1944. március 19-én arra ébredt Magyarország lakossága, hogy a német csapatok átlépték az országhatárt és a nap folyamán, említésre méltó ellenállás híján, megszállták az országot – emlékeztet a Holokauszt Emlékközpont honlapja.
Ez a megszállás azonban a kortársak számára inkább valamiféle bevonulásnak tűnhetett, hiszen az államfő szerepét betöltő Horthy Miklós kormányzó a hivatalában maradt, valamint formálisan a kormány leváltására is néhány napot várni kellett.
Ebben a homályos helyzetben fordulhatott elő, hogy például a Délmagyarország tudósítása szerint március 20-án a Magyar Városok Országos Szövetsége választmányi ülésén elnöklő Szendy Károly, Budapest polgármestere “lelkes szavakkal méltatta Kállay Miklós miniszterelnök érdemeit”, sőt még üdvözlő táviratot is küldtek neki, nem tudván, hogy a címzett ekkor már a török nagykövetségen kényszerült menedéket kérni – olvasható a Holokauszt Emlékközpont honlapján.
A náci Németország csapatai azért szállták meg Magyarországot, hogy megelőzzék azt a veszélyt, amit a Kállay-kormány béketapogatózásai jelentettek a Harmadik Birodalom számára
– emlékeztet a Rubicon történelmi portál.
A magyar kormány ugyanis bár egyfelől teljesítette a náci követeléseket a hadianyag szállítása és a csapatok frontra vezénylése tekintetében, másfelől viszont béketárgyalásokat próbált kezdeményezni nyugaton, mely tapogatózások 1943 őszén már konkrét ajánlatokat jelentettek.
A német csapatok a kurszki vesztes ütközet (1943 júliusa) után fokozatosan szorultak ki a Szovjetunióból, ezért úgy vélték, a fronthoz egyre közelebb szerveződő magyar ellenállás már fenyegeti a biztonságukat.
A németek bevonulásuk után azonnal hajtóvadászatba kezdve azon politikusok és értelmiségiek (pl. újságírók) ellen, akik németellenességükről voltak ismertek.
A cenzúra bevezetésével számos lap került betiltásra (pl. Népszava, Magyar Nemzet), szerkesztőiket gyakran kivégezték vagy koncentrációs táborokba vitték.
Fokozatosan szigorították a zsidóságra vonatkozó törvényeket, a Magyarországra érkező Adolf Eichmann vezetésével pedig megkezdték a „zsidókérdés végső megoldásának” előkészületeit.