Elégette két tüntető az iszlám vallás szent könyvének, a Koránnak egy példányát a svéd fővárosban egy mecset előtt szerdán.
A rendőrség előzetesen jóváhagyta a „tiltakozó akciót”, de annak megtörténte után eljárást indított a könyvet elégető egyik férfi ellen „etnikai vagy nemzetiségi csoport elleni izgatás” címén, továbbá azért is, mert megszegte a Stockholmban érvényben lévő tűzgyújtási tilalmat.
Az akció egyik szervezője, az iraki származású Salwan Momika az Aftonbladet svéd napilap online kiadásának elmondta, hogy a könyvégetéssel az iszlámot kívánták bírálni.
Ulf Kristersson svéd kormányfő „törvényesnek, de nem helyénvalónak”, valamint nyílt provokációnak minősítette az incidenst, de hangsúlyozta, hogy annak ügyében eljárni a rendőrség dolga. Azzal kapcsolatban sem kívánt találgatásokba bocsátkozni, hogyan hathat az akció a svéd NATO-tagság ratifikációjára.
„Mélységesen elítélem a Korán ellen, az íd al-adha (áldozat ünnepe) szent napján elkövetett erkölcstelen tüntetést”
– írta Hakan Fidan török külügyminiszter Twitter-bejegyzésében. Hozzátette: elfogadhatatlan, hogy a svéd kormány a szólásszabadság nevében iszlámellenes tüntetéseket engedélyez.
Csalódottságát fejezte ki a stockholmi mecset imámja is, amiért a rendőrség engedélyezte a szent könyv elégetését. Különösen csalódottnak mondta magát amiatt, hogy a hatóságok nem tettek eleget annak a kérésének, hogy legalább az akció máshová helyezését írják elő.
Februárban Rasmus Paludan dán-svéd bevándorlásellenes, radikális jobboldali politikus égette el a Korán egy példányát a stockholmi török nagykövetség előtt, ami heves tiltakozást váltott ki a muszlim országokban.
Ankara egyebek között ezért sem hagyta jóvá eddig a skandináv állam NATO-csatlakozását, emellett hatékonyabb fellépést sürget Svédországtól a terrorszervezetként nyilvántartott Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) támogatói ellen és az Ankara által terrorizmussal vádolt, de Svédországban élő kurdok kiadását követeli.
A svéd rendőrség februárban megtagadta az engedélyt két előre bejelentett Korán-égetésre, nemzetbiztonsági okokra hivatkozva, később azonban a svéd igazságszolgáltatás úgy foglalt állást, hogy nem fogadhatók el a rendőrség azon érvei, hogy ezek az akciók túlzott veszélyt jelentenek a közrendre és a biztonságra.
