Miért írnak héberül jobbról balra, amikor a világ legtöbb nyelvét éppen fordítva, balról jobbra írják? A Zsido.com cikkéből most kiderül!
A válasz az, hogy valójában nem tudjuk, de a tudósok úgy vélik, hogy az írás iránya leginkább azzal az anyaggal van összefüggésben, amivel az adott nyelvet leggyakrabban írták.
Balról jobbra kényelmes a jobbkezes embernek tintával írni, az írnok nem maszatolja el a kezével munka közben a már elkészült sorokat. A hébert a kutatók szerint kezdetben kőbe vésték-karcolták. Ez éppen ellentétes irányt tesz kényelmessé a jobbkezes ember számára:
bal kézben a véső, jobb kézben a kalapács, a természetes haladási irány ez esetben inkább balról jobbra vezet.
Erre utal a négyzetes betűforma is. Mire a pergamenre tintával való írás elterjedt, addigra a héber írás iránya már rögzült jobbról balra.
A kézírás így persze kicsit nehézkesebb a jobbkezes ember számára, különösen, ha az illető szófer, vagyis tóramásoló és egyéb szent szövegek írója, vagyis fontos számára, hogy semmiképpen se maszatolódjanak el a nagy gonddal megrajzolt betűk. Ezek a betűk azonban nem kényelmesek a mindennapi használat során, ezért alakult ki a kézírás, melyet a nyomtatott, négyzetes írással (ktáv merubá) ellentétben kerek írásnak (ktáv ágol) neveznek.
Érdekesség, hogy az elmúlt kétezer évben szinte változatlan héber betűk nem egyeznek meg a nyelv eredeti betűivel.
A korai héber írást a polgári időszámítás kezdete előtti VI. században bekövetkezett babilóniai száműzetés koráig használták. Bár a betűk megváltoztak, az írás iránya változatlan maradt, a korai hébert is jobbról balra írták.
