Izraeli régészek igazolták a Bibliában leírtakat

A Héber Egyetem kutatói bizonyítékokat találtak arra, hogy Júdea királyságának déli határa már háromezer évvel ezelőtt messze túlnyúlt Jeruzsálemen, éppen ahogy a Tánáchban, azaz a zsidó Bibliában áll. Korábban úgy vélték, hogy csak a későbbi évszázadokban hódították meg ezt a területet – írja a Zsido.com.

Az erről szóló tanulmányt Joszef Garfinkel professzor jegyzi és a neves Jerusalem Journal of Archeology folyóiratban jelent meg. A tanulmányban Garfinkel öt fontos régészeti helyszín, Bét Semes, Hirbet Kejáfá, Tel el Nászbe, Hirbet ed Dáuárá és Láchis leleteivel szemlélteti elméletét, mely szerint a ma Sfélát Jehudának, azaz Júdeai-síkságnak nevezett területet, mely a fővárostól délnyugatra fekszik és a tengerparti síkságig tart, már a polgári időszámítás előtti X. században meghódították a zsidó uralkodók. Számos régész úgy véli, hogy ez a folyamat jóval később, két-háromszáz évvel Dávid király uralkodása után zajlott le.

„A bizonyítékok korábban is léteztek, nincs szó újonnan felfedezett leletekről. Arra volt csupán szükség, hogy valaki összerakja a teljes képet a töredékekből. Örülök, hogy én lehettem az, aki ezt megtette”

– mondta Garfinkel professzor.

Régészek felfedezték és megszólaltatták a Közel-Kelet legkorábbi hangszerét

A régészek most először hallhatják, hogyan zenéltek az emberek mintegy 12 000 évvel ezelőtt.

A Bét Semesben és Hirbet Kejáfában talált leletek radiokarbonos vizsgálata kimutatta, hogy azok az i. e. X. század első negyedéből, Dávid király idejéből származnak. A Biblia leírása szerint fia és utódja, Slomó (Salamon) király, illetve az ő fia, a kettészakadt királyság déli állama, Jehuda élén álló Rechávám terjesztette ki a birodalom határait délnyugati irányba, A településeket vastag, jól kiépített falrendszer vette körül, mely határvédelmi feladatokat is ellátott, illetve biztosította a Jeruzsálembe vezető utak békéjét.

„Ezek a falak jól mutatják Dávid királyságának határait, s ezzel véget vetnek annak a régóta húzódó történészi vitának, mely Dávid királyságának létezéséről és annak határairól szólt. A kérdéses időszakból származó leletek szilárd bizonyítékokkal támasztják alá Rechávám király a Krónikák könyvében leírt hadjáratait és erődépítési munkálatait.

Egy olyan ritka esettel állunk szemben, amikor a történelmi tények és a régészeti eredmények megerősítenek egy háromezer évvel ezelőttről származó bibliai történetet”

– mondta a professzor.

Ezt a cikket szerkesztőségünk a sábát beállta előtt készítette és előre időzítve jelent meg az oldalon.

Miért írnak héberül jobbról balra?

Miért írnak héberül jobbról balra, amikor a világ legtöbb nyelvét éppen fordítva, balról jobbra írják? A Zsido.com cikkéből most kiderül!