A lap szerint az ukrán elnök a magyar ipar elleni szabotázsakcióval torolta volna meg a kormány „Kreml-barátságát” – írja a WP cikkét szemléző Mandiner.
Megdöbbentő állításokat tartalmazó cikket közölt a The Washington Post. A lap a Discord platformon kiszivárgott, eddig nyilvánosságra nem hozott, de a WP birtokába került Pentagon-anyagokra hivatkozva gyakorlatilag azt állítja, hogy míg Zelenszkij a Nyugat felé a békéért küzdő, higgadt és a helyzetet uraló politikus képét mutatja, addig zárt körben agresszív és eszkalációt sürgető ösztönei kerülnek előtérbe.
Mint írják: Washington és szövetségeseinek Ukrajnába irányuló fegyverszállításainak alapfeltétele, hogy – elkerülendő az eszkalációt – Ukrajna a kapott haditechnikát nem alkalmazza Oroszország területén. (Ezért nem kapott Kijev eddig többek között nagy hatótávolságú rakétákat.) Ennek betartásáról Zelenszkij folyamatosan biztosította a donorországokat, és nyomatékosította: csak Ukrajna védelmére használja a nyugati fegyvereket.
A cikk szerint azonban a kiszivárgott Pentagon-iratok egészen másról árulkodnak. Zárt ajtók mögött az ukrán elnök sokkal vadabb ötletekkel áll elő, többek között azzal is,
hogyan lehetne oroszországi célpontokat megsemmisíteni és egy NATO-tagállam, Magyarország ipari infrastruktúráját milyen módon lehetne megbénítani.
Az amerikai titkosszolgálatok által végzett lehallgatások kiszivárgott dokumentumai szerint (amelyek hitelességét a Pentagon sem cáfolta) Zelenszkij február közepén egy Julija Sviridenko miniszterelnök-helyettessel folytatott megbeszélésen azt javasolta, hogy
Ukrajna robbantsa fel a Barátság vezetéket, amely Magyarországot látja el kőolajjal, ezzel ugyanis megsemmisíthetné a magyar ipari infrastruktúra orosz kőolajra épülő elemeit.
A lehallgatásokat elemző titkosszolgálati megjegyzésekből kitűnik, hogy „Zelenszkij Magyarország kormánya elleni haragja válthatta ki az értelmetlen és fenyegető mondatokat”. Ez viszont nem mást jelent, mint hogy az ukrán elnök egy NATO-tagállam kritikus infrastruktúrája ellen készült szabotázsakcióra.
A Mandiner eredeti teljes cikke itt olvasható.
