A pészah ünnepén elégetjük az utolsó megtalált kovászos morzsát, amivel kifejezzük, hogy a belső kovászunktól is meg kell szabadulni, vagyis a felfuvalkodottságtól, a rátartiságtól − nyilatkozta a Magyar Nemzetnek az EMIH – Magyar Zsidó Szövetség vezető rabbija.
A pészahhal kapcsolatos szokásokról a vezető rabbi a lapnak elmondta: az egyik legismertebb és legmeghatározóbb az, hogy ilyenkor nem esznek semmi kovászosat. Elmondta, hogy tulajdonképpen minden tésztaétel kovászos, amelynek megkelt a tésztája, mielőtt megsütöttük volna.
„Nemcsak nem eszünk, de nem is birtokolhatunk kovászosat: ilyenkor elégetjük az utolsó megtalált kovászos morzsát, amivel kifejezzük, hogy a belső kovászunktól is meg kell szabadulni, vagyis a felfuvalkodottságtól, a rátartiságtól”
− emelte ki Köves Slomó.
A másik központi szokás a pészah kezdetét jelző szédereste: egy olyan különleges vacsora, ahol felidézik a kivonulás történetét a Haggada, egy ősi zsidó szertartáskönyv alapján. A Misna, az első héber nyelvű kódex, amit több mint kétezer évvel ezelőtt írtak, abban már ez a szöveg 85-90 százalékban a mai változattal megegyezően szerepel.
Köves Slomó kiemelte, hogy a pészah meghatározó a zsidó kultúrában, és mint mondta, világviszonylatban is a két leginkább megtartott zsidó ünnep a hanuka és a pészah. A pészahhoz tartozó széderestét a Biblia szerint úgy kell megtartani, hogy emlékezzünk, éljük át a kivonulást, és a legfontosabb feladat, hogy „beszéld el fiadnak.”
„Az elbeszélés kötelezettségét teljesítjük a pészah első estéjén. Ennek a középpontjában a gyerekek állnak, vagyis a következő nemzedék, akiknek átadjuk a hagyományt”
− magyarázta a Magyar Nemzetnek a rabbi. Kifejtette: arra tanít bennünket a Biblia, hogy fontos az oktatás, a hagyományok átadása, és azokat úgy adjuk át, hogy a gyerekek kíváncsiságát felkeltsük és a kérdéseikre válaszokat adjunk. Szerinte az embernek arra kell ösztönöznie a gyerekét, hogy mindig bátran kérdezzen, és soha ne érezze azt, hogy van olyan kérdés, amit nem szabad feltennie. Szerinte a kíváncsiságukat erősíteni kell.
A közösségi médiában most induló, „Kérdezd a rabbit tabuk nélkül” című sorozat – amelyben a rabbi és legidősebb fia beszélget – is arról fog szólni, hogy a hit, a vallási elköteleződés, a hagyományok tisztelete nem szabad, hogy a kíváncsiságot, a tudásvágyat, az önálló gondolkodást kioltsa, hanem ellenkezőleg, erősítse ezeket a természetes késztetéseket.
A Magyar Nemzet eredeti teljes cikke Köves Slomóval itt olvasható.
