Az Egyesült Államok 690 millió dollárt (242 milliárd forint) ajánl fel a demokráciát ösztönző programokra világszerte az amerikai kormányzat által szervezett második, Csúcstalálkozó a demokráciáért elnevezésű konferencián szerdán – közölték Washingtonban az esemény nyitónapján.
A virtuális találkozót megnyitó közös nyilatkozatban Joe Biden elnök és Jun Szok Jol dél-koreai államfő azt hangsúlyozta, hogy a transzparens, elszámoltatható kormányzás megerősítése a kormányzottak beleegyezésével a mai idők alapvető szükségszerűsége. A dokumentum szerint a konferencián részt vevő kormányok az első, 2021. decemberi találkozó óta a cél érdekében több száz vállalást tettek jogszabályaik és politikájuk megváltoztatására.
A konferencián a világ 120 politikai vezetője vesz részt, társszervezőként Dél-Korea mellett Costa Rica, Zambia és Hollandia.
A demokráciák erősödtek az első, 15 hónapja tartott demokrácia csúcstalálkozó óta az akkor tett vállalásoknak is köszönhetően – jelentette ki az Egyesült Államok elnöke a Csúcstalálkozó a demokráciáért elnevezésű nemzetközi virtuális konferencia nyitónapján szerdán. Joe Biden kifejtette, hogy a világtörténelem válaszút előtt áll, a ma meghozott döntések pedig évtizedekre befolyást gyakorolnak a világ folyamatainak irányára.
Joe Biden a több állam- és kormányfő részvételével zajló eseményen elmondta, hogy a 2021 decemberében indított Demokratikus Megújulásért Elnöki Kezdeményezés keretében (Presidential Initiative for Democratic Renewal) az akkori 400 millió dollárhoz a Kongresszussal együttműködve 690 millió dollár új forrást biztosítanak a világ országainak az átlátható és elszámoltatható kormányzás erősítéséért, a korrupció elleni harcra, a média szabadságáért, valamint a demokrácia érdekében működő technológiák támogatására.
Az elnök arról is beszámolt, hogy új irodát hoznak létre az Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Ügynöksége (USAID) részeként, amely egyebek közt a demokráciával, emberi jogokkal foglalkozik majd.
Joe Biden a demokráciák erősítése érdekében végzett cselekvés egyik fókuszának nevezte, hogy a technológiát a demokratikus kormányzás érdekében, és nem annak aláásására használják. Emlékeztetett arra, hogy ennek a célnak az érdekében írt alá a hét elején elnöki rendeletet a kereskedelmi forgalomban kapható kémprogramok használatának korlátozásáról az amerikai kormányzat számára. Amerikai adófizetők pénzéből nem részesedhetnek olyan vállalkozások, amelyek termékei emberi jogok megsértését teszik lehetővé – fogalmazott az elnök.
Az eseményre meghívást kapott Izrael, amelyet Benjámin Netanjahu miniszterelnök képviselt.
A Fehér Ház tájékoztatása szerint az elmúlt napokban kialakult amerikai-izraeli politikai feszültség nem befolyásolta a meghívást. Benjámin Netanjahu és Joe Biden elnök kedden élesen szembenálló nyilatkozatokat tett az izraeli igazságügyi reformmal kapcsolatban.
Kedden a Fehér Ház Nemzetbiztonsági Tanácsának szóvivője egy sajtóbeszélgetésen arra a kérdésre, hogy az Egyesült Államok miért nem küldött meghívót két NATO-tagországnak, Törökországnak és Magyarországnak, úgy válaszolt, hogy az Egyesült Államok elkötelezett a kapcsolatok fejlesztése és erősítése iránt Törökországgal és Magyarországgal.
John Kirby hangsúlyozta, hogy NATO-szövetségesekről van szó, amelyekkel számos kérdésben együttműködnek.
Megjegyezte, hogy az első konferenciához képest idén további országokat hívtak meg az eseményre, amelyek politikai akaratot mutattak a csúcstalálkozó céljainak erősítésére.
Előzetesen amerikai kormányzati tisztségviselők a konferencia céljaként említették, hogy biztosítsák: „a technológia a demokrácia érdekében és nem az ellen hat”. Közölték, hogy az Egyesült Államok előzetesen megállapodott tíz országgal azokról az alapelvekről, hogy a kormányok milyen keretek között alkalmazzák a titkos megfigyelő és adatgyűjtő technológiákat.
