csúsztatás. Az igazság valahol ott van, hogy a nagy hőség és szárazság következtében könnyebben lángra kap az erdő Rhodosz szigetén, ha Ariszteidosz Megalofallosz eldobja a parázsló cigarettáját…
Ezeken a területeken a nyár mindig is ilyen száraz volt, már az ókorban is, vagy régebben is, ezért alakult ki itt a jellegzetes szárazságtűrő mediterrán növényzet. A történelem előtti időkben annyival volt jobb a helyzet, hogy hatalmas keménylombú erdőségek borítottak be a tájat, amit mára teljesen kiirtottak, a helyét pedig a bozót vette át, ami sokkal gyúlékonyabb, mint a magas törzsű erdő.https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/7/74/Landscape-Sicilia-bjs-3.jpg Szándékos gyújtogatás? Lehet, de ennek oka az is lehet, hogy ezeket a helyeket nyáron milliószámra lepik el a turisták, ami viszont nem mindenkinek tetszik. Aki nem ebből él, annak biztosan nem. A turisták elűzésére kiválóan alkalmasak ezek a hatalmas bozóttüzek. Ide sokáig biztosan nem megy senki. A leégett terület a téli esők idején hamar regenerálódik, mert a visszamaradt hamu kitűnő táptalajt ad. Afrikában ezért égetik fel száraz időszakban a szavannákat és az ültetvényeket.