A Nature-ben megjelent tanulmány reményt ad a betegeknek, mivel rámutat egy létező gyógyszerre, amelyet az áttétek elleni küzdelemben való felhasználásra irányuló kísérletek során tesztelhetnek.
A kutatók egy ideje már tudnak azokról a DNS-mutációkról, amelyek az egészséges hasnyálmirigysejtek rákosodásához vezetnek. Azt viszont nem értették, hogy a hasnyálmirigyrákos sejtek hogyan képeznek áttéteket és hogyan hatolnak be más szervekbe.
Március 22-én a Nature című szakfolyóiratban a The Hebrew University of Jerusalem izraeli kutatóinak vezetésével új tanulmány jelent meg, amely megmagyarázza az áttétképződés mechanizmusát. A kutatás arra a következtetésre jutott, hogy a hasnyálmirigyrák terjedése az egész szervezetben a kezdeti daganatok RNS-molekuláinak összetételében bekövetkezett változásoknak köszönhető, amelyek a DNS-ből származó utasításokat fordítják le a sejtek fehérjeszintézisére.
A jó hír az, hogy már létezik legalább egy olyan gyógyszer, amely potenciálisan kezelheti az RNS-sel kapcsolatos problémákat, és végül segíthet a hasnyálmirigyrákos betegeken.
A hasnyálmirigyrák az összes rákos megbetegedés három százalékát és a rákos halálesetek hét százalékát teszi ki az Egyesült Államokban. Az Amerikai Rákellenes Társaság szerint a hasnyálmirigyrák átlagos életkori kockázata 1:64-hez. A betegséget ritkán fedezik fel a korai stádiumban, amikor a legjobban gyógyítható, mivel a tünetek hiánya miatt a betegség addig nem jelentkezik, amíg nem terjedt el. Ennek eredményeképpen
ez a leghalálosabb rákos megbetegedés, a Mayo Clinic szerint az ötéves túlélési arány mindössze 7%.
A tanulmányt Amina Jbara doktorandusz vezette a biokémiai és molekuláris biológiai tanszékről, aki Rotem Karni professzor laboratóriumának tagja. A Sheba Medical Center és a Bar-Ilan Egyetem, az amerikai Cornell Egyetem és a Cold Spring Harbor Laboratory, valamint a kanadai Torontói Egyetem munkatársai is részt vettek a kutatásban.
„Mintegy 400 hasnyálmirigyrákos beteg tumormintáit elemeztük. A daganatok fele elsődleges daganat volt, ami azt jelenti, hogy a betegség nagyon korai stádiumában voltak, és a hasnyálmirigyre korlátozódtak. A másik fele olyan daganatokból származott, amelyek már áttétet képeztek más szervekben”
– mondta Karni a The Times of Israel című lapnak.
A kutatócsoport felfedezte, hogy az elsődleges daganatokban lévő RNS különbözik az áttétes daganatokban lévő RNS-től egy központi fehérje, az RBFOX2 miatt, amely az RNS-feldolgozást irányítja. Az RBFOX2 a splicing nevű mechanizmus szabályozója, amely megváltoztathatja az RNS-molekulákban kódolt genetikai információt.
„Azt találtuk, hogy az RBFOX2 lebomlik és sokkal alacsonyabb szinten van jelen az áttétekben. Ezzel szemben az RBFOX2 nem degradálódik az elsődleges tumorokban”
– mondta Karni.
„Tudjuk, hogy az áttétes sejtek tudják, hogyan kell lebontani az RBFOX2-t, de azt nem, hogy pontosan hogyan. De amikor ez a fehérje elvész, az megváltoztatja több száz RNS-molekula összetételét, és végül természetesen több száz fehérjemolekula összetételét is”
– tette hozzá.
A kutatási folyamat során egy emberi betegből származó metasztatikus sejteket vettek, és mesterségesen újraexprimálták bennük az RBFOX2-t. Ez megakadályozta, hogy a sejtek metasztázisokká alakuljanak, miután egerekbe juttatták őket. Ezzel szemben a tudósok primer tumorsejteket vettek egy betegből, és mesterségesen elnémították az RBFOX2-t, így ezek a sejtek metasztatikus sejtekké váltak.
Prof. Barak Rotblat, aki a rák molekuláris biológiáját tanulmányozza a Negev Ben-Gurion Egyetemen, méltatta a tanulmányban használt „elegáns molekuláris biológiai technikákat”.
„Véleményem szerint az ilyen típusú kutatások révén a tudomány a rák biológiájának új aspektusait tárja fel, amelyek elengedhetetlenek az új terápiák megtalálásához. Nem sok példa van ilyen mély és átfogó munkára, amely a splicing szabályozását mutatja be a rákban egyetlen tanulmányban”
– mondta Rotblat a The Times of Israel című lapnak.
Arra a kérdésre, hogy az új tanulmány rávilágít-e más ráktípusokra is, Karni óvatosan megjegyezte, hogy eddig az RBFOX2 elvesztése csak a hasnyálmirigyrák áttétei esetében fordul elő. Figyelemre méltó, hogy ennek az ellenkezője történik néhány más rosszindulatú daganatos betegségnél, például az emlőráknál, ahol a fehérje nagymértékben kifejeződik.
A tanulmányban közölt másik jelentős felfedezés egy új fegyvert jelenthet a hasnyálmirigyrák elleni arzenálban.
„Azt is megállapítottuk, hogy az RBFOX2 körülbelül 100 olyan gént irányít, amelyek a sejtek vázszervezetével és azzal a képességükkel kapcsolatosak, hogy gyorsabban mozogjanak és más szervekben daganatokat hozzanak létre”
– mondta Karni.
Kritikus, hogy egy másik fehérje, amelyet az RBFOX2 aktivál, ezt a csontvázszerveződést irányítja. Szerencsére már létezik olyan gyógyszer, amely sikeresen célozza ezt a másik fehérjét. A gyógyszer neve az azatioprin (Imuran márkanév), és a szervátültetett betegeknél immunszuppresszánsként engedélyezett.
„Ha ezt a gyógyszert használnánk, meggátolhatnánk az RBFOX2-t elvesztett sejtek áttétképződését”
– mondta Karni. Beszámolt arról, hogy már megkeresték hasnyálmirigyrákos betegek, akik tudni szeretnék, mikor lesz elérhető számukra a gyógyszer:
„Először is, mi kutatók vagyunk, nem klinikusok. De most tárgyalunk az orvosi központokban dolgozó munkatársainkkal, hogy meggyőzzük őket, hogy indítsanak klinikai vizsgálatot akár az azatioprinnal, akár hasonló, még nem engedélyezett gyógyszerekkel.”
