Az izraeli kormány várhatóan korlátozza a zsidók belépését a Templom-hegyre Ramadán hónap végén, közölte belső forrásokra hivatkozva a Kan közszolgálati műsorszolgáltató esti riportja – írja az Ujkelet.live alapján.
A riport szerint múlt hét végén több magas rangú kormány tisztviselő jelenlétében tárgyaltak a jövő hónapban kezdődő muszlim böjti hónappal kapcsolatos biztonsági felkészülésről, többek között a Templom-hegy látogatására vonatkozó rendelkezéseket illetően.
A biztonságért felelős tisztviselők hangsúlyozták a helyszín zsidó látogatók számára történő lezárását a Ramadán utolsó tíz napjára vonatkozóan, az előző évek rendelkezéseivel megegyezően.
Függetlenül attól, hogy nem a status quo-ról van szó, minden évben a kormány külön tárgyalja az aktuális biztonsági helyzetre való tekintettel a helyszín látogatására vonatkozó esetleges korlátozások szükségességét.
Ellenzéki képviselőként Itamar Ben-Gvir és Becalel Szmotrich a terrorizmusnak való megadásnak nevezve, anno keményen bírálták a zsidók látogatásának korlátozását.
A Kan forrása szerint, Ben-Gvir immár nemzetbiztonsági miniszteri minőségében nemtetszését fejezte ki az esetleges döntéssel kapcsolatban.
,,Az előző Bennett-kormány kilenc napra, azaz kevesebb időre zárta le a hegyet, mint amennyire most tervezik”,- hozzátéve, hogy szerinte a zsidóság legszentebb helyének számító helyszínt egyáltalán nem szabadna lezárni a zsidók elől.
A csatornának nyilatkozó politikai tisztviselő nem tagadta, hogy a kormánynak szándékában áll lezárni a zsidó látogatók előtt a hegyet a böjt hónap egy bizonyos időszakára és ennek megfelelően megállapodás született arról, hogy egyensúlyt kell teremteni az “Itikaf” – a Ramadán csúcspontja – és az általános vallásgyakorlás szabadsága között.
Csak az érdekesség kedvéért. A Templom hegyet hegyet Dávid király 600 arany siklusért vásárolta meg. Az 1 Krónika 21:25 „Ada azért Dávid Ornánnak a szérűért hatszáz arany siklust”. Gyors számítást végeztem kb 1 siklus 11 gramm 600×11 az 6600 gramm ez osztva 100-l pedig 66 kg. Manapság 1 g színarany világpiaci ára 21.214 Ft azaz 1 kg színarany ára 2.121.400 Ft ez szorozva 66 kg-l 140.012.400 Ft. Valamivel több mint 140 millió forintért vásárolta meg mai áron számolva Dávid király a világ legszentebb helyét. Kb 3000 évvel ezelőtt. Írásos bizonyíték van rá. Finoman szólva is a muszlimokra nem igen jellemző a vallási tolerancia. A viszonosság elve alapján nekik is gesztust kellene gyakorolni a Jóm Kippur ünnepén.
Az előbb a váltó számot elnéztem a gramm és a kilogram között. A helyes váltó szám nem 100 hanem 1000. Így a végeredmény egy nullával több lesz. Vagyis 1.400.124.000 Egymilliárd négyszáz millió százhuszonnégyezer forintért vásárolta meg Dávid király a Templom hegyet.
Koszonet az ertelmes valaszokert. Csak annyit tennek hozza, hogy a „siklus”- a heber „sekel”-eredete
Mezopotamiabol.
Gyokere a heber „לשקול” {liskol}= megmerni {sulyt}
https://www.facebook.com/cityofdavid.en/videos/silver-half-shekel-coin-discovered-in-the-city-of-david/477191000279574/
Köszönöm a tájékoztatást én nem beszélek illetve írni se tudok Ivritül.
Megis megertette,hogy David koraban ez a penzegyseg suly merteken alapult.
Kulonben, ez ma- Izrael allam valutaja- a sekel.
Szépek a mesék, de attól még mesék.
Mesek- mondja a „szakerto”.
Erdekes, miert akarjak a „palesztinok” eltorolni a Biblia „meseinek” ARCHEOLOGIAI BIZONYITEKAIT.
https://izraelinfo.com/2021/07/15/izraeli-regeszek-megtalaltak-a-babiloni-fogsag-elotti-jeruzsalem-falanak-egyik-reszletet/
https://izraelinfo.com/2020/09/03/a-judai-kiralysag-korabol-szarmazo-palota-maradvanyaira-bukkantak-jeruzsalemben/
https://izraelinfo.com/2019/04/01/heber-feliratos-2600-eves-pecsetnyomot-talaltak-jeruzsalemben/
https://izraelinfo.com/2016/10/26/uzenjuk-az-unesco-nak-jeruzsalem-heberul-egy-2700-eves-papiruszon/
https://www.hetek.hu/cikkek/hit-es-ertekek/2022julius/tortenelem-a-szemettelepen-exkluziv-regeszriport
Angolul vagy ivritul- talaltam volna- tobb forrast, de akartam bizonyitani az itteni – „meseloknek”,
hogy a Biblia „mesei”- leteztek, es a zsido nep nem „foglalo”, hanem „visszatero”.
Nem hiaba akarjak a „palesztinok” eltussolni- a bizonyitekokat.
Én a magam részértől Einstein álláspontját osztom mindössze. Ő pedig már csak jobban tudta.
De- Einstein ezt is mondta- ” Isten nem jatszik kockakkal” .
Sot, ezt is- ”
https://hu.pinterest.com/pin/681169512378060608/
Oszt’ ennek meg mi köze ahhoz, amit a Bibliáról mondott?
Amennyiben lesz rá valamikor időd nézd meg ezt a tudományos alapokon álló kisfilmet. A címe az élet rejtélyeinek a megfejtése. https://www.youtube.com/watch?v=hIX4g8waPpw
A helyzet az, hogy ennek sincs semmi köze Einstein véleményéhez a Bibliáról.
Az előbb az írtad fentebb (a régebbi bejegyzésedben)hogy tulajdonképpen a Biblia csak mese. Ezt én úgyis értelmezhettem akár hogy a teremtéstörténet is az. Én pedig erre fel küldtem neked a tudományos kisfilmet
A helyzet az, hogy minden mesének van alapja, azaz nem teljesen légből kapott. Pl. az Egyiptomból menekülés története valójában az Aton-hívők menekülése volt az eretnek fáraó, Ekhnaton halála után, vagy Mózes születésének története, amit Ezra az Írnok Sarrukín legendájából ollózott ki.
Van benne igazság amit írtál csak én ezt nem a Bibliára értelmezem. Amit én mítosznak tartok például a skandináv Edda ének, illetve a balti Kalevala eposzra értem. Nyilván ezen kívül is sok népnek van még ehhez hasonló regéje vagy eredet története.. Aki ismeri a Bibliában lévő jövendöléseket (próféciákat) az tudja hogy ami megvan írva azoknak egy része már a múltban beteljesedett. Ami a jövőre vonatkozik az is befog teljesedni pusztán csak az a kérdés hogy mikor.
Tiszta sor, nem vagyunk egyformák.
„A vilagon ket dolog vegtelen – a vilagegyetem es az emberi hulyeseg.
De az elsoben- nem vagyok biztos.- mondta Einstein.”
Nehez elvetni valamit, amihez az o eleteben- meg nem voltak meg a tudomanyos technologiai
eszkozok, mint ma- az archeologiaban.
Nem hiaba probaljak a palesztinok- tonkretenni a zsido allami let tobb mint 3000 eves
bizonyitekait, ahogy ideztem- feljebb.
Az archeologia- is harc.
Bocsi, de hitvitában nem veszek részt. A valóságban a Makkabeusok állama volt az első „zsidó állam”, az egyetlen, amit korabeli források bizonyítanak.
En sem vitazok ” hitrol”.
Csupan ” csak” archeologiai
bizonyitekokrol.
Persze ezeknek a bizonyitekoknak semmibe vevese, szinten- hit.
Semmilyen bizonyíték nem támasztja alá Dávid birodalmának létét. Se írásos, se régészeti. Illene elgondolkodni azon, hogy Hérodotosz – Palesztinával ellentétben – semmit nem tud se zsidó birodalomról se zsidó királyokról.
Egyelore, meg egy ARCHEOLOGIAI BIZONYITEKKAL valaszolok, a moabi Meissa sztele tortenete-
melyben szo van David hazarol. A moabi es az o-heber nyelv-rokonok.
https://hu.wikipedia.org/wiki/M%C3%A9sa-szt%C3%A9l%C3%A9#A_szt%C3%A9l%C3%A9_t%C3%B6rt%C3%A9nete
Most nezzuk, miert nem irt Herodotos – Judearol .
https://www.quora.com/profile/Luis-RS-11
„Dávid háza” legfeljebb azt bizonyítja, hogy volt olyan. Nem bizonyíték semmilyen birodalomra. Hérodoszt pedig nem ártana elolvasni mielőtt azt mondaná valaki, hogy azért nem hallott Izraelről vagy Júdeáról, mert mire ő megszületett már nem léteztek. Hérodotosz ugyanis az általa tárgyalt területek történetéről írt – nem pusztán az egykorú viszonyokról. Az, hogy pl. a Merenptah-sztélé megemlíti Izraelt – egyébként mint írmag nélkül elpusztított entitást – éppenséggel ellent mond a birodalmi létnek.
A Meissa sztele- az egyik legjobb ( a sok kozul)- archeologiai bizonyiteka a zsido allami letnek – David koraban.
David haza = dinasztiaja.
A Mernephtah( i. e 1003-1013) sztele megemliti Izraelt
mint elpusztitott entitast- es itt jelenik meg Mozes tortenete, aki osszegyujtotte
a heber rabszolgakat es ujra neppe kovacsolta oket.
Ok. Mint mondtam vallási kérdésekben nem tartom magam illetékesnek – a Bibliát illetően pedig változatlanul Einstein álláspontján osztozom.
Einstein- „En egy melysegesen hitetlen vagyok.: ez egy uj vallasfele.”
Igaza van, ugyanis az ateizmus is hit kérdése. Hitbéli dolgokkal ellenben nem szívesen foglalkozom. Maradok a tények tiszteleténél.