Már a németek is az izraeli igazságügyi reform miatt aggodalmaskodnak

Aggasztónak nevezte az izraeli kormány egyes törvényhozási kezdeményezéseit a német külügyminiszter kedden Berlinben izraeli kollégájával folytatott megbeszélése után.

Annalena Baerbock Eli Cohennel tartott tájékoztatóján az izraeli igazságügyi reformról szólva hangsúlyozta, hogy a Németország és Izrael közötti „mély kapcsolat és barátság” által indíttatva a „belpolitikai viták” alakulásáról is érdeklődött partnerénél, és – mint mondta – nem akarja leplezni, hogy „mi itt külföldön aggódunk egyes izraeli törvényhozási tervek miatt”.

„A bennünket összekötő értékekhez hozzátartoznak a jogállamiság elvei, köztük az igazságszolgáltatás függetlensége”, és Izrael mindig is a jogállamiság egyik legfőbb képviselője volt

– tette hozzá a német diplomácia vezetője, kiemelve, hogy különösen aggasztó a halálbüntetés bevezetésének terve.

Németország határozottan ellenzi a halálbüntetést, és küzd azért, hogy az egész világon megszűnjék, a gyerekek pedig azt tanulják az iskolákban, hogy Izraelben a folyamatos terrorfenyegetettség ellenére csak egyetlen egyszer, a náci háborús bűnös Adolf Eichmann esetében alkalmazták a büntetésnek ezt a formáját.

Ez mindig meggyőző érv az Izraelt érő méltánytalan kritikával szemben – fejtette ki Annalena Baerbock, aláhúzva: Izrael barátjaként az a meggyőződése, hogy „nagy hiba” lenne szakítani a halálbüntetés elutasításának hagyományával.

Eli Cohen a német bírálattal kapcsolatban csupán annyit mondott, hogy Izrael „pezsgő demokrácia”, amelyet tovább erősít majd az igazságügyi reform.

Kifejtette, hogy a kormány álláspontja szerint

Németországnak elsősorban Irán nukleáris fejlesztési programjával kapcsolatban kellene nagyobb aktivitást tanúsítania.

Mint mondta, Berlinnek növelnie kell a teheráni vezetésre kifejtett nyomást, mert meg kell akadályozni, hogy Irán atomfegyvert fejlesszen ki.

Arról is szólt, hogy

a német kormánynak a terrorszervezetek közé kell sorolnia a rezsim fő támaszai közé tartozó fegyveres szervezetet, az Iráni Forradalmi Gárdát.

Kiemelte, hogy az idő megérett a cselekvésre, és csak „erőteljes lépésekkel” lehet eredményt elérni.

Annalena Baerbock kijelentette, hogy Németország továbbra is felelősséget vállal Izrael biztonságáért, Izrael így „mindig számíthat Németországra”.

Kifejtette, hogy az iráni rezsim a legbrutálisabb módszerekkel elnyomja saját polgárait, és militáns csoportok támogatásával az egész közel-keleti térség biztonságát és stabilitását veszélyezteti.

Hozzátette, hogy polgári felhasználási célokkal indokolhatatlan minőségű, „nagyon magas” tisztaságú urán dúsításáról érkeznek jelentések Iránból. Ezek a fejlemények ugyanúgy aggasztják Németországot, mint Izraelt, és közös meggyőződés, hogy Irán nem juthat atomfegyverhez.

Az izraeli-palesztin konfliktusról szólva a német diplomácia vezetője megerősítette, hogy

a berlini vezetés változatlanul a kétállami megoldásban látja a konfliktus rendezésének egyetlen lehetséges módját.

Mint mondta, világos, hogy a rendezés nincs elérhető közelségben, de fontos, hogy ne történjenek lépések, amelyek még inkább eltorlaszolják a kétállami megoldás felé vezető utat.

Már az ENSZ főbiztosa is beleszól az izraeli jogrendszer reformjába

Volker Türk aggodalmát fejezte ki a törvények emberi jogi következményei, valamint az igazságszolgáltatás függetlenségére gyakorolt hatása miatt.