Egy hónappal halála előtt, 1994 áprilisában Richard Nixon volt elnök levelet írt Bill Clinton akkori elnöknek, amelyben „bölcs tanácsokat” adott Clintonnak, „különösen Oroszországgal kapcsolatban”. A levél tartalmát a Clinton elnöki könyvtár most nyilvánosságra hozta.
A hétoldalas, 1994. március 21-én kelt levélben, amelyet Luke Nichter történészprofesszor ismertetett a Wall Street Journalban, Nixon kíméletlenül értékelte az oroszországi politikai helyzetet, és pontosan megjósolta, hogy a Moszkva és Kijev közötti kapcsolatok megromlanak, és hogy egy Putyinhoz hasonló személy kerülhet hatalomra. Az akkor 81 éves Nixon azután írta a levelet, hogy visszatért kéthetes oroszországi és ukrajnai útjáról.
1972-ben Nixon volt az első amerikai elnök, aki Moszkvába látogatott, ahol Leonyid Brezsnyev szovjet főtitkárral aláírta a ballisztikus rakétákról szerződést és a stratégiai fegyverzetkorlátozási szerződést. Az elnökségét követő években Nixon az Egyesült Államok nevében több külföldi úton is részt vett, és több évtizedes tapasztalatai alapján tanácsokat adott az amerikai politikusoknak a hidegháború utáni korszakban is.
Nixon az oroszországi politikai és gazdasági szabadság fennmaradását „a legfontosabb külpolitikai kérdésnek tartotta, amellyel a nemzetnek a század hátralévő részében szembe kell néznie”.
Ezért is közölte Clintonnal, hogy az Oroszországban látottak alapján a Borisz Jelcin volt orosz elnök vezette kezdődő demokrácia veszélyben van.
„Mint Jelcin egyik első támogatója ebben az országban, és mint aki továbbra is csodálja őt a múltbeli vezetéséért, vonakodva jutottam arra a következtetésre, hogy a decemberi választások óta helyzete rohamosan romlott, és hogy Oroszország megkérdőjelezhetetlen vezetésének napjai meg vannak számlálva” – írta Nixon. „Ivási rohamai hosszabbak, és depressziós időszakai gyakoribbak.
A legaggasztóbb, hogy a Dumában és az országban uralkodó egyre inkább Amerika-ellenes környezetben már nem tudja teljesíteni az önöknek és más nyugati vezetőknek tett vállalásait”.
Nixon azt előre látta, hogy az Oroszország és Ukrajna közötti kapcsolatok felfognak bomlani. Az ukrajnai helyzetet már akkor „rendkívül robbanásveszélyesnek” nevezte.
„Ha hagyjuk, hogy kicsússzon az irányításunk alól” – mondta Nixon Clintonnak –
„akkor Bosznia mellette csupán egy munkahelyi kerti partinak fog tűnni”.
A volt elnök azt tanácsolta Clintonnak, hogy erősítse meg az amerikai diplomáciai képviseletet Kijevben.
Nixon arra is sürgette Clintont, hogy alakítson ki kapcsolatokat Jelcin lehetséges utódaival. „Bush hibát követett el, amikor túl sokáig ragaszkodott Gorbacsovhoz a szoros személyes kapcsolat miatt. Önnek el kell kerülnie ugyanezt a hibát a Jelcinnel való nagyon jó személyes kapcsolatában” – írta.
Nem volt biztos benne, hogy ki kerülhet legközelebb hatalomra. „Még mindig nincs senki, aki Jelcin kategóriájába tartozna, mint potenciális vezető Oroszországban” – írta Nixon. Tájékoztatta Clintont, hogy Oroszországban a nacionalista és populista hullámzás „hiteles elnökjelöltet” hozhatna.
„Az oroszok komoly emberek. Hruscsovot többek között azért tették a polcra 1964-ben, mert a büszke oroszok szégyellték az ENSZ-ben és más nemzetközi fórumokon elkövetett bohóckodását” – írta Nixon.
A levélből az is kiderül, hogy Nixon mennyire nem kedveli a karrierdiplomatákat. „A Fehér Házban töltött éveim alatt megtanultam, hogy a legjobb döntéseimet, például azt, hogy 1972-ben Kínába menjek, a legtöbb külügyi tisztviselő ellenvetése vagy jóváhagyása nélkül hoztam meg” – írta. Nixon azt tanácsolta Clintonnak, hogy jelölje ki a saját útját, és ne hagyja, hogy a munkatársai visszatartsák.
„Ne feledje, hogy a külügyi tisztviselők úgy jutnak a csúcsra, hogy nem kerülnek bajba. Ezért jobban érdekli őket a saját seggük fedezése, mint az önöké”.
Clinton a későbbi években szívesen emlékezett vissza Nixon tanácsaira.
„Miután meghalt, azon kaptam magam, hogy arra gondoltam, bárcsak felhívhatnám, és megkérdezhetném Nixon elnököt, hogy mit gondol erről vagy arról a problémáról, különösen, ha Oroszországról van szó” – mesélte.
