Az amerikai fegyverraktárak, amelyek nem hivatalosan Izrael vészhelyzeti ellátására szolgálnak, az ukrán háborús erőfeszítések megsegítése miatt szinte kiürültek.
Az Israel Hayom szerint az Egyesült Államok által Izraelben tárolt lőszerek jelentős részét Ukrajnába küldték, hogy segítsék Kijev Oroszország elleni háborús erőfeszítéseit.
A lőszerraktárak kezdenek kifogyni, és nem tudni, mikor töltik fel őket újra.
A fegyverraktárak az Egyesült Államok hadseregének tulajdonában vannak, hivatalosan az ő használatukra szolgálnak, és diplomáciai mentesség alá tartoznak. Ennek ellenére a két szövetséges ország között nem hivatalos megegyezés született arról, hogy a raktárakat abban az esetben használják, ha a zsidó állam veszélyhelyzetbe kerülne.
Egy amerikai forrás megerősítette az Israel Hayom értesülését, és azt mondta a lapnak, hogy jelenleg nem tudni, mikor pótolják a készleteket, hozzátéve, hogy ez az amerikai lőszergyártás ütemétől függ.
„Ezek Izrael háborús fegyvertartalékai”
– magyarázta egy izraeli forrás az Israel Hayomnak.
Korábbi izraeli tisztviselők szerint Biden elnök közel-keleti politikája veszélyezteti Izraelt. Az amerikai elnök Szaúd-Arábiához való hozzáállása lehetővé teszi Irán számára, hogy növelje befolyását, és még Kína számára is megnyitotta az ajtót, hogy belépjen a régióba.
Most akkor ezek amerikai vagy izraeli lőszerek (voltak)? Mármint tulajdonilag.
„A fegyverraktárak az Egyesült Államok hadseregének tulajdonában vannak”
Ezt a cikk vilagosan elmagyarazza.
„… nem hivatalosan Izrael vészhelyzeti ellátására szolgálnak….”
A ketto nem mond ellent egymasnak. Izrael veszhelyzeti ellatasat lehet legi hidon, es lehet egy helyben levo amerikai raktarbol biztositani. Amerikai tulajdon, es igy azt csinalnak vele, amit akarnak, mint az abra is mutatja.
Azért én némi ellentmondást vélek felfedezni a’között, hogy a (nem hivatalos) vészhelyzeti tartalékot hivatalosan elszállítják Ukrajnába. Vagy nem várható vészhelyzet, vagy az USA nem tartja érdemesnek tovább tartalékolni.
Akkor meg nem értem a kesergést az elszállításuk miatt.
A jelenlegi kormany az elozo kormanyt hibaztatja egy sor donteseben, tobbek kozott abban, hogy ebbe a fegyverszallitasba beleegyeztek. Ez politikai, nem honvedelmi kerdes.
Tévedés ! Ez honvédelmi kérdés. Ráadásul az egyik legfontosabb , szinte létszükséglet.
Tiszta vicc , hogy ezt nekem kell elmagyarázni … :))
Ha valami baj lenne , azonnal rendelkezésre áll !
Állt.
A második lehetőség az USA európai készleteinek szállítása.
Volt már olyan !
Most az sem lesz.
Már az is ment Ukrajnának.
A harmadik lehetőség az európai országok készleteiből szállítani.
Most az sem lesz.
Már az is ment Ukrajnának.
Szóval nem azért nem kap semmit Izrael , mert gyűlölik.
Hanem azért , mert nincs. Egyszerűen semmi sincs …
Ha az USA azt csinál a tulajdonában lévő, de Izraelben tárolt eszközökkel, akkor miféle „beleegyezésre” volt szükség?
Hogy pontosan mi volt a fegyverszállítás mögött, fogalmam sincs. Lehet, hogy Izrael érdekelt volt az ukránok segítésében, de nem akarta az oroszokat hergelni, és így az USA „szállított”. De lehetett más is az akció mögött. Egy biztos: Izrael védelmi képessége nem gyengült, a hadsereg beleegyezését adta a szállításba, feltételezhetően a készleteket közben fel is töltik. Amikor ez történt, a hadsereg nem tiltakozott, a katonai szakértők nem kritizálták a médiában, stb. Most a kormánynak érdeke kritizálni az előző vezetést, amikor az összes felmérés szerint a koalíció népszerűsége zuhanórepülésben van. A cikk az Israel Hayomot idézi, ami a Likud szócsöve.
Engem a cikk másik része ütött szíven. Az USA szemében leértékelődött a Közel-keleti régió mivel már nem függ az arab olajtól. Ezt használja ki Irán és Kína gyakorlatilag a jelenlegi állás szerint az Ábrahám egyezmény mögül kihátráltak a jenkik. Az arabok egyszerűen megbízhatatlannak tartják az amerikaiakat. Ezért is barátkoznak és közelednek Kína és Irán felé. Izrael lassan már az amerikai fegyverszállításokban sem bízhat. A zsidó államnak egyre inkább önellátónak kell lenni, az a biztos amit saját maga előállít illetve legyárt magának.