A világméretű demográfiai hanyatlás hamarosan komoly kihívás elé állítja az emberiséget – írja Joel Kotkin, a brit Spiked Online cikkében.
„Ma a globális rendet kísértő kísértet nem a kommunizmus, ahogy Marx megjósolta, hanem a látszólag könyörtelen demográfiai hanyatlás. Ennek következményeit már most is láthatjuk a franciaországi nyugdíjharctól kezdve a magas jövedelmű országok szinte minden részén tapasztalható tartós munkaerőhiányig. A jövőben az emberi munkaerő hiánya valószínűleg felgyorsítja az automatizálás felé való elmozdulást, ami évtizedekre átformálja a gazdasági és politikai konfliktusokat” – kezdi Kotkin.
A szerző leírja, hogy a világ népességnövekedésének mintegy 75 százaléka az elmúlt 100 évben történt, több mint 50 százaléka 1970 óta. Most azonban az ENSZ szerint a népességnövekedés a nullához közeli szintre fog csökkenni, különösen a fejlettebb országokban.
Globálisan a tavalyi teljes népességnövekedés a legkisebb volt az elmúlt fél évszázadban. A becslések szerint 2050-re mintegy 61 országban várható népességcsökkenés.
A cikk lejegyzi, hogy világ nagy része már most is olyan országokban él, ahol a termékenységi ráta jóval a helyettesítési szint (2,1 születés/nő) alatt van – vagyis azon a szinten, amelyen egy ország népessége állandó maradna. Az ENSZ adatai szerint 2050-re az országok 75 százalékában a termékenységi ráta a helyettesítési szint alatt lesz. Az ENSZ egyes demográfiai előrejelzései szerint a világ népessége 2086-ban érheti el a csúcspontját, és 2100-ra a világ népessége körülbelül egymilliárddal lesz alacsonyabb a mai szintnél.
1970-ben a világ átlagéletkora 20,3 év volt. Ez 2020-ra 29,7 évre emelkedett, 2100-ra pedig várhatóan 42,3 év lesz.
„Már nem az a kérdés, hogy lesz-e, hanem az, hogy mikor kezd csökkenni a világ népessége. Új korszakba lépünk, amelyet a középkor óta az első nagy népességcsökkenés határoz meg. A járványok sorozata 1346 és 1460 között felére csökkentette Európa népességét.
Napjainkban azonban nem a háború vagy a betegségek az elsődleges okok, hanem a társadalmi fejlődés, beleértve a család és a vallás hanyatlását, valamint a gazdasági lehetőségek csökkenését és a megélhetési költségek emelkedését”
– írja Kotkin.
A cikk megjegyzi, hogy Európa népességnövekedése egy generáció óta csökken. Az európai termékenységi ráta az 1970-es 16,4 1000 főre jutó 16,4 gyermekről 2020-ra 9,1-re csökkent. Tavaly az Egyesült Királyságban is rekordalacsony volt a születési ráta, a 30 év alatti nők termékenységi rátája pedig a legalacsonyabb szinten volt a feljegyzések 1938-as kezdete óta. A brit nők egyötöde középkorúként már gyermektelen.
A termékenységi ráta csökkenése Észak-Amerikában is megfigyelhető, amely hagyományosan az erősebb demográfiai növekedés bástyája. Kínában szintén visszaesett a születési ráta, aminek következtében a munkaerő 41 millióval – a teljes német munkaerővel – csökkent csak az elmúlt három évben. És a tervek szerint 2050-ig további 20 százalékkal fog csökkenni. Az elmúlt évtizedekben a termékenység meredeken csökkent Kelet-Ázsiában, többek között Tajvanon, Dél-Koreában, Hongkongban és Szingapúrban.
„A munkaerő csökkenése az idősek növekvő számával együtt már most politikai nyugtalanságot okoz.
Vegyük például a franciaországi nyugdíjak miatti széles körű tiltakozásokat. Meglepő módon nem az idősek azok, akik – néha erőszakosan – az utcán tiltakoznak, vagy nem gyűjtik össze a szemetet. A tiltakozásokat a munkásosztálybeli szavazók irányítják, akik maguk is egy-két évtizedre vannak a nyugdíjazástól. Míg a teljes lakosság 63 százalékánál többen támogatják a tiltakozásokat, még figyelemreméltóbb, hogy a 18-24 évesek 71 százaléka támogatja azokat. Ők attól tartanak, hogy elveszítik a biztonságos nyugdíjat, amelyet egykor természetes jognak tekintettek Franciaország államilag államosított gazdaságában” – írja a szerző.
„Az elkövetkező évtizedekben az emberiség számos kihívása valószínűleg nem a túlnépesedés, hanem az elnéptelenedés következménye lesz, beleértve a generációs konfliktus kialakulását az általában jólétben élő idősebb generáció és a nehezebb helyzetben lévő utódok között”
– írja Kotkin.
A cikk szerint egy elöregedő, lassan növekvő világban a fiatalok egyértelműen hátrányos helyzetben vannak. A Pew szerint gyakorlatilag minden magas jövedelmű országban a szülők túlnyomó többsége – Japánban 80 százalék, az Egyesült Államokban több mint 70 százalék – pesszimista utódaik pénzügyi jövőjét illetően.
Különösen a Baby Boomer (1946-1964 között született) generációval szembeni ellenérzések valószínűleg csak fokozódni fognak, mivel a 2030-as évekig ez a generáció fogja a legtöbb vagyont birtokolni az Egyesült Államokban. Figyelemre méltó, hogy a boomerek, akik közül sokan már jóval a hetvenes éveikben járnak, már csaknem minden ötödik, az Egyesült Államokban vásárolt új lakásból kettőt ők vesznek.
„Ez az elidegenedett fiatal generáció valószínűleg radikálisabb és kevésbé toleráns lesz, mint az, amelyik a lehetőségek bővülésének várakozásával nőtt fel. Már most is a Millennials körében domináns párt, a Demokrata Párt szavazóinak alig fele hisz abban, hogy a kemény munka valóban kifizetődő. És ahogy Yascha Mounk politológus 2018-ban megállapította, míg az idősebb amerikaiak több mint kétharmada „alapvető fontosságúnak” tartja, hogy demokráciában éljen, addig a millenniumiak közül csak minden harmadik érzi ugyanezt. Mivel nem tudják elérni a középosztálybeli életszínvonalat, Franciaországban sok fiatal teljesen elutasítja a társadalmat – amit a Le Monde „politikai de-szocializációnak” nevez. A 2016-os elnökválasztási előválasztásokon Sanders több szavazatot kapott a 30 év alattiaktól, mint Donald Trump és Hillary Clinton együttvéve” – írja a cikk.
Kotkin szerint a demográfiai válság a geopolitikát is átformálja.
„Az ukrajnai háború két olyan ország közötti kimerítő háborúvá vált, amelyekből kifogynak a fiatalok.
Az ENSZ előrejelzései szerint Ukrajna népessége 2022 és 2050 között 18 százalékkal csökken. Ez nem számolva az orosz invázió hatását, amely hétmillió embert tett kivándorlóvá. A fő rivális Oroszország szintén szembesül a feltartóztathatatlan elnéptelenedéssel, ami valószínűleg még súlyosbodni fog az elhibázott invázió miatt. De még a háború és a világjárvány előtt is 2019-ben a halálozások száma körülbelül 50 százalékkal haladta meg a születések számát. A 2022-ben 145 milliós orosz népesség 2050-re várhatóan 133 millióra csökken az ENSZ szerint” – írja a szerző.
A cikk megjegyzi, hogy az egyetlen hely a világon, ahol népességrobbanás van az Afrika, ami komoly bevándorlási nyomást helyezhet Európára.
” Ma a nyugat jobban megszállottja a nemi ideológiának, a faji jóvátételeknek és az éghajlatváltozásnak, mint a fejlődő világ számára égetően szükséges gazdasági növekedésnek. Egy értelmes világban a Nyugat és Kína is megtalálná a módját annak, hogy a jelenlegi munkaerő-felesleg felhasználható legyen, és hogy ezeket az országokat teljesebben integrálják a világgazdaságba. Ellenkező esetben a demográfiai válság egyre több konfliktushoz és egy, a mainál is instabilabb világhoz fog vezetni” – írja Kotkin.
A véleménycikkek nem feltétlenül tükrözik a Neokohn szerkesztőségének az álláspontját.