Kevesebb, mint 24 órával a Nova Kahovka víztározó gátja elleni támadás után igen nehéz valami újat mondani azzal kapcsolatban, hogy ki követte el a támadást, kinek állt érdekében és mik a támadás közvetlen taktikai, illetve műveleti következményei. Robert C. Castel elemzése.
Mivel ez a támadás csupán egy volt a jelenlegi háborúban a gátak ellen elkövetett támadások közül és mivel a „gátak háborújának” még csak az első felvonásánál tartunk, szeretném felhívni a figyelmet ennek a fajta hadviselésnek a kevésbé ismert aspektusaira.
Helyi érdekű raszputyica
A katonai hírszerzésnek egy külön ága foglalkozik a terep jellegzetességeinek a tanulmányozásával. Az utóbbi évtizedekben az információ döntő többsége távolról kerül begyűjtésre optikai, elktro-optikai, szeizmikus és egyéb érzékelők segítségével. Amikor azonban olyan kérdésekre kell választ adni, hogy egy adott földút elbírja-e egy bizonyos harckocsi súlyát, vagy pedig ásványtani és botanikai mintákat kell begyűjteni, akkor hús-vér felderítőkre van szükség. Ezeknek az információknak az összegyűjtése egy kiterjedt frontszakaszon sokszor hónapokat vesz igénybe, és nem kevés ráfordítással és emberáldozattal jár. Egy hirtelen áradás, amit egy gát átvágása okoz, hónapok hírszerzési és felderítési munkáját nullázza le, és a raszputyica végére jellemző dilemmák elé állítja a katonai tervezőket. [A raszputyica (cirill betűkkel: распутица) orosz elnevezése annak a jelenségnek, amikor az év két periódusában (vagy évszakában) a burkolatlan utakon az utazás országszerte az esőből adódó sár vagy a hóolvadás miatt nehézségekbe ütközik. A szerk.]
Új folyamátkelési kihívások
Katonai szemszögből szemlélve a térképet a legbonyolultabb terepszakaszoknak azok számítanak, ahol a szárazföld vízfelületekkel találkozik. Hogy ez mennyire így van, arra ékesszóló bizonyíték az erre a célra szakosodott alakulatok és az ezeket kiszolgáló különleges haditechnikai eszközök privilegizált pozíciója a hadseregekben. Kevésbé ismert tény, hogy még ezeknek a képességeknek a birtokában is a partoknak csupán egy töredéke alkalmas partraszállásra. Ezeket az előző pontban leírt alapossággal kell felderíteni és feltérképezni. Egy hirtelen áradat jelentős mértékben átalakíthatja a partokat, lenullázva ezzel hosszú hónapok hírszerzési es felderítési erőfeszítését.
Vándorló aknák
Az aknamezők telepítése során igen nagy gondot kell fordítani minden egyes akna helyének a pontos dokumentálására, hogy szükség eseten az aknamező gyorsan és hatékonyan felszedhető legyen. Ennek hiányában az aknamezők számottevő akadályt jelentenek barátnak és ellenségnek egyaránt. Egy hirtelen jött áradás elmozdíthatja az aknákat a helyükről, szélsőséges esetekben egész aknamezőket sodorva el. Az amúgy is igen nehezen felfedezhető és semlegesíthető modern aknák elszabadult hajóágyúként működve lezárhatnak olyan területeket, amik aknamentesként szerepelnek a műveletei térképeken. Huzamosabb ideig víz alá merülve az aknák rendszerei instabillá válhatnak, tovább nehezítve az aknaszedők dolgát.
Csendes „gátrobbantás”
Mivel a gátak igen masszív építmények, amelyeknek az alapja néha több száz méter széles, az általános elképzelés az, hogy katasztrofális gátszakadást csupán hatalmas mennyiségű hagyományos robbanóanyaggal vagy pedig taktikai nukleáris töltetekkel lehet csak elérni. Ha egy gátat teljes egészében meg akarunk semmisíteni, akkor valószínűleg ez így is van. Ha viszont a gát átvágását tervezők fizikailag ellenőrzik a gátat és annak a közvetlen környezetét, akkor lehetőségük van csendes rombolóeszközök alkalmazására. Ezekkel az eszközökkel igen rövid idő alatt számottevő réseket lehet vágni a gátak legsebezhetőbb pontjain anélkül, hogy egy hatalmas robbanás döreje figyelmeztetné az ellenséget a közelgő veszélyre.
Elektromos fegyverek
A modern technológiának sikerült igen jelentős mértékben eloszlatnia a „harcmező ködét”. A mindenütt jelenlevő érzékelők elől látszólag nincs menekvés. Az erdőségekben megbúvó gyalogság azon kevés fegyvernemek közé tartozik, amelyek képesek „eltűnni” a térképről, megteremtve ezzel a taktikai-műveleti meglepetés lehetőségét. Egy gátszakítás okozta hirtelen áradás a folyam-menti erdőket megbízható menedékből, nagy kiterjedésű halálos csapdákká változtathatja. Az irak-iráni háborúból ismert 1983-as Mocsarak csatájában az irakiak elárasztották a Baszra melletti alacsonyan fekvő területeket és a sekély vízbe áramot vezetve pusztítottak a támadásra készülő iráni gyalogságot. A mocsárvidék ideális felvonulási területből halálos kelepcévé vált.
Mindezeken túl, a gátak lerombolásának a legnagyobb attraktivitása abban rejlik, hogy ha korlátozott időre is, de számottevően át tudja alakítani azt, amit a háború embere általában megváltoztathatatlannak tart – a terepet. A megváltozhatatlan megváltoztatása pedig lehetőséget teremt a műveleti kreativitás kibontakoztatásának.
Robert C. Castel összes cikkét elolvashatja itt.
Köszönjük az elemzést!
Remélem, hogy a magyar hadsereg ugyancsak foglalkozik a Tisza megerősítésével. Merthogy a következő védvonal a Duna és Budapest.
Hm. Van még magyar hadsereg?
Hm. a 70-s években a magyar néphadsereg 125-130 ezer fő között mozgott.
Most, talán 25-28 ezer fő lehet.
Fegyverzete ehhez mérten ennyi is lehet.
Egy elqrvult rendőrséget nem tudna megregulázni.
Ennyit ér a magyar „néphadsereg” maradványa.
Hm. Tisza a románok elleni védvonal lenne, mikor qrva sok víz folyik benne.
Duna pedig az amerikai irányítású NATO csapatok elleni védvonal lenne/lehetne.
Az oroszok kiesnek ebből a számításból.
Több okból kifolyólag.
Mondjuk a NATO-nak nincsenek területi igényei Magyarországgal szemben. A romaiaknak igen, a Tiszáig.
Köszönet az elemzésért. A vágyvezérelt ellendrukkerek már bevették a fanyalgó pirulát, aminek a hatása perceken belül jelentkezni fog. 😆😆
Elemzés helyett megint csak egy meg nem nevezett homályos utalást kaptál egy „csendes robbanóeszközről” amivel tovább ringathatod magad a vágyvezérelt narratívádba.
Amit Castel írt, az az ő dolga. Amit te értettél belőle – az meg azt bizonyítja, hogy mi van a fejedben. Tekervények helyett…. 😆
Miért te talán többet értettél meg nálam abból, hogy mi lehet az a „csendes robbanóeszköz” Na halljuk akkor mi van a fejedben? Elmondod vagy te is rébuszba burkolózol mint a mestered?
A gátak falának meggyengítése – ahogyan Castel elemzésében írta – annak számára, aki felügyeli, gyerekjáték. Mindenféle nagyobb hatóerejű robbanóeszköz alkalmazása nélkül a meggyengített szakasz lerombolása simán időzíthető is. Amúgy te egy lényegtelen mondaton kezdtél ugrálni, mert az elemzés veleje a felderítői-hírszerzési munka lenullázására volt kihegyezve a terepviszonyok radikális megváltoztatása okán.
Na mégegyszer. C. nem „robbanóeszköz”-ről ír, hanem „csendes rombolóeszközök”-ről. Tehát: ROMBOLÓeszközök, NEM ROBBANÓeszközök, ahogy te interpretálod.
Többet nem írok vissza, meguntam.
csendes rombolóeszközök <> csendes robbanóeszköz
Miféle „csendes robbanóeszközről” hadovál már megint ez a dilettáns bulvárpropagandista? Konkrétumok helyett megint csak homályos bullshittel operál.
De mindjárt jönnek a rajongói, akik megköszönik a „szakértő” úr „elemzését”, őket nem is érdekli mi lehet konkrétan ez a „csendes robbanóeszköz”. Ők megkapják a kellő homályos bullshitet amivel hinni lehet benne, hogy nem csak belülről lehet szétrobbantani egy masszív gátat.
Semmilyenről, „csendes rombolóeszközök”-ről ír, nem „csendes robbanóeszközről”.
🙁
Ó, hát így már világos! Egyes számban homályos bullshit lenne a csendes robbanóeszköz, de a többes szám jele az aztán komoly többletértelemmel ruházza fel.
Jézusom, olvasd már el a szavakat, légyszíves!
Olvasom, de nem derül ki belőlük mi az a csendes robbanószer!
Áruld már el légyszives ha neked kiderült!
Na mégegyszer. C. nem „robbanóeszköz”-ről ír, hanem „csendes rombolóeszközök”-ről. Tehát: ROMBOLÓeszközök, NEM ROBBANÓeszközök, ahogy te interpretálod.
Többet nem írok vissza, meguntam.
A lányom most érettségizett, például magyarból Az érettségin kiemelt feladat a szövegértés, amelynek a legfontosabb eszköze, hogy a leírt szavakat elolvassuk és a pontos szóismeret birtokában értelmezzük a szöveget.
Az nagy bukta az érettségin, amennyiben valaki nem a leírt szó alapján értelmez egy szöveget, hanem a leírt szó helyett egy másikat képzel oda. Természetesen a figyelmetlenségen túl ennek lehet más oka is, például a diszlexia.
Mert nem kötötte az orrodra
Figyú!
„csendes rombolóeszközök” -ről ír
Ezért fölösleges veled vitatkozni, mert olvasás – szövegértelmezés szintjén vannak gondjaid. Bár ezt már többen többször megírtuk, mégsem olvasol figyelmesebben.
Szerintem arra gondolt, hogy a túlméretezett bomba helyett, amilyet pl. az angolok a Möhne gátra használtak 1943-ban, sok kisméretű, kiszámitott pontokra elhelyezett robbanótöltettel végzik el a rombolást. Ezek valóban zajtalannak számítanak egy 3 tonnás robbanótöltethez képest.
Nem messze a herszoni hidat heteken át rakétázták nagyméretű töltetekkel. És még az sem omlott össze, néhány méteres krátereket okozott, amikből végül annyi keletkezett, hogy járhatatlanná tette a hidat.
És az csak egy híd volt amit járművek teherbírására terveztek, nem egy masszív gát aminek 16 köbkilométer víz nyomását bírta ki. És ennek a gátnak a teljes középső szekciója szétesett, 29 átereszből 11 szakaszán.
És ezt pici csendes töltetek okozták? Meg a lyukakat is csendesen fúrták nekik? Vagy pici csendes felszíni robbanásokból volt olyan sok ami átszakít egy gátat? És sok pici csendes robbanás egyszerre nem válik hangossá? Vagy nem egyszerre volt a sok csendes robbanás, hanem hosszan egyesével pukkantak a csendes petárdácskák?
A dezinformáció olyan, hogy egyre mélyebb ellentmondásokba kell lemerülnöd ha megpróbálod elképzelni.
Hm. Szerencsétlen koca elemző/kekeckedő vagy.
Ha egy adott szakaszon meggyengíted a gátat, többit elvégzi a víznyomás.
Na, ezt hívják „csendesnek”.
Ráadásul időzíthető is.
Persze amilyen rosszindulatú vagy, mindjárt belekezdsz az időzítés idejének számonkérésébe.
Az ilyeneket szoktuk hívni csendes szabotőrnek.
De, te azért fütyöréssz csak tovább az ukronácik útján.😏
Hol van egy híd akkor víznyomásnak kitéve, mint egy gát, ami kiienc Balatonnak megfelelő vízmennyiséget tart vissza?
És még te dobálózol „homályos bullshit”-tekkel.
Nálad van homály, nem is kicsi.
Bulvárpropagandista? Ezen jót röhögtem. Elfelejtetted, hogy április 1 elmúlt.
Most akkor lehúzták a WC-n az ukrán ellentámadást? Vagy elvágták a Krím vízellátását? És ki törődik a több tízezer emberrel, akinek a front mindkét oldalán elmosták a házát?
Kinek állt az érdekében? Az ukránok már korábban lőtték ezt a gátat és igérgették a felrobbantását, de most ezek után nem vagyok biztos benne, hogy nekik állt az érdekükben. Ilyen egy posztszovjet szláv testvérháború. Ha nem az ártatlan civilek szívnának a legjobban, akkor azt mondanám, hogy minden pofon jó helyre megy.
Legelőször a hollandok verték meg a spanyolokat gátátvágásokkal.