Jichák Herzog elnök szerdán bemutatta „Népi keretrendszer” című javaslatát, amely az igazságszolgáltatási rendszer radikális átalakítására vonatkozó kormányzati tervek helyébe lépne. Herzog a javaslatot a nemzethez intézett televíziós beszédében ismertette, amelyben a mindkét felet arra szólította fel, hogy „ne tegyék tönkre az országot” az igazságszolgáltatásért folytatott hatalmi harcban, hanem ragadják meg a lehetőséget „egy formatív alkotmányos pillanatra”.
Herzog „arany középútnak” nevezte tervét, amelyet az elmúlt hetekben politikusokkal, jogászokkal és szakértőkkel folytatott több száz órás tanácskozás után dolgozott ki, és amely a legjobb esélyt kínálja a reformról szóló széles körű nemzeti megállapodásra. „Ez a keret mindannyiukat, Izrael polgárait védi” – mondta. „és megvédi Izraelt mint zsidó és demokratikus államot”.
Figyelmeztetett, hogy elsőkézből tapasztalta a kormány igazságügyi reformja elleni fenntartásokat, azonban jelezte, hogy „azoknak, akik azt gondolják, hogy egy valódi polgárháborút kell szítani, olyan határ, amelyet nem lépünk át, fogalmuk sincs”. Izrael 75. éves fennállása óta először áll „a szakadék szélén, amely mostanra karnyújtásnyira van” – mondta. „A polgárháború egy vörös vonal. Bármi áron és bármilyen eszközzel megakadályozom, hogy megtörténjen”.
Elmondta, hogy „valódi, mély gyűlöletet” hallott, bár „az emberek egy nagyon kis kisebbségétől… Hallottam az emberektől, minden oldalról, hogy, az utcán folyó vér gondolata már nem sokkolja őket”.
Nem sokkal azután, hogy Herzog közzétette ajánlatát, Benjamin Netanjahu miniszterelnök elutasította azt.
„Amit az elnök javasol, arról a koalíció nem állapodott meg, és az általa felajánlott javaslat központi elemei csak állandósítják a fennálló helyzetet, és nem hozzák meg a szükséges egyensúlyt parlament és a bíróságok között” – mondta a miniszterelnök.
Jair Lapid ellenzéki vezető gratulált Herzognak a javaslathoz, és megígérte, hogy azt „azzal a komolysággal fogja megvizsgálni, amellyel született.”
A Benny Ganz vezette ellenzéki Nemzeti Egység párt ezzel szemben azt mondta, hogy elfogadhatónak tartja az elnök javaslatát.
Az elnök által javasolt keretrendszer, amelyet beszéd közben tettek közzé egy új (héber nyelvű) weboldalon, az izraeli hatalmi ágak közötti kapcsolat kritikus aspektusaival foglalkozik, beleértve az izraeli alaptörvények alkotmányos súlyának növelését; a bírák kiválasztásának módját; a Knesszet törvényhozása feletti bírói felülvizsgálatot; valamint a kormány jogi tanácsadóinak és a főügyésznek a hatáskörét. Emellett az sarkalatos törvényekben rögzítene néhány olyan alapvető polgári jogot, amelyek jelenleg nem élveznek kifejezett védelmet.
Herzog javaslatai szerint a kormány egyik ága sem nevezhetne ki bírákat egy másik ág közreműködése nélkül.
A kormánykoalíciónak nem lenne automatikus többsége a bizottságban, ahogy azt a kormány törvényjavaslata javasolja, de a bírói kar is elveszítené vétójogát a kinevezésekkel kapcsolatban.
A bírák kiválasztásával foglalkozó bizottság 11 tagból állna, amelyben a kormánynak és a koalíciónak négy képviselője lenne (három miniszter és egy képviselő); a bírói karnak három tagja lenne (a Legfelsőbb Bíróság elnöke és két másik bíró); az ellenzéknek két különböző pártból két tagja lenne; az igazságügyi miniszter pedig a Legfelsőbb Bíróság elnökének egyetértésével két jogtudóst nevezne ki a testületbe.
A Legfelsőbb Bíróság és az alsóbb szintű bíróságok kinevezéséhez a 11 bizottsági tagból hét tag többsége szükséges. Ez azt jelenti, hogy a koalíciónak nem lenne meg az általa elérni kívánt abszolút kontrollja a bírák kinevezése felett, de a bíráknak sem maradna meg az a vétójoguk a bírói kinevezésekkel kapcsolatban, amellyel a jelenlegi bizottságban ők és a koalíció rendelkeznek.
A Legfelsőbb Bíróság elnökét a jelenlegihez hasonlóan a szolgálati idő alapján választanák ki, ellentétben a kormány – jogszabályban még nem szereplő – javaslataival, amelyek szerint a egy bizottság választaná ki a bíróság elnökét.
Herzog javaslata merev rendszert vezetne be az sarkalatos törvények elfogadására, és e sarkalatos törvények nem képeznék bírósági felülvizsgálat tárgyát.
Az alaptörvények jóváhagyásához négy olvasatra lenne szükség a Knesszetben. Az első hármat 61 képviselő hagyhatná jóvá, de a negyedikhez 80 képviselő jóváhagyására lenne szükség. Alternatív megoldásként a negyedik olvasatra a következő Knesszetben, azaz az új választások után kerülhetne sor, és akkor csak 70 képviselőnek kellene jóváhagynia.
A választási törvény bármilyen módosításához a négy olvasat mindegyikében 80 képviselő jóváhagyására lenne szükség.
A meglévő sarkalatos törvényeket „bebetonoznák”, vagyis jelentős többséggel újra törvénybe iktatnák, bár a szerda este közzétett vázlat nem részletezte, hogy ez hogyan történne.
Az elnök terve szintén az sarkaltos törvényben rögzítené az emberi méltóság és szabadsághoz, illetve az egyenlőséghez való jogot és a diszkrimináció tilalmát, valamint a véleménynyilvánítás, a tiltakozás és a gyülekezés szabadságát, amelyeket Izrael jelenlegi törvényei nem védenek kifejezetten.
Az elnök által ismertetett javaslatban a törvények bírósági felülvizsgálatára néhány új korlátozás vonatkozna, de ezek jóval kevésbé lennének szigorúak, mint a kormány jelenlegi javaslataiban szeretné.
A Legfelsőbb Bíróság egy 11 bíróból álló testület kétharmados többségével megsemmisíthetné a Knesszet jogszabályait, de csak a 15 legfelsőbb bírósági bíró 80 százalékos többségével.
Érdekes azonban, hogy Herzog terve nem tartalmaz semmilyen rendelkezést a Legfelsőbb Bíróság felülbírálatára vonatkozóan, amely a kormány jelenlegi törvényjavaslatának kulcsfontosságú eleme, és amelynek értelmében a Knesszet három olvasatban mindössze 61 képviselő szavazatával bármely jogszabályt mentessé tehet a bírósági felülvizsgálat alól, vagy újraszabályozhat egy törvényt, ha a bíróság elutasítja azt.
Az elnök terve azonban azt javasolja, hogy az alaptörvényben rögzítsék a katonai és nemzeti szolgálatra vonatkozó olyan szabályozást, amely nem lenne bírósági felülvizsgálat tárgya. Ez lényegében lehetővé tenné a Knesszet számára, hogy az alkotmányban rögzítse az ultraortodox jesiva tanulók jogát arra, hogy mentességet kapjanak az katonai szolgálat alól, ami egy rendkívül megosztó kérdés, amely évtizedek óta megosztja az országot.
Az ultraortodox politikai pártok kérlelhetetlenül ragaszkodtak ahhoz, hogy az igazságügyi reformjavaslatba kerüljön bele egy felülbírálási záradék, amely garantálja, hogy a közösség fiataljainak nem kell bevonulniuk a hadseregbe.
Herzog javaslata ezt a kérdést hivatott megoldani anélkül, hogy a Knesszet felülbírálhatná a Legfelsőbb Bíróságot.
Fontos kérdés azonban, hogy a Herzog-féle keretszabályozás megakadályozná, hogy a Legfelsőbb Bíróság az ésszerűség bírósági tesztjét alkalmazza a kormányhatározatok és politikai döntések, valamint a miniszterek kinevezésének visszavonására.
Ez volt a jobboldal egyik fő panasza a jogrendszerrel szemben, ami leginkább a Legfelsőbb Bíróság legutóbbi döntésében nyilvánult meg, amely a Sász párt vezetőjét, Arje Derit tiltotta el a miniszteri tisztségtől.
