Az ukrajnai háború hamarosan Moldovára is átterjed?

Az apró állam sebezhető Putyin területi ambícióival szemben – írja Peter Franklin az UnHerd oldalán. 

A szerző azzal kezdi, hogy az ukrajnai háború területi szempontból korlátozottnak tekinthető.

„Annak ellenére, hogy más országok is részt vesznek a Kijevnek vagy Moszkvának nyújtott támogatásban, az eddigi harcok az ukrán védők és az orosz megszállók között zajlottak. Továbbá, eltekintve az orosz infrastruktúrára mért alkalmi ukrán csapásoktól, a katonai akciók Ukrajna szuverén területére korlátozódnak. Így az invázió egy évvel ezelőtti kezdete óta csak egyetlen nemzetközi határt sértettek meg” – írja Franklin.

Az UnHerd szerzője szerint ez azonban hamarosan megváltozhat. Rámutat ugyanis, hogy hetek óta fokozódik a feszültség Oroszország és az Ukrajnával határos Moldova között.

A hónap elején Maia Sandu moldovai elnök azzal vádolta Moszkvát, hogy puccsot tervez országa nyugatbarát kormánya ellen. Ezen a héten Vlagyimir Putyin visszavonta a moldovai függetlenséget elismerő külpolitikai rendeletét.

A cikk lejegyzi, hogy péntek reggel az orosz védelmi minisztérium azt állította, hogy Ukrajna a Dnyeszteren túli terület – a moldovai területen lévő, Oroszország által támogatott szakadár köztársaság – ellen tervez lépéseket tenni. Ez a szerző szerint ürügyet szolgáltathat egy újabb orosz invázióhoz.

Moldova egy 2,6 millió lakosú kis ország, amely Ukrajna és Románia között fekszik. Nem tagja sem a NATO-nak, sem az EU-nak – így ha Putyinnak Ukrajnán túli területi ambíciói vannak, Moldova rendkívül sebezhető – jegyzi meg a szerző.

„Valójában orosz csapatok már ott vannak – és már évtizedek óta. 1991-ben Moldova keleti peremén egy kis területdarabka elszakadt, és létrehozta a „Dnyeszter Menti Moldáv Köztársaságot” – ismertebb nevén Dnyeszteren túli területet.

Az Egyesült Nemzetek Szervezetének egyetlen tagja sem ismeri el a transznisztriai szuverenitást – még Oroszország sem (hivatalosan). A területen állomásozó orosz „békefenntartók” azonban lehetővé tették a terület de facto függetlenségét Moldova többi részétől”

– írja Franklin.

A szerző szerint az ukrajnai háború feloldotta a moldovai konfliktust. Megjegyzi, hogyha az invázió a tervek szerint zajlott volna, és az oroszok elfoglalták volna egész Dél-Ukrajnát Mariupoltól Odesszáig, akkor ez egy szárazföldi hidat hozott volna létre Oroszországtól a moldovai határig. Semmi sem akadályozta volna meg Putyint abban, hogy Transznisztriát – és talán Moldova többi részét is – beolvassza új birodalmába.

Az oroszokat azonban Mikolajivnál visszatartották. Ezután visszavonultak Herszonból. Transznisztria így elszigeteltebb, mint valaha – és az ott állomásozó orosz csapatokat több száz mérföldnyi ellenséges terület és légtér veszi körül – mutat rá a cikk.

„De miért is lenne Putyin ennyire megszállottja ennek a földdarabnak, amely egyes pontokon kevesebb, mint öt mérföld széles?

Igen, élnek ott orosz nemzetiségűek, de a legutóbbi népszámlálás szerint ők a lakosság mindössze 29,1%-át teszik ki (a fennmaradó rész nagyrészt moldovai és ukrán nemzetiségűek között oszlik meg). Dnyeszteren túli terület lehet a kulcs Moldova többi részének ellenőrzéséhez, de miért is kellene ezzel foglalkozni? Ez Európa legszegényebb országa, stratégiai erőforrások nélkül. Mi több, orosz nacionalista szempontból a moldovai nyelv (amely majdnem azonos a románnal) latin, nem pedig szláv gyökerekből származik” -sorolja az ellenérveket a szerző.

Franklin szerint az egyetlen valódi motivációs tényező itt az, hogy Moldova a régi Szovjetunió része volt. Amint az Oroszország ukrajnai és grúziai beavatkozásaiból – és Moszkva növekvő beavatkozásából Fehéroroszország függetlenségébe – világosan látszik, Putyin célja a Szovjetunió újjáteremtése – állítja a cikk.

Ezt a cikket szerkesztőségünk a Sábát beállta előtt készítette és előre időzítve jelent meg az oldalon.

Tanulni nem kötelező… mint ahogy túlélni sem!

Dr. Taksás Balázs, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző karának egyetemi docense mini cikksorozatában foglalja össze a háború eddigi tapasztalatait.

A véleménycikkek nem feltétlenül tükrözik a Neokohn szerkesztőségének az álláspontját.