Legalább 70 000 ember gyűlt össze hétfőn Jeruzsálemben egy országos sztrájk keretében, hogy tiltakozzon a kormány azon terve ellen, hogy megreformálják a bíróságokat.
Míg a szervezők szerint 100 000 tüntető gyűlt össze a fővárosban, addig független becslések szerint 70-80 000-en voltak.
Több száz technológiai startup, ügyvédi iroda és más magánszektorbeli vállalat engedélyezte alkalmazottainak, hogy csatlakozzanak az országos sztrájkhoz, és buszokkal szállítsák őket a fővárosba.
Egy csoport a Nyugati Falnál gyűlt össze egy rövid imaórára, mielőtt a Knesszethez sétáltak volna a gyűlésre. A néhány tucat tüntető imákat mondott – köztük az Izrael Államért mondott imát – és dalokat énekelt, miközben izraeli zászlókat és szivárvány lengetett.
Szülők és diákok ezrei vonultak fel Tel-Avivban, több órára elzárva a város főbb főútvonalait. Tel-Avivban több tucat általános iskola igazgatója közölte, hogy mind a gyerekek, mind a tanárok számára engedélyezi a sztrájkot.
Jair Lapid ellenzéki vezető Jeruzsálemben szólt a tüntetőkhöz, akik közül sokan izraeli zászlókat vittek magukkal, és megfogadta, hogy „nem maradunk csendben, amikor elpusztítanak mindent, ami számunkra értékes és szent”.
„Azt akarom mondani neked, Netanjahu. Nem te vagy az egész nemzet, és veszélyezteted a nemzetet” – mondta Beni Ganz.
Benjamin Netanjahu miniszterelnök a tüntetések idején Tel-Avivban tartózkodott, ahol az állami költségvetésről folytatott tárgyalásokat.
A jeruzsálemi tüntetések és a más városokban tartott párhuzamos tüntetések egybeestek a jogszabály első bizottsági szavazási fordulójával, amely egy viharos ülésen zajlott, és amelynek során számos ellenzéki törvényhozót fizikailag eltávolítottak a teremből.
A testület egy nappal azután terjesztette elő a jogszabályt, hogy Isaac Herzog elnök ritka kérést intézett a tervvel kapcsolatos mérlegelésre és kompromisszumra, és ötpontos javaslatot tett az igazságügyi átszervezésről szóló tárgyalásokhoz.
A Yariv Levin igazságügyi miniszter által javasolt és Netanjahu által támogatott jogi átalakítás teljes ellenőrzést biztosítana a kormánynak a bírák kinevezése felett, beleértve a Legfelsőbb Bíróságot is és lehetővé tenné a Knesszet számára, hogy a bíróság által megsemmisített törvényeket mindössze 61 fős többségével újra törvénybe iktassa.
Borítókép: MTI/EPA/Atef Szafadi
Nem szabad a politikusokat a bíróság közelébe engedni, ha befurakodnak oda csak megrontják azt. A bíróságnak függetlennek kell lenni, a törvényeknek mindenkire ugyanúgy kell vonatkozni.
A rendőrök se tehetik meg, hogy elengedik a bűnözőt mert jobboldali és megbüntetik az ártatlant mert baloldali. A tűzoltók se mondhatják, hogy kimentik a baloldalit és hagyják égni a jobboldalit. Az orvos se kezelheti jobban vagy rosszabban a jobb vagy baloldalit. A bíróság sem ítélkezhet bal vagy jobboldaliul.
Csak a politikusok patkánysága ez, hogy felosztják az embereket oldalakra és különbözőképpen kezelik őket. Ha beszabadulnak a bíróságra ott is ugyanazt fogják tenni.
Reformnak nevezni a saját akarthoz hajlított jogot elég bizarr. Még Izraelben is.
Amennyiben szőr szál hasogató akarnék lenni. Egy politikust ha rosszul kormányoz négy évente meg van az esély kiszavazni a hatalomból. Na de egy Legfelsőbb vagy egy Alkotmány Bírót nem lehet a népnek demokratikus úton leváltani amennyiben rossz döntéseket hoz. Szerintem ezt az ellentmondást valahogy felkellene oldani. Talán úgyhogy amikor határozatot hoznak egy ügyben akkor nem csak „jogász nyelven” lennének kötelesek megindokolni a döntésüket. Hanem a köznép számára érthetően és logikusan, nem csak jogi bikkfa nyelven. Hanem magyarul is, kötelesek lennének elmagyarázni és megindokolni a döntésük lényegét. Valamint róluk is kb öt évente ugyanúgy szavazni kéne ahogy a politikusokról.