Komoly fenyegetést jelentenek az európai értékekre és szembemennek az Európai Unió alapelveivel a nácizmust dicsőítő éves felvonulások – derül ki a B’nai B’rith International zsidó szervezet (héber nyelven: a Szövetség Fiai) és az Amadeu Antonio Alapítvány februárban közzétett jelentéséből, amelyet a Tett és Védelem Alapítvány szemlézett.
„A nácizmust dicsőítő éves felvonulások” című kutatás elkészítését a német szövetségi külügyminisztérium támogatta.
A kutatás során tizenkét nagyobb, a nácizmust és/vagy fasizmust dicsőítő felvonulást és találkozót vizsgáltak: a magyarországi Becsület Napját, a Drezda bombázásának emlékmenetét Németországban, a bulgáriai Lukov Felvonulást, a spanyolországi Kék Hadosztály menetét, a lett légiósok emléknapját Lettországban, a bleiburgi találkozót Ausztriában, a németországi Rudolf Hess-emlékmenetet, a belga vasárnapi menetet, az olaszországi római menetet, a lengyel függetlenségi menetet, a Kohti vapautta és a 612-es menetet Finnországban és az Imia menetet Görögországban.
Az európai unióbeli felvonulások közös vonása az antiszemitizmus, az antiszemita összeesküvés-elméletek, a holokauszt tagadása és elferdítése, valamint a náci háborús bűnösök és kollaboránsaik dicsőítése.
Ezek a rendezvények a gyűlölet egy különösen veszélyes formáját jelentik, amely rendkívül hatékonyan simulnak bele az európai jogi keretek szürke zónáiba, és így nehezen támadhatók.
Az évente megrendezett szélsőjobboldali felvonulások különösen nagy veszélyt jelentenek, mivel ismétlődő jellegük és „márkaismertségük” nagyobb mozgósítási potenciált eredményez, és különösen vonzóvá teszi őket nemzetközi hálózatépítő eseményként.
A jelentés egyik legfontosabb megállapítása, hogy a nácizmust és a fasizmust dicsőítő felvonulások szervezett páneurópai jelenségek, és platformot biztosítanak a páneurópai szélsőjobboldali identitás szerinti szövetségek kialakításához.
A határokon átnyúló stratégiai hálózatépítés így a szélsőjobboldali mozgósítás, a mozgalmak folyamatos radikalizálódásának egyik fő motorját jelentik nemzeti és nemzetközi szinten egyaránt.
A felvonulások lehetőséget kínálnak a szélsőségeseknek arra, hogy egy állítólagos megemlékezés vagy szabadidős tevékenység álcája mögé bújva fokozzák tevékenységük hatókörét és fejlesszék képességeiket.
A jelentés betekintést nyújt a felvonulások strukturális jellegébe, kitérve a névre, helyszínre, az időpontra, a kontextusra, témákra, jelszavakra, az ellenállóképességre, a szervezőkre, résztvevőkre, az európai hálózatépítésre, az erőszakra és az erőszakos incidensek lehetőségére, az antiszemitizmusra és a holokauszttagadásra, a civil társadalom válaszára, valamint a hatóságok reakciójára.
A becsület napja (németül Tag der Ehre) a német és magyar alakulatok 1945. február 11-én este Budáról indult kitörési kísérletére történő megemlékezés, egyben a magyarországi szélsőjobboldal egyik legnagyobb éves eseménye.
A dokumentum jogi elemzést is nyújt, amely a nácizmust és/vagy fasizmust dicsőítő felvonulások jelenségének értelmezése és kezelése szempontjából kulcsfontosságú szempontokra világít rá. Áttekinti az Emberi Jogok Európai Bíróságának vonatkozó ítélkezési gyakorlatát, és kiemeli a tartósan fennálló probléma leküzdésére szolgáló meglévő jogi eszközöket.
A vonatkozó fejezetben megjegyzik, hogy a még mindig büntetlenül zajló felvonulások számos esetben azok beleegyezésével vagy aktív részvételével történnek, akiknek az lenne a feladata, hogy fellépjenek ellenük.
A jelentés végül szakpolitikai ajánlásokat tesz az ilyen felvonulásokra adott válaszlépések megerősítése, a jogérvényesítés, valamint a gyűlöletkeltő ideológiákkal szembeni civil társadalmi ellenálló képesség kiépítése terén. Bár bizonyos esetekben a felvonulások dicséretes ellenállásba ütköztek az állami hatóságok részéről, sokszor az ellenállás nem szisztematikus és következetes, és a jogérvényesítésben jelentős hiányosságok mutatkoznak – olvasható a jelentésben.
A kutatás aggasztónak nevezi, hogy az igazságügyi hatóságok tudomására jutott antiszemita uszításokkal és holokauszttagadással kapcsolatos panaszokat az ügyészek és bírák elutasították, néha alapos megfontolás nélkül.
Ezek a határozatok azt mutatják, hogy jelentős munkára van szükség az igazságszolgáltatásban a gyűlöletbeszédre és az emlékezésre vonatkozó jogszabályok hatékony végrehajtására vonatkozó tudatosság növelése érdekében.
Ezt a cikket szerkesztőségünk az ünnep beállta előtt készítette és előre időzítve jelent meg az oldalon.
