Elemzők szerint a natanzi létesítmény közelében folytatódó alagútépítés, amelyet a közelmúltban készült műholdfelvételek mutattak, megnehezíti az USA és Izrael számításait.
A közép-iráni Zagrosz-hegység egyik csúcsa közelében a munkások egy olyan mélyen a földben lévő nukleáris létesítményt építenek, amely szakértők és az Associated Press által elemzett műholdképek szerint valószínűleg az ilyen létesítmények megsemmisítésére tervezett amerikai fegyver hatótávolságán kívül van.
A Planet Labs PBC által készített fotók és videók azt mutatják, hogy Irán alagutakat ás a hegységben a natanzi nukleáris létesítmény közelében, amely többször is szabotázsakciók központjába került.
Mivel Irán a világhatalmakkal kötött nukleáris megállapodás összeomlása után már közel fegyverminőségű uránt állít elő, a létesítmény megnehezíti a Nyugat erőfeszítéseit, hogy megállítsa Teheránt egy esetleges atombomba kifejlesztésében, mivel az atomprogramjáról folytatott diplomáciai tárgyalások továbbra is megrekedtek.
Egy ilyen létesítmény megvalósítása „rémálomszerű forgatókönyv lenne, amely egy új eszkalációs spirál beindításának kockázatával járna” – figyelmeztetett Kelsey Davenport, a washingtoni székhelyű Fegyverzetellenőrzési Szövetség nonproliferációs politikáért felelős igazgatója.
„Tekintettel arra, hogy Irán milyen közel van a bombához, nagyon kevés mozgástere van arra, hogy növelje a programját anélkül, hogy az amerikai és izraeli vörös vonalakat átlépné. Tehát ezen a ponton minden további eszkaláció növeli a konfliktus kockázatát”.
A nukleáris megállapodás megszűnése óta Irán azt állítja, hogy az uránt 60%-os tisztaságig dúsítja, bár az ellenőrök nemrégiben felfedezték, hogy az ország 83,7%-os tisztaságú uránrészecskéket állított elő. Ez már csak egy kis lépés a fegyverminőségű urán 90%-os küszöbének elérésétől.
Februárban a nemzetközi ellenőrök becslései szerint Irán készlete több mint tízszerese volt az Obama-korabeli megállapodás szerinti értéknek, és a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség vezetője szerint
elegendő dúsított urániumot tartalmazott ahhoz, hogy Teherán „több” atombomba előállítására is képes legyen.
Joe Biden amerikai elnök és Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök kijelentette, hogy nem fogják megengedni Iránnak, hogy atomfegyvert építsen. „Úgy véljük, hogy a diplomácia a legjobb módja e cél elérésének, de az elnök azt is világossá tette, hogy nem vettünk le egyetlen lehetőséget sem az asztalról” – áll a Fehér Ház AP-hez eljuttatott közleményében.
Az iszlám köztársaság tagadja, hogy atomfegyverre törekszik, bár teheráni tisztviselők most már nyíltan beszélnek arról, hogy képesek lennének atomfegyverre törekedni.
Teherán nem ismerte el a létesítményre vonatkozó egyéb terveit, bár be kellene jelentenie a létesítményt a NAÜ-nek, ha urániumot tervezne oda bevinni. A bécsi székhelyű NAÜ nem válaszolt az új földalatti létesítményre vonatkozó kérdésekre.
Az új projekt Natanz mellett épül, Teherántól mintegy 225 kilométerre délre. Natanz azóta nemzetközi aggodalom tárgya, hogy két évtizeddel ezelőtt ismertté vált a létezése.
A légvédelmi ütegek, kerítések és az iráni félkatonai Forradalmi Gárda által védett létesítmény 2,7 négyzetkilométeren terül el az ország száraz központi fennsíkján.
A Planet Labs PBC által áprilisban készített és az AP által elemzett műholdfelvételeken látszik, hogy Irán a Kūh-e Kolang Gaz Lā, azaz a „csákányhegy” hegyébe ássa magát, amely közvetlenül Natanz déli kerítésén túl van.
A James Martin Center for Nonproliferation Studies által elemzett másik képsorozatból kiderül, hogy négy bejáratot ástak a hegyoldalba, kettőt keletre, kettőt pedig nyugatra. Mindegyik 6 méter széles és 8 méter magas.
A romhalmok mérete és más műholdas adatok alapján a központ szakértői az AP-nek elmondták, hogy Irán valószínűleg 80 méter (260 láb) és 100 méter (328 láb) közötti mélységben épít létesítményt. A központ elemzése, amelyet kizárólag az AP rendelkezésére bocsátott, az első, amely műholdfelvételek alapján becsülte meg az alagútrendszer mélységét.
Az Institute for Science and International Security, egy washingtoni székhelyű nonprofit szervezet, amely régóta foglalkozik az iráni nukleáris programmal, tavaly felvetette, hogy az alagutak még mélyebbre nyúlhatnak.
Szakértők szerint az építési projekt mérete azt jelzi, hogy Irán valószínűleg urándúsításra is használhatná a földalatti létesítményt – nem csak centrifugák építésére. Ezek a több tucat gépből álló nagy kaszkádokba rendezett, cső alakú centrifugák gyorsan pörgetik az urángázt, hogy dúsítsák azt. A további kaszkádok pörgetése lehetővé tenné Irán számára, hogy a hegy védelme alatt gyorsan uránt dúsítson.
„Tehát a létesítmény mélysége aggodalomra ad okot, mert sokkal nehezebb lenne számunkra. Sokkal nehezebb lenne megsemmisíteni hagyományos fegyverekkel, például egy tipikus bunkerromboló bombával” – mondta Steven De La Fuente, a központ munkatársa, aki az alagútmunkák elemzését vezette.
