Egyre több nem zsidó vándorol be Izraelbe

A legfrissebb hírekért kövessen minket a Google-ön!

2023-ban ugrásszerűen megnőtt az Izraelbe költöző nem zsidók száma – írja az Arutz7.

Az izraeli Központi Statisztikai Hivatal adataiból kiderül, hogy az elmúlt évben 56 ezer nem zsidó bevándorlóval bővült Izrael lakossága.

Miközben Izrael a függetlenségének 75. évfordulóját ünnepelte, az állam zsidó többsége tovább zsugorodott. A Központi Statisztikai Hivatal adataiból kiderül, hogy a zsidók már csak a lakosság 73,5%-át teszik ki, míg az arabok 21%-át. A tavalyi adatokhoz képest mindkét közösségben jelentős csökkenés volt tapasztalható. A zsidók 2022-ben a lakosság 73,9%-át, az arabok pedig 21,1%-át tették ki. Az „egyéb”, egyik valláshoz sem kötődő személyek ezzel szemben most a lakosság 5,5%-át teszik ki.

Tavaly a függetlenség napján 478 ezren tartoztak az „egyéb” kategóriába, míg idén 534 ezren, ami 56 ezres növekedést jelent egy év alatt.

Dr. Jona Cserki az Izraeli Bevándorláspolitikai Központ munkatársa „nagyon aggasztó drámai tendenciának nevezte” a hírt, rámutatva, hogy az Izraelbe irányuló nem zsidó bevándorlás nagy része valójában a visszatérési törvény szerinti alijázás.

Egyre több orosz kutatja fel zsidó gyökereit, hogy Izraelbe menekülhessen

„Az ügyfeleink 90 százaléka azért jön, hogy zsidó származását keresse” – mondta egy nyugat-moszkvai önkormányzati hivatal dolgozója.

„Amíg a választott tisztségviselők nem lépnek fel aktívan és határozottan a visszatérési törvény módosítása érdekében, addig a zsidó többség zsugorodásának tendenciája csak erősödni fog”

– magyarázta.

Dr. Cserki hozzátette, hogy „Izrael Állam függetlenségének napja arra szolgál, hogy emlékeztessen Izrael Állam létezésének alapjára és céljára – a zsidó nép államára, egy olyan államra, amely lényegében egyszerre zsidó és demokratikus. A felgyorsult demográfiai tendenciák, amelyeknek az elmúlt évtizedekben, és különösen az utóbbi években tanúi voltunk, kézzelfogható veszélybe sodorják Izrael Állam identitásának vízióját”.

Ezt a cikket szerkesztőségünk a sábát beállta előtt készítette és előre időzítve jelent meg az oldalon.

Két évtizedes rekord dőlt meg: 70 ezer ember alijázott idén Izraelbe

Több mint két évtizede nem érkezett ennyi bevándorló Izraelbe.

“Egyre több nem zsidó vándorol be Izraelbe” bejegyzéshez 9 hozzászólás

  1. Ez itt egy kis magyarázatra szorulna. Talán van itt valaki, aki ezt világossá tudja tenni.
    Ahogy tudom, bevándorlás Izraelbe a visszatérési törvény alapján lehetséges. Az elfogadás feltétele a törvény szerint a felmenők zsidó voltának igazolása. A cikk is írja, hogy a nemzsidó bevándorlás a visszatérési törvény alapján történik és valójában alijázás – és itt az önellentmondás. Ha a visszatérési törvény csak zsidókra vonatkozik, hogyan lehetséges, hogy ez alapján nemzsidók vándorolnak be Izraelbe?
    Két magyarázatot tudnék így hirtelen, de nyilván nem biztos, hogy ezekről van szó. Az egyik szerint valakik nemzsidónak minősítik a nem vallásos zsidókat. A másik szerint zsidók nemzsidó házastársairól van szó.

    Esetleg menekültek befogadása? Vagy baráti népcsoportok tagjai (pl. drúzok)?

    • A nem zsidó házastársak rokonait, előző kapcsolatból származó gyerekeit is beengedik. A negyedzsidók – egy zsidó nagyszülő – kikeresztelkedések elsunnyogása is ide tartozik.

      • Kösz, gondoltam a nem zsidó házastárs családtagjaira, de kölön nem említettem. Azért az necces, hogy egy nem zsidó házastárs (aki azért közvetlen családtag) korábbi házasságból származó rokonait, akik abszolút nem zsidók és csak közvetetten „családtagok” vérségi kötelék nélkül, szintén bevándorolhatnak a visszatérési törvény alapján. Ezt meg kell vizsgálni!
        Kérdés, hogy a zsidó rokonság és az izraeli környezet végül zsidó identitást eredményez-e ezek és az utódaik esetében? Erre nincs válaszom.

        PS. A nem zsidó házastárs szintén nem zsidó rokonai nyilvánvalóan nem esnek a visszatérési törvény hatálya alá, miután nem rendelkeznek zsidó felmenőkkel. Legfeljebb családegyesítési törvényekre hivatkozhatnak, ha van ilyen érvényben Izraelben.

        • Izrael megalapításának egyik nagyon fontos célja volt (amit már Herzl Tivadar is fölvetett, jóval a holokauszt előtt, a Dreyfus-ügy és más zsidóellenes megmozdulások hatására), hogy a világban bárhol üldözött zsidóknak menedéket adjon. Az antiszemiták pedig nem a zsidó vallásjog (halacha), hanem a saját elképzeléseik szerint tekintenek valakit zsidónak vagy nem zsidónak. A náci fajelmélet ihletésére létrejött különféle jogi szabályozások pl. már egy zsidó nagyszülő esetén is nyilvántartották a zsidó származást. Az izraeli állam jórészt nem vallásos alapítói ezeket az embereket is meg akarták védeni, nekik is menedéket akartak adni, ha kérik, ezért ismeri el a hazatérési törvény azok alijázási jogát is, akik a halacha szerint nem számítanak zsidónak, mégis tudnak igazolni részben zsidó származást. Nyilván egy ilyen lehetőséggel vissza is lehet élni, éppen ezért zajlanak kezdettől viták a hazatérési törvény körül.

          • Az általánosan elterjedt legenda szerint hatalmas viták voltak arról , hogy ki számít zsidónak ?
            Végül valakinek eszébe jutott , hogy használják a nürnbergi faji törvények definícióit …
            Tényleg így volt ?

          • talán jobb lett volna a nürnbergi faji törvények definícióit figyelembe venni , de ez ellentmondana annak, hogy az anyai ág számít …

          • Ez mind szép és indokolható, általánosan ismert is, de nem ad magyarázatot arra, hogy miért kaphatnak letelepedési jogot és állampolgárságot a visszatérési törvény alapján olyanok, akiknek egyáltalán nincsenek zsidó felmenői. A legeklatánsabb példa erre egy nem zsidó házastárs rokonsága, zsidó felmenők nélkül.

          • rágódhatsz még ezen, a visszatérési törvény szerint akinek egy nagyszülője zsidó az alijázhat, még akkor is ha nem számít zsidónak. Ehhez jönnek a nem zsidó férjek , feleségek és egyéb családtagok. Ők vagy kapnak állampolgárságot vagy nem . Akkor más státuszban élnek Israelben. Esetleg idővel betérnek és zsidóként tartja számon őket is a vallási bíróság.