Erdogan és a kormányzó APK párt rosszul kezelte a törökországi természeti katasztrófát, ami megpecsételheti sorsukat a közelgő választásokon – írja elemzésében Hany Ghoraba az Investigating Project on Terrorism szakértője.
Miközben Törökország továbbra is ássa ki magát a hónap elején történt 7,8-as erősségű, pusztító földrengés romjaiból, Recep Tayyip Erdogan elnököt azzal vádolják, hogy elszúrta a katasztrófára adott mentőakciót. Korábbi tekintélyelvű intézkedései pedig talán rosszabbá tették a katasztrófát, mint amilyen lehetett volna.
A földrengésben és a Törökországot és Szíriát sújtó utórengésekben több mint 50 000 ember halt meg. Magas lakóházak omlottak a földre, számtalan lakót összezúzva.
Bármilyen szörnyű is a halálos áldozatok száma, a tényleges áldozatok száma ötször magasabb lehet, mint amit a kormány elismer – állította Osman Bilgin, akit a kormány a segélyezési erőfeszítések koordinálására nevezett ki.
Tucatnyi török ügyvéd büntetőjogi feljelentést tett az ankarai főügyészségen Erdogan elnök, valamint több miniszter és kormányzó ellen, szándékos gondatlansággal, pályázati csalással és hivatali visszaéléssel vádolva őket.
Törökország katasztrófavédelmi szerveit lassú reakcióik miatt bírálták. A NATO által kiképzett török hadsereget túl későn mozgósították ahhoz, hogy sok áldozatot megmentsenek.
„Az első kritikus 48 órában teljes kudarcot vallott a parancsnoki lánc összeomlása miatt, elsősorban azért, mert mindenki Erdogan elnöktől várt parancsot”
– mondta Abdullah Bozkurt török újságíró, a svédországi székhelyű Nordic Research and Monitoring Network igazgatója az Investigative Project on Terrorismnek. Erdogan azonban habozott mozgosítani a hadsereget. „Rosszul számolta ki, hogy az AFAD, a katasztrófaelhárító ügynökség mit tud kezelni, ami teljesen téves feltételezésnek bizonyult”.
Ahelyett, hogy bocsánatot kért volna azért, hogy kormánya nem reagált megfelelően a katasztrófára, Erdogan visszavágott a kritikáknak, és a sors fintorának nevezte a történteket.
„Ami történik, az van, ez a sors tervének része” – mondta Erdogan.
Hogy mi történik ezután, az a török állampolgárok kezében lehet. Az elnök- és parlamenti választásokat idén tavasszal tervezik, május 14-én vagy júniusban, attól függően, hogy az ország képes lesz-e kezelni a helyreállítási erőfeszítéseket és a választásokat.
Egy hat pártból álló koalíció, köztük egy olyan, amelyet Erdogan korábbi szövetségese és Ahmet Davutoglu miniszterelnök vezet, megpróbál egységesen fellépni, hogy legyőzze őt.
Nem világos, hogy a földrengés és a kormány válasza hogyan befolyásolja majd a szavazást.
A földrengés azonban becslések szerint 84 milliárd dollárnyi kárt és gazdasági veszteséget okozott, ami Törökország GDP-jének nagyjából 10 százaléka, a veszteségek súlyosbították az amúgy is nehéz helyzetben lévő török gazdaság helyzetét.
„Ez minden bizonnyal megnehezíti Törökország már meglévő pénzügyi és gazdasági nehézségeit. De az ország még mindig képes megbirkózni vele, tekintve a nemzetgazdaság méretét. Törökország igazi ipari központja a nyugati régióban található nem délkeleten, ahol a rengések történtek. Ennek azonban komoly következményei lesznek” – mondta Bozkurt.
A török hatóságok erőteljesen reagáltak a kritikákra.
„Több embert önkényesen őrizetbe vettek amiért elítélték a katasztrófára adott gyenge állami választ és több segítségért könyörögtek”
– jelentette csütörtökön az Amnesty International.
Az ilyen keménykezű taktika „évek óta Erdogan kormányzásának egyik jellemzője” – mondta Bozkurt.
„A sorsra és Istenre hárítja a felelősséget, hogy magát tisztára mossa, és nem vállal felelősséget azért, hogy nem hozott előre intézkedéseket a földrengés ellen. Úgy gondolja, hogy tetteiért nem kell elszámolni, és büntetlenül cselekedhet”.
Erdogan hasonló módon a „sorsot” hibáztatta tavaly októberben, miután 41 ember halt meg egy állami tulajdonú bányában történt robbanásban. Hanyagság és rossz biztonsági intézkedések vezettek a tragédiához. Erdogan vizsgálatot rendelt el, de a „sors” kijelentései kritikusokat váltottak ki, akik szerint a laza felügyelet nem a sors műve.
„Részvétem a veszteségedért, Allah adjon türelmet” – mondta Erdogan egy nőnek, aki a bányában vesztette el a testvérét. A nő bátyja több mint egy héttel a robbanás előtt figyelmeztetett a gázszivárgásra, de figyelmeztetését figyelmen kívül hagyták.
„Miért csak Törökországban történnek tömeges halálesetek? A világ más országaiban nincsenek bányák?” – kérdezte Kemal Kilicdaroglu, az ellenzéki Köztársasági Néppárt vezetője. „Miért nem halnak meg ott emberek? Több szenet termelnek ki, mint mi. Azt mondják: ‘Mi majd intézkedünk’. Hol voltak 20 évig? Ki fog elszámolni ezeknek a családoknak?”
„Angliában és Németországban a bányászokkal nem történhet ilyesmi, mert ott nincsenek olyan tisztviselők, akik a sorsra hárítják a felelősséget” – mondta a bebörtönzött kurd vezető, Selahattin Demirtaş. „Senki ne csináljon több ostobaságot. A munkások lemészárlása szándékos gyilkosság a nagyobb profit érdekében”.
A földrengésben sok összeomlott épület viszonylag új volt. A tisztviselőket azzal vádolják, hogy megengedték a vállalkozóknak, hogy ne tartsák be a szigorú építési előírásokat. A törökországi épületek közel kétharmada továbbra is veszélyben van, mondta Taner Yuzgec, az Építőmérnöki Kamara elnöke.
Az összedőlt épületek tömeges áldozatai arra késztették a török hatóságokat, hogy legalább 113 vállalkozót tartóztassanak le, hogy csillapítsák a növekvő haragot.
Eközben a kritikusok szerint a vészhelyzeti reagálási tervezés hibás, miután Erdogan a 2016-os sikertelen puccsot követően megtisztította a kiképzett személyzet sorait.
„A hatékony koordináció hiánya a keresési és mentési erőfeszítésekben, a segélyek elosztásában tovább bonyolította az ügyet” – mondta Bozkurt.
„Az AFAD és talán más kormányzati intézmények is megsínylették 2016-ban, amikor az Erdogan-kormány mintegy 150 ezer kormányzati alkalmazottat, sok … tapasztalt közhivatalnokot rúgott ki, és párttagokkal és lojálisokkal helyettesítette őket, akiknek a pártideológián kívül más érdemeik nincsenek”.
Miközben a török kormány a világ minden tájáról segítséget kért, egyes tisztviselők vonakodtak nyilvánosan kifejezni elismerésüket néhány országnak, köztük az Egyesült Államoknak, amely segítséget nyújtott.
Ez azért van így, mert „az Erdogan-kormány fő kampánytémája az iszlám és a nem-iszlám, Törökország és a Nyugat közötti megosztottságra összpontosít” – mondta Bozkurt. „Aggódnak amiatt, hogy a nemzetközi segítség, amely a földrengés után Törökországba ömlött, kárt okozhat ebben a narratívában, amelynek felépítésén keményen dolgoztak”.
A humanitárius segélyek beáramlásával – még a Törökországgal politikai viszályban álló országokból, például Egyiptomból és Görögországból is -, a török hatóságok aggódnak amiatt, hogy a török hatóságok nem igazságosan osztják el a segélyt.
„A török bürokrácia intézményi mechanizmusai és szabványos működési eljárásai megbénultak 2018 óta, amikor Erdogan birodalmi stílusú elnöki hatalmat vett át Törökországban”
– mondta Bozkurt.
„A földrengés utáni erőfeszítések során némi diszkriminációt látunk a segélyek eljuttatásában, mivel az Erdogan-kormány azokat a választói csoportokat helyezte előtérbe, amelyek a múltban támogatták a kormányát.”
Egyes Erdogan támogatók összeesküvés-elméletekkel házaltak, miszerint az Egyesült Államok okozta a pusztító földrengéseket egy titkos fegyverrel. A nevetséges összeesküvést a tudósok széles körben cáfolták.
Megfigyelők az 1999-es Marmara-földrengéshez hasonlítják ezt a katasztrófát, amely sokak szerint az Erdogan vezette iszlamista pártokat juttatta hatalomra. Vajon ez a földrengés is hasonlóan hozzájárul majd Erdogan hatalomvesztéséhez?
Bozkurt szkeptikus, tekintettel Erdogan abszolút hatalmára.
Amikor Erdogan először került hatalomra, „Törökországban még működött a szabad sajtó, és a politikai ellenzék viszonylag szabadon és tisztességes választásokon versenyezhetett” – mondta Bozkurt.
„Ezúttal Erdogan ellenőrzi a teljes médiát, a választási bizottságot, az igazságszolgáltatást és más kormányzati intézményeket. Az egyetlen dolog, amit nehezen tud kontrollálni, az a pénzügyi és gazdasági kihívások, valamint az olyan természeti katasztrófák, mint a földrengés. De ő is képes alakítani a narratívát és eltolni a nyilvános vitát ezekről a kérdésekről”.”
„Az, hogy Erdogan és a kormányzó APK párt rosszul kezelte Törökország évszázad óta legpusztítóbb természeti katasztrófáját, megpecsételheti sorsukat a közelgő választásokon, hiszen már a földrengés előtt is bajban voltak a gazdaság miatt. A vallási kártya kijátszása valószínűleg nem fogja elterelni a figyelmet arról, hogy a török hatóságok rosszul kezelték ezt a katasztrófát.”
