Zsidó vallási vezetőket képző intézményt alapítanak Nagyváradon, ahol a legalább száz fős romániai zsidó közösségeknek képeznek előimádkozókat – írta kedden a Maszol.ro.
A bentlakásos intézményben a legalább százfős zsidó közösségek számára képeznek majd előimádkozókat.
Március folyamán elkezdődik a majdani nagyváradi rabbiképző székhelyének az építése – nyilatkozta a Maszolnak Felix Koppelmann, a Nagyváradi Zsidó Hitközség elnöke. Elmondása szerint a munkálatok előreláthatólag másfél évig fognak tartani, ami azt jelenti, hogy az épületegyüttest 2024 végén adják majd át. Az intézmény a Zárda (ma Mihai Viteazul) utcában lesz, a Hevra Sas zsinagóga és a zsidó hitközség irodáinak közvetlen közelében.
A hitközségi vezető elmondása szerint az építés elkezdését közel két éven át bürokratikus akadályok hátráltatták. Az engedélyeztetés során a Bihar Megyei Művelődési Igazgatóságon összekeverték egy épület telekkönyvi számát és postai irányítószámát, és rengeteg időbe került, míg a tévedés okozta bonyodalmat sikerült megoldani.
A beruházás becsült értéke eredetileg 1,2 millió euró lett volna, azonban az építőanyagok jelentős mértékű drágulása miatt a végösszeg ennél jóval nagyobb lesz.
Az intézmény szerepe az lesz, hogy a legalább 100 főt számláló romániai zsidó közösségek számára képezzenek vallási vezetőket, hogy ezek „fenntartsák a judaizmus fáklyáját”. Ők nem kifejezetten rabbik lesznek, hanem úgynevezett előimádkozók, akik jogosultak a közösségi ima vezetésére, magyarázza Felix Koppelmann. Romániában jelenleg csak két rabbi tevékenykedik, az egyik Nagyváradon, a másik pedig Bukarestben. Egy rabbi meghívása Izraelből költséges, a zsidó közösségek zöme pedig nem engedheti meg magának, ezt a problémát szeretnék orvosolni a váradi intézmény létrehozásával. Romániában többek között Kolozsváron, Temesváron, Brassóban és Máramarosszigeten vannak legalább 100 fős zsidó közösségek.
A nagyváradi rabbiképzőben 15–18 fő fog tanulni egy évfolyamon, a képzés időtartama 2–3 év lesz, az oktatók pedig izraeli vendégtanárok lesznek. Az iskolához internátus és étkezde is tartozik majd.
Az ilyen jellegű zsidó oktatási intézmények hagyományos elnevezése jesiva. Az Osztrák–Magyar Monarchia idején Magyarországon mintegy 200 jesiva működött. Biharban is több volt, Nagyváradon kívül Székelyhídon és Érmihályfalván működtek ilyen iskolák. A holokauszt és a kivándorlás miatt az elmúlt évtizedekben valamennyi romániai jesiva megszűnt, mondja Felix Koppelmann, így tehát a nagyváradi lesz az egyetlen ilyen intézmény az országban.
A tavalyi népszámlálás során 2707 magát zsidónak valló személyt írtak össze. Ez drámai léptékű csökkenés az előző népszámláláshoz képest, 2011-ben ugyanis még 3519 zsidó élt az országban.
