Kilenc méter hosszú rejtett folyosót fedeztek fel a 4500 éves gízai Nagy Piramis főbejáratának közelében, és ez további leletekhez vezethet – számolt be a Ynetnews.
Kilenc méter hosszú rejtett folyosót fedeztek fel a 4500 éves gízai Nagy Piramis főbejáratának közelében, és ez további leletekhez vezethet – közölték csütörtökön egyiptomi régiségtisztviselők.
A piramison belüli felfedezést, amely az ókori világ hét csodája közül az utolsó még álló piramis, a Scan Pyramids projekt keretében tették, amely 2015 óta nem invazív technológiával, többek között infravörös termográfiával, 3D szimulációval és kozmikus sugárzású képalkotással tekint be az építmény belsejébe.
A Nature című folyóiratban csütörtökön megjelent cikk szerint a felfedezés hozzájárulhat a piramis építéséről és a folyosó előtt álló, nyeregtetős mészkőszerkezet céljáról szóló ismeretekhez.
A Nagy Piramist monumentális sírkamrának építették i. e. 2560 körül Kheopsz fáraó uralkodása idején. A 146 méter magasra épült, jelenleg 139 méter magasan áll, és az 1889-es párizsi Eiffel-toronyig a legmagasabb, ember által készített építmény volt.
A befejezetlen folyosót valószínűleg azért hozták létre, hogy a piramis súlyát vagy a turisták által most használt, majdnem hét méterrel arrébb lévő főbejárat, vagy egy másik, még fel nem fedezett kamra vagy tér körül osszák el – mondta Mostafa Waziri, az egyiptomi Régiségek Legfelsőbb Tanácsának vezetője.
„Folytatjuk a pásztázást, így meglátjuk, mit tudunk tenni… hogy kiderítsük, mit találhatunk alatta, vagy csak ennek a folyosónak a végén” – mondta újságíróknak a piramis előtt tartott sajtótájékoztató után.
A piramis egy másik részén, a király sírkamrájának tetején öt helyiséget is építettek, amelyekről azt feltételezik, hogy a masszív építmény súlyának újraelosztása érdekében épültek. Lehetséges, hogy a fáraónak egynél több sírkamrája volt – tette hozzá Waziri.
2017-ben a Scan Pyramids kutatói bejelentették, hogy a Nagy Piramis belsejében egy legalább 30 méter hosszú üreget fedeztek fel, amely az első nagyobb belső építmény, amelyet a 19. század óta találtak.
