Sebes Gábor: Horthy sem akadályozhatta volna meg a vidéki zsidóság deportálását

Publicista

A legfrissebb hírekért kövessen minket a Google-ön!

Eljött az ideje Horthy Miklós tisztességes megítélésének – írja Bánó Attila vitaindítójában. Mire vonatkozik itt a tisztesség, milyen álláspont tekinthető tisztességesnek? Szerintem az, ami nem méri Horthyt más mércével, mint más történelmi szereplőket, nem tulajdonítja Horthynak, amit nem ő követett el, viszont nem kisebbíti a felelősségét azért, amit elkövetett vagy ami mulasztásban nyilvánul meg — írja véleménycikkében Sebes Gábor, volt politikus, publicista az index.hu-n.

„Horthynak a zsidósághoz fűződő viszonya nem volt ellenséges” – állítja Bánó. Köves Slomó rabbi ezzel a numerus clausust állítja szembe, mint Horthy antiszemitizmusának legkorábbi bizonyítékát. Tény, hogy a törvény méltánytalan és kirekesztő volt, ugyanakkor ne felejtsük el, hogy Amerikában az orvosegyetemeken még az ’50-es években is numerus clausus volt, illetve csak most szüntette meg az amerikai Legfelsőbb Bíróság azt az eljárást, amivel az amerikai egyetemek a feketéknek a társadalmi arányuknak megfelelő számú helyet akartak biztosítani – a fehérek (köztük a zsidók) és az ázsiaiak rovására. Nem beszélve arról, hogy

Az „egyenlőtlenség” felszámolása, azaz mindenkinek minden jóból a születési csoportja létszámarányának megfelelően kellene részesülni, ma a művelt nyugaton többségi álláspont.

Bármennyire fájó, a numerus clausus mögött ugyanez a gondolat van.

Ne felejtsük el azt sem, hogy Horthy államfő volt, meghatározott jog- és hatáskörrel, nem abszolút uralkodó. Mégis minden rosszat, ami a korszakban történt, neki tulajdonítanak és az ő felelősségét emelik ki. A törvényeket az Országgyűlés hozta, a végrehajtó hatalom a kormány kezében volt. Nem mellesleg a numerus clausust az egyetemi hallgatóság erőteljes nyomására vezették be, egy vesztes háború után, amikor a trianoni Magyarországra kellett költöztetni a pozsonyi és a kolozsvári egyetemet. A korszakban egyébként a nőhallgatók felvételét is korlátozták.

Horthy vitathatatlanul antiszemita volt, a zsidók visszaszorítását kívánta a gazdasági életben, de nem akart ennél messzebb menni, főleg nem kívánta a kiirtásukat. Köves rabbi helyesen állapítja meg, hogy „Bár a nácik által elpusztított európai sorstársaikkal ellentétben a magyar zsidók többségének élete 1944 tavaszáig (azaz a német megszállásig) viszonylagos fizikai biztonságban volt”.

Itt ki kell térni Heiko Maas akkori német külügyminiszternek a Spiegelben 2020. május 7-én megjelent cikkére. „Minden felelősség Németországot terheli a II. világháborúért és a holokausztért. Aki ezt kétségbe vonja és más népeket is bűnösnek tart, az az áldozatokkal szemben követ el jogtalanságot” – írta. „A holokauszt emberiesség elleni bűntettéért pedig egyedül Németországot terheli a felelősség. Aki ezzel kapcsolatban kétségeket szít, és más nemzeteket taszít az elkövető szerepébe, az igazságtalanságot követ el az áldozatokkal szemben. Instrumentalizálja a történelmet és megosztja Európát.”

„Az államigazgatás a Szovjetunióval szemben megkezdett háborúval összhangban döntött arról, hogy a magyar állampolgársággal nem rendelkező zsidókat ukrajnai területre, Kamenyec-Podolszkij környékére deportálják, ahogy Szakály Sándor »némi« érzéketlenségtől vezérelve 2014-ben fogalmaz, »idegenrendészeti eljárás« elszenvedőivé váltak. A kitelepítetteket, a helyi zsidósággal együtt az SS alakulatai legéppuskázták. A tömeggyilkosságnak összesen mintegy 23 600 áldozata volt. nehéz elképzelni, hogy mindez Horthy legalább hallgatólagos beleegyezése nélkül történhetett volna meg” – írja Köves Slomó. Szakály Sándort meghurcolták az idegenrendészet szó használata miatt, noha nem tudom, hogy idegen állampolgárok kitoloncolását háború idején mi másnak lehet még hívni. A tömeggyilkosságot a németek követték el. Az a gondolat, hogy a németek a magyar felségterületről kitoloncolt, nem magyar állampolgárok legyilkolásához Horthy beleegyezését kérték volna, nem megalapozott, és maga a minden bizonyíték nélküli feltételezés nem történészi.

A magyar hatóságok embertelen (de a korban nem szokatlan) módon jártak el, gyakran magyar állampolgárokat is kitoloncoltak, de a tömeggyilkosságot nem lehet a nyakukba varrni, azt a németek követték el.

Európa minden, a németek által megszállt országából deportálták a zsidókat és legtöbbjüket megölték a német lágerekben. A németek és segítőtársaik szervezték a deportálásokat, akiknek a felelősségét nem lehet kisebbíteni, de akik megszállás nélkül nem jutottak volna szerephez. Ez alól két kivétel van: Románia, ahol a román hatóságok öltek meg 250 ezer zsidót az ellenőrzésük alatt álló területeken, és Dánia, ahonnan Svédországba menekítettek mintegy 7200 zsidót. Ugyanakkor a dánok német zsidókat nem engedtek be, hanem visszafordították őket. Az Egyesült Államok pedig leginkább csak a jól képzett zsidókat engedte be, a bevándorlási kvótákat csökkentették a háború alatt.

Lehet-e komolyan azt hinni, hogy Magyarországon egyetlen ember meg tudta volna akadályozni azt, ami a megszállt országok mindegyikében végbement?

Horthynak a szemére lehet vetni, hogy nem emelte fel a szavát a vidéki zsidóság deportálása ellen, passzivitást tanúsított. Azt kétlem, hogy meg is tudta volna akadályozni. A kormányfő németbarát volt, a közigazgatás vezető pozícióit németbarát tisztviselőkre cserélték. Az országgyűlési képviselők egy része a Gestapo foglya volt. Horthy egyáltalán nem volt olyan mértékben ura a helyzetnek, mint korábban, nem számíthatott a tisztviselői kar lojalitására. Sőt, ahogy a kiugrási kísérlet kudarca mutatta, a katonaságéra sem. Amikor Horthy parancsot adott a deportálások leállítására, azok még egy darabig folytatódtak. „A belügyi vezetésre jellemző, hogy az egyértelmű tiltás ellenére a Budapest körüli községekből még július 8-án és 9-én is deportáltak” – olvashatjuk a Degob honlapján.

A magyar – már tisztogatáson átesett – közigazgatás felelősségét szokás Horthynak és a jobboldalnak tulajdonítani. Az persze soha nem vetődik fel, hogy a baloldal ismerje el az irányításuk alatt álló magyar közigazgatás felelősségét a svábok kitelepítésében, 600 ezer ember Gulágra hurcolásában, a padláslesöprésben, az 1956 utáni tömeges megtorlásokban és a titkosszolgálatok által behálózott puha diktatúrában. Mert ezekhez a baloldalnak meg a magyar társadalomnak semmi köze, azok nem ők voltak. A magyar társadalom csak 1944-ért bűnös, sem előtte, sem utána semmiért, de 1944-ért nagyon és jóvátehetetlenül.

Köves Slomó említi a munkaszolgálatosokat is. Mintegy 40 százalékuk a szovjet hadifogolytáborokban halt meg! Ezt hozzá szokták csapni a holokauszthoz, ez nem a kommunisták bűne, ezért senki vagy a németek felelősek.

A június 26-i koronatanács-ülésen Horthy ezt mondta: „Én ezt tovább nem tűröm! Nem engedem, hogy a deportálás továbbra is szégyent hozzon a magyarságra! Intézkedjen a kormány Bakynak és Endrének helyükről való eltételéről! A budapesti zsidók deportálását pedig szüntessék be! A kormány tegye meg a szükséges lépéseket.” Horthy álláspontját a minisztertanácson is megtárgyalták, ahol azt tudomásul vették, de semmilyen intézkedésről nem döntöttek. A kabinet elszabotálta Horthy követeléseinek teljesítését, majd Horthynak meg kellett hátrálnia. Veesenmayer erről így jelentett június 30-án Berlinbe: „A kormányzó… tiltakozását csak akkor vonta vissza, mikor Jaross belügyminiszter ez ellen nagyon erélyesen fellépett.”

Horthy antiszemita volt. Elhitte a németeknek, hogy Magyarország visszakaphatja önállóságát, ha enged a követeléseiknek.

A megszállás után kicsúszott a kezéből a hatalom, a háborús helyzettől nem függetlenül csak a budapesti zsidóság megmentésére volt ereje és lehetősége július 6-án.

Veszprémy László Bernát „Tanácstalanság – A zsidó vezetés Magyarországon és a Holokauszt, 1944–1945” című, frissen megjelent könyvében egyértelműen bizonyítja, hogy a zsidó tanács vezetői eljártak Horthynál, és az ő tárgyalásaik eredménye volt Koszorús Ferenc csapatainak a bevonulása a fővárosba, a magyar Holokauszt legnagyobb embermentő akciója.

Akik azt vetik Horthy szemére, hogy a megszállás után is a helyén maradt, nem tudnak válaszolni arra a kérdésre, hogy vajon ki mentette volna meg a budapesti zsidóságot, ha már nem Horthy az államfő.

Horthyt a holokausztért egy személyben felelőssé tenni nem lehet. Mind Bánó Attila, mind Köves Slomó értékelésénél árnyaltabbra van szükség. Magyar zsidóként bölcsnek tartanám, ha ehhez a kortárs zsidók véleményét is az eddiginél jobban figyelembe vennék. A Pesti Izraelita Hitközség Horthy Miklós 76. születésnapján, 1944. június 18-án, a Wesselényi utcai Hősök templomában hálaadó istentiszteletet tartott. „Dr. Hevesi Ferenc főrabbi, az újság szerint, „magasröptű beszédben emlékezett meg a Kormányzó Úr dicsőséges országlásáról, s könyörgő imában kérte a Mindenhatót, hogy áldja meg Kormányzó Urunkat és a magyar hazát.”

1947-ben a magyar neológ zsidóság rabbijai március 19-ét, a német bevonulás napját »örök időkre« böjttel egybekötött gyásznappá nyilvánították. Ők csak tudták, miért nem Horthy születésnapját vagy a deportálások megkezdésének napját választották…

Köves Slomó Horthy Miklós szerepének újraértékeléséről

„Egyetértek azzal, hogy régóta itt az ideje Horthy Miklós tisztességes megítélésének. Azzal azonban nem, hogy ez a kormányzó felmentését jelentse.”

Sebes Gábor összes cikkét elolvashatja itt.

A véleménycikkek nem feltétlenül tükrözik a Neokohn szerkesztőségének az álláspontját.

“Sebes Gábor: Horthy sem akadályozhatta volna meg a vidéki zsidóság deportálását” bejegyzéshez 86 hozzászólás

    • „Szerecsen mosdatás” De Horthy inkább okker volt, a pesti zsidóság nagyobbik fele túlélte a háborút.

  1. Az államigazgatás a Szovjetunióval szemben megkezdett háborúval összhangban döntött arról, hogy a magyar állampolgársággal nem rendelkező zsidókat ukrajnai területre, Kamenyec-Podolszkij környékére deportálják

    A kitelepítetteket, a helyi zsidósággal együtt az SS alakulatai legéppuskázták.

    Erről az idegenrendészeti eljárásról a Szombat a következőket írja

    A német katonai hatóságok egyre erőteljesebb követelésére Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter augusztus 15-én leállította a deportálásokat, amelyek ellen idehaza is sokan tiltakoztak. A már kitoloncoltakat azonban nem engedték vissza, gyakorlatilag halálra ítélve őket, a mintegy 18 ezer deportált közül csak 2-3 ezer embernek sikerült visszavergődnie Magyarországra.
    Friedrich Jeckeln SS-tábornok, az Ukrajnában ténykedő Einsatzgruppék parancsnoka augusztus 25-én döntött a Kamenyec-Podolszkijban összegyűjtött zsidók likvidálásáról. Augusztus 27-28-án legéppuskáztak mintegy 23 600 embert, akik közül mintegy 12-15 ezret Magyarországról deportáltak. Ez volt a holokauszt történetének első olyan tömegmészárlása, ahol az áldozatok száma ötjegyű volt.

    Tehát az állítás, hogy

    A magyar hatóságok embertelen (de a korban nem szokatlan) módon jártak el, gyakran magyar állampolgárokat is kitoloncoltak, de a tömeggyilkosságot nem lehet a nyakukba varrni, azt a németek követték el

    antiszemita szerecsenmosdatás.

    • Az állampolgársággal nem rendelkező zsidó a háború alatt minden országban elsődleges célpont volt.
      A francia rendőrök is nagy buzgalommal szedték össze és adták át a németeknek az idegen zsidókat.
      Amikor a francia állampolgárságúakra került a sor , akkor kezdődött az ellenállás és az embermentés.
      Itt egy fejlett , művelt , nyugati országról beszélünk , nem ázsiai félvadak országáról ! De nem ám …

      • Ady Endre a Nagyváradi Naplóban 1902. január 31.megjelent írásában azt javasolja, hogy

        Menjünk vissza, szeretett úri véreim. Megöl itt bennünket a betű, a vasút, meg ez a sok zsidó, aki folyton ösztökél, hogy menjünk előre. Fel a sallanggal, fringiával, szentelt olvasókkal, kártyákkal, kulacsokkal, agarakkal, versenylovakkal, és ősökkel! Menjünk vissza Ázsiába!

        Tehát a költő szerint az ő korának Magyarországa ázsiai félvadak országa.Engem a Kamenyec-Podolszkij környékére deportáltak sorsával kapcsolatban nem érdekel se a magyarság eredete, se kultúrszínvonala. Továbbá az se érdekel, hogy a világ más részei hogyan vizsgáztak emberségből.Engem az érdekel, hogy miért képtelen a jelen magyarsága a saját múltjával való szembenézére.

        • Engem inkább az a mentalitás érdekel hogy valakik csak úgy , bármilyen állampolgárság nélkül lébecolnak az országban. Más dolgukban is ilyen slendrián módon jártak el ? Nem hiszem.
          Ady azért megírta a Seregesen senkik jönnek című versét is !
          Alakja Szabó Dezsőnél is megjelenik , Az elsodort faluban.
          Tragikusan rövid élete útkereséssel , figyelmeztetéssel és önpusztítással telt el. Sajnos …

          Ha már deportálás , akkor egy kis érdekesség :
          „… A szegény galíciaiakat a Tanácsköztársaság „zsidó” vezetői deportálták Budapestről.”
          https://neokohn.hu/2019/09/16/hatos-pal-trianon-nagyon-fajt-zsidonak-es-magyarnak-egyarant/

          A nagy igazságkeresés közepette roppant kellemetlen tud lenni , hogy az máig emlegetett rettenetes dolgokat , mint a deportálás , Dunába lövés , már 1919-ben kipróbálták a kommunisták.
          A zsidó kommunisták …

          • Az szerinted ok, hogy átadják őket megsemmisítésre?
            Nem releváns ki, mikor, mit tett. Egy konkrét történet lelkiismereti feldolgozásáról van szó. Magyar lelkiismeretről.

          • A deportálások ellen tiltakozott Szálasi Ferenc és a Nyilaskeresztes Párt is.
            Mert napi több millió munkaóráról nem mondhat le az ország a háborúban.
            Ezt manapság nem illik idézni.
            A zsidók igazából senkinek sem kellettek. Sehol sem. A világon sehol sem !
            Érdemes lenne az okokat megvizsgálni hogy miért nem ?
            Egymástól nagyon különböző , földrajzilag nagyon távoli országokról van szó.
            Ebben az egy dologban viszont teljes volt az egyetértés …

          • Nem érdekes ki mit mondott, kellettek e vagy sem. Ez utóbbi okai tudottak amik szégyenletesek azokra nézve akik elutasították őket.
            A taglalt témában csak azt számit, hogy Magyarország a zsidószármazású magyarokat idegen hatalomnak adta át amit megtagadhatott volna.

          • Megtagadhatott volna ?
            Hogy ?
            Az ön ősei mit tettek akkoriban ?
            Ha nem titok ?
            Partizánháborút folytattak az Alföldön ?

          • Az én őseim a magyarok áldozatai voltak.

            Amúgy a hatalomról van szó nem az egyénről.
            Az egyén a fosztogatásért felelős.

          • Az egyik nagyapám akkor már nem élt. A keleti fronton harcolt a bolsevizmus ellen.
            Egyszerű katonaként , kitüntetéssel azért , amit tett. Olyasmi , ami ma is vállalható …
            Soha , semmilyen pártnak nem volt a tagja , ez valahogy egy régi tradíció volt nálunk.
            A másik Budapest légterét védte. Ha úgy tetszik , ezzel együtt a pesti zsidókat is !
            Mert a légibomba nem válogatott , az eddigi kutatások szerint sem …
            Az akkori egyének véleményét egy mai kisvárosból ismerem.
            Nem örvendeztek , nem tapsoltak a döntésnek. Mert az itteni zsidók integrálódtak.
            Egy részük ortodox volt , a többi meg nem.
            Igazából nem asszimilálódtak , de integrálódtak. Negatív véleményt nem hallottam
            Egyet sem.
            Annak ellenére sem , hogy itt , helyben nagyon erős volt a Nyilaskeresztes Párt is.
            Több párttagot ismertem , nem nyilatkozott egy sem negatív módon a helyi zsidókról.
            Rákérdeztem erre az ellentmondásra , szinte ugyanazok a válaszok jöttek mindenkitől.
            Ismerték őket. Együtt nőttek fel velük.
            Mikor vitték őket , akkor szinte mindenki sajnálta őket , csak egy kevés nyomorult örült.
            Embermentésre is volt példa , leginkább személyes okok miatt.
            A fosztogatást csak a legalja művelte. A többség megvetette őket.
            Ez a csőcselék 1945 után itt a Kommunista Pártban tűnt fel.
            Soha nem volt semmi vagyonuk. Igazi éhes proletárok voltak.
            1945 után párttagként a keresztényeket fosztogatták …

          • Fosztogatást ne csak úgy gondold, hogy odament és elvitte. Államilag szervezett fosztogatás is volt.

            2005-ben jelent meg Kádár Gábor és Vági Zoltán könyve: Hullarablás – A magyar zsidók gazdasági megsemmisítése címmel. (Hannah Arendt Egyesület, Jaffa Kiadó, Budapest, 2005. 432 oldal, 2940 Ft)

            Ungváry Krisztián: „Nagy jelentőségű szociálpolitikai akció” – adalékok a zsidó vagyon begyűjtéséhez és elosztásához Magyarországon 1944-ben

            A magyar zsidóság kifosztása a DEGOB-jegyzőkönyvek tükrében

            „Utolsó fejezet ” címmel riport Aly Götz német történésszel.
            http://www.bedoe.de/tortenelem/ns/goetz_aly.htm

            „Az arany vonat”
            http://nol.hu/archivum/archiv-20737-10124

          • Így van. Annak a falunak, ahonnan származom a nagybirtokosa egy 2000 holdas zsidó volt. A birtokát lefoglalták és államosítottak. Mivel a felesége egy svájci bárónő volt sikerült neki svájci útlevelet szerezni és nácik családjával együtt kiengedték Svájcba.

          • A két világháborúban és az azzal kapcsolatos eseményekben csak egy a közös.
            Az , hogy a kiszsidók mennek a levesbe.
            A nagyok megússzák és még gazdagabbak lesznek.
            Így lesz ez majd a harmadik világháborúban is …

          • Akik Oroszországban harcoltak nem a bolsevizmus ellen harcoltak, hanem a Führerért és ezért nem érdemelnek kitüntetést. Budapestet meg azért kellett a bombázások ellen védeni, mert Horthy hadat üzent az Egyesült Államoknak. Aki azt az őrültséget mentegetni akarja, ami Magyarország háborúba lépésével bekövetkezett, az bizony egy őrült. Ha a magyar politika alapja nem az irredentizmus lett volna, akkor talán úgy meguszhattuk volna az egészet, mint a csehek, a zsidók persze sehogy sem. Őket mindenképp legyilkolták volna.

          • Ezen az alapon minden munkaszolgálatos , aki csak egy percet is dolgozott , a Führerért harcolt !
            A munkatáborok túlélőiről nem is beszélve !
            Szavaiban a szovjet álláspont köszön vissza.
            Ők a túlélő kényszermunkásaikat először felszabadították.
            Többségüket utána vitték a Gulágra.
            Az ellenséggel való együttműködés vádjával …

          • Ne csúsztass, itt az államhatalom bűnösségé a téma és nem az állampolgároké.

          • Megsemmisítésre ? Ezt honnan lehetett tudni ?
            Meg mégis ki hitte el ? Senki !
            Az első világháború után az angolok követelték a német rémtettek elkövetőinek megbüntetését.
            Belgiumban gyerekek kezét vágták le , stb.
            Erre kiderült , hogy minden hazugság volt !
            A németellenes indulatokat akarták felszítani.
            Ezek után ki hitte el , hogy mi történik ? Senki.

          • Horthy tudta mi lesz a zsidók sorsa

            1942. október 8-án már a magyar Belügyminisztérium is, egy bizalmas átiratban, tájékoztatta a Külügyminisztériumot, hogy az év végéig a nácik az összes lengyel zsidót meg fogják ölni. Horthyval 1943. április 16-án és 17-én Klessheimben Hitler és Ribbentrop is nagyon ôszintén beszélt. Hitler azt mondta Horthynak, hogy a zsidókkal úgy kell bánni, mint a tüdôvész-bacilusokkal (ezeket ki szokták irtani…).

            Wenn die Juden dort nicht arbeiten wollten, würden sie erschossen. Wenn sie nicht arbeiten könnten, müßten sie verkommen. Sie wären wie Tuberkilbazillen zu behandeln, an denen sich ein gesunder Körper anstecken könne. Das wäre nicht grausam, wenn man bedenke, daß sogar unschuldige Naturgeschöpfe wie Hasen und Rehe getötet werden müßten, damit kein Schaden entstehe. Weshalb sollte man die Bestien, die uns den Bolschewismus bringen wollten, mehr schonen?

            Forrás: A. Hillgruber (ed.), Staatsmänner und Diplomaten bei Hitler, Vol. 2 (Frankfurt a.M., 1970), p. 256.

          • A deportáltakat megfosztották a magyar állampolgárságuktól tehát nem várták vissza őket.

          • Ez súlyosbító tényező.
            Ellenszolgáltatás nélküli államosítás az törvénnyel szentesített rablás.
            Érintett keresztényt, zsidót, ateistát, parasztot, mindenkit akinek vagyona volt.

          • valakik csak úgy , bármilyen állampolgárság nélkül lébecolnak az országban

            A pofátlanok. Volt képük lébecolni, ahelyett, hogy – törvénytisztelő vágómarha módjára – a gettóban vártak volna az elpusztításukra.

            Dunába lövés , már 1919-ben kipróbálták a kommunisták. A zsidó kommunisták ...

            Szóval, ha a zsidó kommunistáknak szabad volt, akkor az őskeresztény magyart se lehet megfosztani a Dunába-lövés élvezetétől.Végezetül egy tanács : a zsidók szerinted kellemetlen szagát a jól bevált két szavas értékítélettel is kifejezésre jutatthattad volna. Fölöslegesen égetted magad ezzel a hosszú lére eresztett mocskolódással.

          • 1. A többinek valahogy sikerült a papírok intézése.
            2. A gettóba zárás Gázában valahogy engedélyezett.
            3. A heti egyszeri mosakodás nyáron nem nyerő …

          • 1944. május 1-én a Magyar Királyi Sámánhivatal Jövőbe Látó Osztályának az 1967-es rezidentúrája jelentette, hogy a

            gettóba zárás Gázában valahogy engedélyezett

            lesz. A lovagias magyar belügyi szervek ennek a felháborító gazságnak a meghiusítására 1944. május 14. és július 9. között Magyarország vidéki zsidó lakosságának túlnyomó többségét gettókba kényszerítették, kifosztották majd – embertelen körülmények között – vasúton az ország határain túl fekvő koncentrációs táborokba (leggyakrabban az auschwitzi koncentrációs táborba) szállították.

    • Teljesen más a felelőssége annak, aki kitoloncol, mint aki gyilkol, főleg hogy a kitoloncoltás idején még nem lehetett tudni, hogy ennek tömeggyilkosság lesz a vége. Ez nem jelenti azt, hogy a kitoloncolást elrendelőnek nincs felelőssége! De ezt a logikát elfogadva, a zsidó menedékkérőket elutasító dánokat és amerikaiakat is meg kellene ítélni, amiről valahogy nem hallani. De érdekes felfedezést tett egy Amerikában élő magyar történész, akinek most nem jut eszembe a neve, aki amerikai levéltári adatokkal bizonyítja, hogy a szövetségesek provokálták ki a német megszállást, úgy hogy tudva tudták, hogy ennek mi lesz a hazai zsidóságra nézve a következménye. Mit mondjunk az ő felelősségükről?

      • Teljesen más a felelőssége annak, aki kitoloncol, mint aki gyilkol

        A zsidó nép likvidálását világnézetük alapjának tekintő gyilkosok közé zsidókat terelő felelősségén nincs mit mérlegelni.A Magyar Királyságon égő Káin-bélyeg nem lesz attól halványabb, hogy elmarasztaljuk

        a zsidó menedékkérőket elutasító dánokat és amerikaiakat.

  2. A szerző ezzel a cikkével valószínűleg nem lesz túl népszerű a ballibeknél.
    Mert az igazság senkit sem érdekel. Ráadásul itt sokkal többről van szó !
    Elvekről …

      • Pl. Horthy hatalmáról.
        Háború idején egy katonai vezető szava törvény !
        Ennek ellenére tovább deportálnak ?
        Az elkövetőket kivégezték ? NEM.
        Elítélték őket ? NEM.
        Elvesztették a hivatalukat ? NEM.

          • Inkább csak a közigazgatásé.
            Miért érzem úgy , hogy ezek a tisztviselők 1946-ban pedig svábokat deportáltak ?

          • Senki nem vizsgálja, hogy a közigazgatásé volt.
            Ez az ország szégyene.
            Ott is az ország szégyene volt ahol ellenállás is volt a hatóság részéről.
            Családi legendárium szerint Hortobágyi őrmester úr rendes ember volt
            de apám deportálása Mauthausenbe az ország szégyene.

          • A közigazgatás az állam része. Az államot pedig a politika kezeli. A magyarországi németeket a potsdami négyhatalmi értekezlet döntse következtében kellett deportálni, része volt a párizsi békeszerződésnek. A magyar lakosság nagy része, ennek éppen úgy örült, mint a zsidók deportálásának és joggal, mert nagyon sok nincstelen szegény embert költöztettek a kitelepített svábok házaiba és kapták meg a gazdaságukat. A vidéki svábok idegen testet képeztek a magyar népesség körében, éppen úgy mint a zsidók. Nem tudtak és nem is akartak asszimilálódni. Mai szóval migráncsosok voltak.

          • A svábok kitelepítése azért leginkább vagyoni alapon történt.
            A szegény volksbundista maradt , a gazdag szocdem ment.
            Pont mint a felvidéki magyarok kitelepítésénél.

            A vidéki zsidóság nem képezett idegen testet a magyarságban.
            Nem asszimilálódtak , de integrálódtak a helyi társadalomba.
            Egyes vélemények szerint inkább a budapestieket vitték volna el.
            Ne ezeket , akikkel jól megvoltunk.
            Ezt a véleményt elég sokszor hallottam idősebb emberektől.
            Még volt csendőröktől , a Nyilaskeresztes Párt volt tagjaitól is.

  3. Az 1930-as években nagyanyám az egri főkáptalantól Monor erdőn részletre 150 négyszögöl telket vett. 1938-ban a részlet lejárt de a telket a földhivatal zsidónak nem kebelezhette be. Németek, háború még sehol. A pénzt se kaptuk vissza. 1944 áprilisában az állam már vitt mindent, ehhez nem kellett eichman.

  4. Lehet, hogy nem akadályozhatta volna meg, lehet, hogy megtehette volna. A Történelemben csak befejezett múlt van. Ebben a múltban Horthy olyat tett, amilyet a magyarok 1100 éves írott történelme során államfő soha: idegen hatalomnak szolgáltatta ki magyarok százezreit. Nem utolsó sorban a kormányzói esküjét megszegve.

    • Erre nem Horthy volt az első példa. Ezt tette Szapolyai János magyar király, aki a mohácsi mezőn kezet csókolt Szulejmán szultánnak azért, hogy hűbérese lehessen. Ezzel előkészítette Buda és az ország egyharmadának török uralom alá kerülését. Szulejmán ahányszor Szapolyai megsegítésére Magyarországra jött, annyiszor rabok százezreit vitte el az országból Isztanbul rabszolgapiacaira. Ezzel fizette az ország a segítség árát. Később ezt tette Bocskai, Bethlen Gábor és Thököly is. A magyar mindig gyenge volt, kellett valaki, aki erőt állít mögé, de ennek az erőnek mindig nagy ára volt, ahogy van ma is. Horthy esetében a zsidók. Szappant főztek belőlük.

      • Szapolyai nem szolgáltatta ki az uralma alatt lévő területek lakosságát, ahogyan később az erdélyi fejedelmek se – sőt a rendszeres adófizetéssel inkább védte őket. Az, hogy „a magyar mindig gyenge volt” ugyanolyan tudatlanságban gyökerező állítás, mint az, hogy minden bokorban zsidó összeesküvők bújnak meg.

  5. Honnét mászott elő ide ez a nyálkás csiga?

    Undort keltő ez az egyirányú relativizálás, ahogy lejjebb találóan írják „szerecsenmosdatás”…

    • Egy felelős államférfi nem szegi meg az esküjét. Főként, ha az „élő Istenre” esküszik. Persze, ha nincsenek elvei, akkor az esküje is annyit ér, mint a cselekedetei.

        • Milyen tipp? A felelősség vállalásáról van szó! A Horthy felvállalta, hogy kormányzói esküjét megszegve feladja Magyarország szuverenitását és nem mellesleg magyarok százezreit – példátlan módon! – idegen hatalom kezére adja, akkor minden felelősség az övé. Semmilyen szerecsenmosdatás nem tudja róla leszedni. A másik alternatíva, hogy nem vállalja fel. Emlékeztetnék Teleki gróf szavaira: „Hitszegők lettünk gyávaságból….”

          • Magyarország szuverenitása egy jó kérdés.
            Egy szövetségi rendszerben voltunk.
            Amiből valahogy ki akart lépni …
            Tárgyalt is erről , de kiderült.
            Kiderült persze más is.
            A szövetségesek csak a németeket provokálták.
            Nem gondolták komolyan ezt egy percig sem …
            Egy dolog volt a lényeg : német csapatokat elvonni.
            Nyugatról , ahol partra szálltak volna. A terv sikerült.
            Néhány hadosztályt átdobtak keletre.
            Megszálláshoz és a front erősítésére.
            Az itteni zsidók sorsa meg nem számított.

          • Én konkrétan Horthy felelősségét emlegettem föl, ami véleményem szerint megkerülhetetlen és annak elkenése hiábavaló igyekezet. Egy felelős államférfi nem szegi meg az esküjét és a magyarok 1100 éves írott történelme során példátlan módon állampolgárait nem szolgáltatja ki idegen hatalomnak.

          • Amíg maradt valami hatalma , védte őket.
            Már 1943-ban a kiugrást fontolgatta.
            Pont a zsidók miatt utasították el a kérését.
            Az angolok.

          • Mint mondtam, felelős államférfi nem viselkedik felelőtlenül. Azt csak az elvtelen senkik teszik.

          • 80 évvel később , az eredmény ismeretében , sokkal okosabban sem tudjuk , mit kellett volna tenni.
            1. Be sem kellett volna lépni a háborúba.
            Megszállnak bennünket , áldozatok leszünk , elviszik az összes zsidót , a szovjetek szállnak meg bennünket , de 1947-ben talán jobb határokat kapunk.
            2. 1943-ban kilépünk a háborúból. Az eredmény ugyanaz , mint az elsőnél. Pár zsidó talán túléli.
            1944-re már nem sok lehetőség maradt.

            A téma jó , szinte évente előjön , lefutjuk a szokásos köröket.
            Értelmes alternatíva soha nem vetődött fel. Eddig még nem !
            Meg talán ezután sem.
            Szóval lehet , hogy nem volt egyszerű dolguk az akkoriaknak ?

          • Nem arról beszélek, hogy a történelmet hogyan kell értékelni. Arról beszélek, hogy Horthy személyes felelőssége nem kenhető el – a döntéseit maga hozta meg olyan szempontok alapján, amilyeneket figyelembe vett. Ez azonban nem menti fel tettei következményei alól és nem fedi el a tényt: magyarok százezreit vagonszám szállították Németországba tudtával és engedélyével. Az is az ő felelőssége, hogy ‘44.03.19-én semmit nem tett az ország szuverenitásának védelmére – pedig kormányzóként arra esküdött fel.

          • Az ő engedélye kb. annyit számított , mint a tiltása.
            Ezt akkor mindenki belátta.
            Nürnbergben ezért hallgatták ki csak tanúként …

          • Én nem voltam Nürbergben – ahol véleményem szerint Katyn tőmeggyilkosainak, a Drezdát földig romboltatóknak, Nagaszaki-Hirosima atombombázóinak is ott lett volna a helyük többek között – ha nem kettős, hármas, stb, a mérce.

          • De a kiutat ők zárták le.
            Zsidó kérésre …

            A brit külügyminisztérium 1943. október 13-14-i jegyzékeiből
            [Notes of the British Foreign Office of Brit levéltári okmány (iktatási szám F.O.371/34498./C12035)
            Helyzet Magyarországon: a zsidók álláspontja
            Hivatalos beszélgetés alkalmával Namier professzor a Zsidó Képviselettől (Agency) azon félelmének adott kifejezést, hogy Magyarországot megszállnák a németek, ha a magyar kormány túl korán hagyná cserbe Németországot, ami a 800 000 zsidó megsemmisítését eredményezné, akik jelenleg viszonylagos biztonságban vannak. Randall úr azt mondta, hogy ezt már előterjesztették, mint okot, amiért Magyarország ne álljon át a szövetségesek oldalára. Namier professzor azt remélte, hogy a magyar kormány nem mozdul addig, amíg bizonyos nem lesz, hogy a németek már nem tudnak visszavágni.
            (Kézírás) – E kérdést megkülönböztetett figyelemmel kísérjük, és nem követeljük a magyaroktól, hogy nyíltan álljanak ki a németek ellen, amely német megszállást eredményezne. Úgy véljük, hogy e kockázat jelenleg kicsi.
            Namier professzor a Zsidó Képviselettől (Agency) tegnap közölte velem, hogy az ő emberei nagyon aggódnak, ha netán a magyar kormány idő előtt cserbenhagyná Németországot, ami Magyarország megszállását eredményezné, és veszélyeztetné az ott élő 800 000 zsidót, akik jelenleg viszonylagos biztonságban vannak.
            A zsidók itt – mondta ő – úgy vélik, hogy Németország nem engedi meg a magyarok háborúból való kilépését mindaddig, amíg a német hadsereg azt meg tudja akadályozni, sőt nyomban megszállná Magyarországot, amely a legnagyobb számú, Európában még meglévő zsidóság megsemmisítését eredményezné.
            Azt mondtam, hogy e lehetőség már elő lett terjesztve (lásd a “Tablet” legutóbbi számának egyik cikkét) mint ok, amiért Magyarország ne kezdeményezzen korai átállást a szövetségesek oldalára. Namier professzor azt mondta, hogy az egyetlen remény, ahogy a zsidóság látja, ha a magyarok nem mozdulnak, amíg gyakorlatilag biztosítva nem lesz, hogy a németek már nem tudnak visszavágni. (A. W. S. Randall)
            A fenti angol külügyminiszteri jegyzék részben megjelent Juhász Gyula, “Magyar-Brit Titkos Tárgyalások 1943-ban” c. könyvében, Kossuth Kiadó, Bp. 1978.

          • Értem. Mindazonáltal Horthy személyes felelőssége semmilyen maszatolással nem menthető.

          • Azt a személyes felelősséget még az igazán szigorú szovjetek sem állapították meg esetében.
            A nyugati szövetségesek sem vették elő. Még később sem.
            Izrael sem küldött rá egy gyilkos kommandót.
            Ebben azért volt konszenzus.
            Vagy ha úgy tetszik , maszatolás …

            Szerepével kapcsolatban több és frissebb információval rendelkeztek , mint mi most.
            Ennek ellenére elengedték ? Vagy éppen ezért ?
            Élete végéig gazdag zsidók anyagilag támogatták.
            Miért ?
            Mert 25 évig antiszemita politikát támogatott ?
            Mert egyszemélyi felelőse volt a deportálásoknak ?
            Hány háborús vezető élte túl 1945-öt ?
            Hányat támogattak később gazdag zsidók ?

            25 év antiszemita politikája és a deportálások után szabadon élhetett.
            A gengszterváltás után birtokán újratemették , állami vezetők részvételével.
            Ennek fényében mennyire volt jogos Szálasi Ferenc elítélése és kivégzése ?
            Mennyire jogos az , hogy még most is jeltelen sírban nyugszik ?
            Vagy a bosszú népe leginkább Horthy helyett ítélte el ?

          • Az én szempontjaim nyilván mások, mint a szovjet vagy nyugati megmondóembereké. Szerintem ugyanis azon az alapon minden alkalmatlan akarnok felmenthető a felelősség alól, hogy „igen, igen …. de a körülmények … szerencsétlen összejátszása… mások is ezt tették…. volna…” – amit a magam részéről messzemenőkig helytelenítek.

          • Engem különösebben nem érdekel az izraeli álláspont se. A különböző megmondóemberek kölönböző korokban különböző érdekek mentén értékelnek – elsősorban önös érdektől vezéreltetve. A magam részéről mindenkinek a tetteit eredményei alapján ítélem meg. Az a biztos.

        • Főbe lövi magát, ahogy Teleki Pál miniszterelnök tette. Ezzel felmentette volna magát és magyar a magyar nemzetet a következmények alól.

          • Tippnek nem rossz , de nincs értelme.
            Ha megöli magát , azzal nem ment meg senkit.
            Sőt !
            Elviszik az összes fővárosi zsidót is …
            Hogy ez előny lett volna , vagy hátrány ?
            Nézőpont kérdése.

            Teleki öngyilkossága értelmetlen volt.
            A magyar csapatok jogosan vonultak be a Délvidékre.
            Mert Jugoszlávia akkorra megszűnt.
            Kikiáltották a Horvát Államot …

    • Főbe lőni magát, ahogy Teleki Pál miniszterelnök tette. Ezzel felmentette volna magát és magyar a magyar nemzetet a következmények alól.

  6. Horthy megtehette a deportálások leállítását Budapest esetében, ami mutatja, hogy volt mozgási tere. Amit biztosan megtehetett volna, az a hihetetlen buzgóság mérséklése a magyar hatóságok és a MÁV részéről a deportálás összes mozzanatának végrehajtásában, ami a magyar deportálásokat a holokauszt leggyorsabb és legeredményesebben végrehajtott ilyen akciójává tette. A magyar hatóságok működését illetően Horthy kormányzónak gyakorlatilag teljhatalma volt.

  7. „Lehet-e komolyan azt hinni, hogy Magyarországon egyetlen ember meg tudta volna akadályozni azt, ami a megszállt országok mindegyikében végbement?” – emeli ki nagybetűkkel a szerző. Olvasott valaha is a cikk írója arról, hogy miképp tudott a francia állampolgárságú zsidók elsöprő többsége megmenekülni a deportálás elől? Olvasott arról, hogy a háború előtti Bulgária területén miért élt 10%-kal több zsidó a világháború végén, mint a háború előtt? Olvasott arról, hogy a román uralom alatt lévő Dél-Erdélyből miért nem deportálták a zsidókat, ellentétben a magyar uralom alatt állt Észak-Erdéllyel? Olvasott valaha a dán zsidók sorsáról? Olvasott arról, hogy a németek által ’43 őszétől megszállt észak-olasz területekről a zsidók hány százalékát sikerült csak deportálni? A fenti 5-ből három ország megszállt volt, a másik kettő pedig olyan szövetségese a náciknak, amelynek a területén német csapatok állomásoztak.