Nagyszabású nyilvános vizsgálat kezdődött kedden Londonban a nagy-britanniai koronavírus-járvány előzményeiről, következményeiről és hatósági kezelési módjáról.
A vizsgálatot Boris Johnson akkori brit miniszterelnök jelentette be 2021 májusában, annak feltárására, hogy a járvány elhatalmasodása után miként működött a kormányzati döntéshozatali rendszer.
Az előzetes várakozások szerint a meghallgatások legalább három évig tartanak, de egyes szakértők nem zárják ki, hogy az eljárás ennél is sokkal hosszabb időt vehet igénybe.
A vizsgálat több különálló részből – hivatalos elnevezéssel modulból – áll. A kedden kezdődött első modul fő témája az, hogy Nagy-Britannia mennyire volt felkészült ilyen intenzitású és kiterjedésű egészségügyi válsághelyzetre.
A vizsgálatot Heather Hallett, az angol fellebbviteli bíróság nyugalmazott bírája vezeti.
A brit egészségügyi minisztérium jelenlegi adatai szerint Nagy-Britanniában eddig 24,6 millió koronavírus-fertőződést azonosítottak szűrővizsgálatokkal, a halálos áldozatok száma meghaladja a 226 ezret.
A brit hatóságok a járvány áldozatai közé számítják mindazokat, akiknek halotti bizonyítványában lehetséges halálozási okként szerepelnek a koronavírus-fertőzés okozta szövődmények.
Hugo Keith, a vizsgálóbizottság vezető jogtanácsosa keddi nyitó előterjesztésében kijelentette: Nagy-Britanniát „alapvetően meglepetésként érte” a koronavírus-járvány gyors terjedése 2020 elején. Keith szerint ugyanis olyan hatalmas, összetett és sürgős szakpolitikai intézkedések meghozatala vált szükségessé például a lezárásokról, az emberek közötti kapcsolattartás korlátozásáról és legveszélyeztetettebbek elszigeteléséről, amilyenekre korábban nem sokan számítottak.
Hozzátette: már a vizsgálat mostani kezdeti szakaszában, a bizonyítékokat feltáró meghallgatások érdemi kezdete előtt
nyilvánvalónak tűnik, hogy az ország „nem feltétlenül volt jól felkészültnek nevezhető” a járványra.
A jogtanácsos hangsúlyozta: ki kell vizsgálni azt is, hogy a koronavírus-járvány miért szedett sokkal több halálos áldozatot a szegényebb térségekben, mint a jómódú országrészekben.
Hugo Keith adatai szerint
a brit lakosság legkevésbé tehetős tíz százalékán belül 2,6-szer többen haltak meg a koronavírus-fertőződés szövődményeiben, mint a leggazdagabb tíz százaléknyi csoportban.
A jogi főtanácsos kijelentette azt is, hogy valószínűleg soha nem derül ki, hogyan terjedt át az emberekre a járványt okozó új típusú koronavírus (SARS-CoV-2). Keith valószínűnek nevezte azt is, hogy soha nem derül ki, mikor történt az első emberi fertőződés.
A brit kormány először 2020 márciusának végén rendelt el országos zárlatot, és ez – a később elrendelt további zárlatokkal együtt – szabadesésszerű zuhanást okozott a brit gazdaság teljesítményében. A 2020-as év egészében átlagosan 11 százalékkal esett reálértéken a brit hazai össztermék (GDP), amely a 2013-as szintre zuhant vissza, vagyis a koronavírus-járvány sokkja egyetlen év alatt hétévi növekedést emésztett fel.
A 2020-ban mért GDP-zuhanás példátlan volt a modern brit gazdaságtörténetben.
