Vlagyimir Putyin orosz elnök kedden, a Sanghaji Együttműködési Szervezet találkozóján azt mondta, hogy az orosz nép „olyan egységes, mint még soha”, ezzel igyekezve bizalmat sugározni a múlt heti rövid ideig tartó lázadás után — írja az AP hírügynökség.
A Sanghaji Együttműködési Szervezet találkozója, amelynek videokonferencián keresztül India adott otthont, Putyin első többoldalú csúcstalálkozója volt azóta, hogy egy fegyveres lázadás megrázta Oroszországot. Az orosz elnök a találkozón azért akart mindenképpen résztvenni, mert szeretné megmutatni, hogy a Nyugat nem tudta elszigetelni Moszkvát az ukrajnai 2022-es inváziója miatt.
Az ázsiai biztonsági csoportosulás, amelyet Oroszország és Kína alapított a nyugati szövetségek ellensúlyozására, Iránt is új tagként üdvözölte, így a tagság kilenc nemzetre nőtt.
Putyin a Kremlből videokapcsolaton keresztül beszélt, és méltatta a szervezetet, amiért
„egyre jelentősebb szerepet játszik a nemzetközi ügyekben, és valóban hozzájárul a béke és a stabilitás fenntartásához, a résztvevő államok fenntartható gazdasági növekedésének biztosításához, valamint a népek közötti kapcsolatok erősítéséhez”.
Megköszönte a tagállamoknak, hogy támogatták az orosz hatóságokat a Jevgenyij Prigozsin Wagner főnök által szervezett rövid ideig tartó lázadás idején, és azt mondta, hogy a Nyugat Ukrajnát „gyakorlatilag ellenséges – Oroszország-ellenes – állammá” változtatta. Putyin gyakran ostorozta a Nyugatot, amiért az támogatta Ukrajnát a háborúban.
A csúcstalálkozó lehetőséget kínált Putyinnak, hogy megmutassa, továbbra is ő irányít, miután a felkelés miatt egyesek az orosz elit megosztottságát vélték látni.
„Az orosz nép olyan egységes, mint még soha”
– mondta.
„A szolidaritást és a haza sorsáért érzett felelősséget az orosz politikai körök és az egész társadalom világosan megmutatta azzal, hogy egységes frontként állt ki a fegyveres lázadási kísérlet ellen”.
A korábbi felszólalók kerülték a háborúra való közvetlen utalásokat, miközben annak globális következményeit siratták.
A virtuális csúcstalálkozón elfogadott nyilatkozat szintén nem tett utalást Ukrajnára, de azt mondta, hogy
a fenyegetések és kihívások „egyre összetettebbé, pusztítóbbá és veszélyesebbé válnak, a meglévő konfliktusok súlyosbodnak, és új konfliktusok alakulnak ki”.
Narendra Modi indiai miniszterelnök megnyitó beszédében az élelmiszer-, üzemanyag- és műtrágyaellátást érintő globális kihívásokra figyelmeztetett, de az ukrajnai háborút nem említette. A háború mindhárom terület kereskedelmét megzavarta.
A miniszterelnök burkoltan Pakisztánra is célzott, mondván, hogy a csoportnak nem szabadna haboznia, hogy bírálja azokat az országokat, amelyek „a terrorizmust az állampolitikájuk eszközeként használják”.
„A terrorizmus veszélyt jelent a regionális békére, és közös harcot kell ellene folytatnunk” – mondta Modi anélkül, hogy megnevezte volna Pakisztánt, melyet India rendszeresen azzal vádol, hogy felkelőcsoportokat képez ki és fegyverez fel, amit Iszlámábád tagad.
Shehbaz Sharif pakisztáni miniszterelnök beszédében elítélte a terrorizmust, és megvédte országa szerepét a terrorizmus elleni küzdelemben.
„Miközben a terrorizmus elleni küzdelemben Pakisztán áldozatvállalása páratlan, ez a csapás továbbra is sújtja térségünket, és továbbra is komoly akadálya a béke és a stabilitás fenntartásának”
– mondta Sharif. „El kell kerülni minden olyan kísértést, hogy ezt diplomáciai pontgyűjtésre használják.”
Sharif üdvözölte a Kína és Pakisztán közötti gazdasági folyosót is, amely a kínai Övezet és Út kezdeményezés (Belt and Road Initiative, BRI) része, mondván, hogy az „megváltoztathatja az összeköttetést, a stabilitást, a békét és a jólétet a régióban”.
A kilenc SCO-tag közül hat – Kazahsztán, Kirgiz Köztársaság, Pakisztán, Oroszország, Tádzsikisztán és Üzbegisztán – megerősítette, hogy támogatja a BRI-kezdeményezést – áll a nyilatkozatban.
India ellenzi a kezdeményezést, mert az Kasmír egy olyan, Pakisztán ellenőrzése alatt álló részén keresztül épül, amelyet Újdelhi a megosztott terület saját részéhez tartozónak tekint.
A nyilatkozat új megközelítésekre szólít fel az igazságosabb és hatékonyabb nemzetközi együttműködés előmozdítása érdekében.
Azt is kimondja, hogy az SCO nem irányul más államok ellen, és nyitott a mindenkivel való széles körű együttműködésre.
A nyilatkozat szerint
„az államok szuverenitásának, függetlenségének, területi integritásának kölcsönös tiszteletben tartása, a belügyekbe való be nem avatkozás, valamint az erő alkalmazásának és az erő alkalmazásával való fenyegetésnek az elvetése a nemzetközi kapcsolatok fenntartható fejlődésének az alapja”.
Az SCO négy közép-ázsiai országot foglal magába: Kazahsztánt, Kirgizisztánt, Tádzsikisztánt és Üzbegisztánt, amelyek mindegyike volt szovjet köztársaság, és amelyekben az orosz befolyás mélyen gyökerezik. India és Pakisztán 2017-ben lett tag. Fehéroroszország is a tagságra pályázik.
Ebrahim Raiszi iráni elnök szerint „az Iráni Iszlám Köztársaság hivatalos SCO-tagságának előnyei történelmi jelentőségűek lesznek”.
Raiszi beszédében, amelyet az IRNA iráni hírügynökség idézett, reményét fejezte ki, hogy a tagság előkészíti a terepet a kollektív biztonság javításához, a tagországok szuverenitásának tiszteletben tartásához, a fenntartható fejlődéshez és a környezeti fenyegetésekkel való szembenézéshez.
António Guterres ENSZ-főtitkár üzenetében azt mondta, hogy a csúcstalálkozóra a növekvő globális kihívások és kockázatok közepette kerül sor.
„De egy olyan időszakban, amikor a világnak együtt kell működnie, a megosztottság növekszik, és a geopolitikai feszültségek fokozódnak”
– mondta.
„Ezeket a nézeteltéréseket több tényező is súlyosbítja: a globális válságok eltérő megközelítései; a nem hagyományos biztonsági fenyegetésekkel kapcsolatos ellentétes nézetek; és természetesen a COVID-19 és Oroszország ukrajnai inváziójának következményei”
– mondta.
Hszi Csin-ping kínai elnök felszólította a tagokat, hogy dolgozzanak a „hosszú távú béke és stabilitás érdekében a térségben” – olvasható a CCTV állami televízió által közzétett beszédében.
Elmondta, hogy Kína „jobban össze akarja hangolni” az ország Övezet és Út kezdeményezését – egy trillió dolláros infrastrukturális beruházási projektet, amelyet Nyugaton azért kritizálnak, mert nagy mennyiségű adóssággal terheli a kisebb országokat – más nemzetek saját fejlesztési stratégiáival és regionális együttműködési kezdeményezéseivel.
Még ha az SCO tovább bővül is, a csoportot továbbra is fenyegeti az egymással versengő érdekek vagy a tagállamok közötti konfliktusok veszélye.
India és Pakisztán között feszült a kapcsolat, főként a Kasmír-régió miatt, amely ketté van osztva, de mindketten teljes egészében igényt tartanak rá, és két háborút vívtak érte.
Eközben Újdelhi és Peking három éve állóháborúban áll egymással a vitatott határuk mentén.
A SCO-csúcstalálkozóra akkor került sor, amikor Moszkva egyre jobban támaszkodik Pekingre, mivel az ukrajnai háborúja elhúzódik. Miközben Újdelhi kerülte Oroszország inváziójának bírálatát, Moszkva kínai kapcsolatai hosszú távon bosszanthatják Indiát, és megnehezíthetik a hidegháborús szövetséges Oroszországgal való kapcsolatát.
