Az Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága kedden meghallgatta az érveket egy olyan ügyben, amelynek középpontjában a munkavállalók sábáthoz, azaz pihenőnapjuk megtartásához való joga áll – írja a JNS.
Vallási és világi zsidó csoportok egyaránt figyelemmel kísérik a Groff kontra DeJoy ügyet, és néhányan beadványt nyújtottak be a felperes evangélikus keresztény postai dolgozó, Gerald Groff nevében, aki megtagadta a vasárnapi munkavégzést, az ő „sábeszét”. Groff felajánlotta, hogy más napokon pótolja a műszakokat, vagy áthelyezik egy másik kirendeltségre, ahol megtarthatja a pihenőnapját.
A pennsylvaniai férfi azonban azt állította, hogy az amerikai posta 2019-ben kirúgta őt a munkahelyéről, miután rá hárította a rendszeres helyettesítők megtalálásának terhét. Ez azt követően történt, hogy az USPS megállapodott az Amazonnal a vasárnapi kézbesítésről, amit a posta korábban nem tett meg. A többszöri fegyelmi eljárást követő felmondással szembesülve Groff kénytelen volt távozni állásából.
Fellebbezésében arra kéri a Legfelsőbb Bíróságot, hogy helyezze hatályon kívül a Trans World Airlines kontra Hardison ügyben 1977-ben hozott ítéletet, amely fenntartotta, hogy a munkáltatónak nem kell vallási alkalmazkodást kínálnia, ha az „indokolatlan nehézséget” jelent a munkatársak számára. A bíróság az „indokolatlan nehézséget” úgy határozta meg, mint a minimális költséget meghaladó alkalmazkodást.
A keddi érvelés megfigyelői szerint nagyon valószínű, hogy a bíróság elveti a szabványt. A nagyobb kérdés azonban az, hogy mi lép a helyébe.
A bíróság konzervatív többsége, amely eddig sem volt szégyenlős a vallásszabadság kiterjesztésére irányuló szándékának kifejezésekor, kedden langyosabb hangot ütött meg, mondta a JNS-nek Kenneth L. Marcus, a Louis D. Brandeis Center for Human Rights Under Law alapítója és elnöke.
Marcus szerint úgy tűnt, hogy az bírók széleskörű konszenzusra törekedtek, aminek valószínűleg olyan hatása lesz, mint egy vízválasztó döntésnek, amely szélesebb kérdéseket is megoldatlanul hagyhat.
Figyelmeztetett, hogy a bírók néha olyan álláspontokat próbálnak ki a szóbeli érvelések során, amelyeket később figyelmen kívül hagynak, így nehéz megítélni, hogy kizárólag ezek alapján meddig mennek el.
„Továbbra is fennáll a valós veszélye annak, hogy ha a bíróság nem hoz létre egy erős, új vallásszabadság-doktrínát, akkor a zsidó munkavállalók és más vallási kisebbségek ki lesznek szolgáltatva olyan munkáltatóknak és más munkavállalóknak, akik esetleg nem szimpatizálnak a vallásukkal, és nem akarják őket maguk körül tudni”
– mondta Marcus. Ez különösen aggasztó a munkahelyi antiszemitizmus növekedése közepette – tette hozzá.