A Biden-kormányzat mintegy 120 országot hív meg a jövő heti demokrácia-csúcstalálkozóra, de két NATO-szövetségesét nem hívja meg – írja a Foreign Policy.
Törökország és Magyarország lemaradt a meghívottak listájáról a nagyszabású csúcstalálkozóra, amelyet a Biden-kormányzat külpolitikai kezdeményezései közé sorol, és amelynek célja, hogy világszerte megerősítse a demokráciákat és megfékezze az autokráciák térnyerését.
A közelgő, március 28. és március 30. között megrendezésre kerülő demokrácia-csúcstalálkozó személyes és virtuális rendezvények sokaságát foglalja magában Washingtonban és négy partnerországban – Costa Ricában, Dél-Koreában, Hollandiában és Zambiában -, amelyeken Joe Biden amerikai elnök és mintegy 20 magas rangú kormányzati tisztviselője vesz részt.
„Az Egyesült Államoknak nem érdeke, hogy ezt az eseményt egy másik ország demokráciájának erejéről szóló mindenre kiterjedő ítéletnek tekintsék. Nem ez a szándék” – mondta a FP-nek egy névtelenséget kérő magas rangú kormányzati tisztviselő.
„Ami Törökországot és Magyarországot illeti, elkötelezettek vagyunk amellett, hogy tovább erősítsük kapcsolatainkat mindkét országgal. Mindkettő fontos NATO-szövetséges, és számos közös érdekű kérdésben dolgozunk együtt” – tette hozzá a tisztviselő.
Ez már a második csúcstalálkozó a demokráciáért, amelyet a kormány szervez. Az elsőre 2021 végén került sor.
Törökország és Magyarország az első csúcstalálkozóra sem kapott meghívást, ami miatt Magyarország akkoriban megakadályozta, hogy az EU közös szerepet vállaljon a csúcstalálkozón.
Néhány újdonság ezen a csúcstalálkozón. A 2023-as csúcstalálkozóra ugyanezeket az országokat hívják meg, nyolc kiegészítéssel, az ügyet ismerő tisztviselők szerint: Honduras, Elefántcsontpart, Gambia, Mauritánia, Mozambik, Tanzánia, Bosznia-Hercegovina és Liechtenstein.
