Kinek kell Atlantisz, ha van Atlit Jam?
Atlit Jam a tenger szintje alatt 10 méter mélyen fekszik Atlit falu partjainál, az izraeli Haifa városának közelében. Az itt felfedezett, sokszínű leletegyüttes egy hatalmas neolitikus tengerparti település csaknem 9000 évvel ezelőtt virágzó közösségének történetét mesélik el.
Annak ellenére, hogy mára teljesen víz alá került, a település annak idején a hely jóval a jelenlegi tengerszint felett volt, és rendkívül termékeny, mezőgazdaságra alkalmas földdel büszkélkedhetett.
Izrael „Atlantiszát” Dr. Ehud Galili tengeri régész fedezte fel 1984-ben, és azóta feltárta a helyet, hogy bepillantást engedjen az egykor itt élt emberek életébe.
A 40 ezer négyzetméteres területen belül a tengeri régészek házakat, kutakat és még sírokat is találtak. A háziasított juhok, sertések és kutyák csontjai mellett a hullámok alatt még mindig álló nagy, téglalap alakú kőépítményeket feltehetően állattartó karámként vagy a megművelt földek elválasztására szolgáló kerítésként használták.
A területen és környékén 65 emberi csontvázat találtak, többségük egyetlen sírban volt elhelyezve, és néhány maradvány még viszonylag ép. A helyszínen egy anya és gyermeke maradványait is megtalálták, amelyekből a tuberkulózis legkorábbi ismert eseteit fedezték fel. Emberi csontok töredékei is előkerültek, valamint állatok maradványai és kőszerszámok egy 5 és fél méteres kút alján, amelyet a falubeliek ástak.
A település központjában hét nagy kőmonolit, „Atlit Jam Stonehenge-e” áll
egy egykori édesvizű forrás körül. Úgy tartják, hogy ez az építmény a vízi rituálék végzésének helyszíneként funkcionált.
A területről nyílhegyeket, sarlópengéket, lándzsahegyeket és késeket, valamint egy kovakőgyűjteményt találtak, amely nem kevesebb, mint 8 755 kovakőből készült leletet tartalmazott. Érdekes, hogy a szerszámok nyersanyagai több mint 10 kilométerre, Carmel hegységből származnak.
Mivel úgy tűnik, hogy a település csak rövid ideig volt lakott, találgatások merültek fel arról, hogy miért hagyták el a területet. Egyesek szerint az emelkedő tengerszint vezethetett a falu elhagyásához, míg más elméletek szerint egy szökőár következménye lehetett.
A szökőár elméletet alátámasztják a helyszínen található, elhagyottnak tűnő nagy halak maradványai. Ezeket az értékes árucikkeket nem hagyták volna el szándékosan, így létezésük arra utal, hogy a falut sokkal keményebb csapás érhette.
Az izraeli Karmel-partot övező régióban 17 víz alatti őskori lelőhely található, amelyek az Atlit Jam fazekas neolitikum előtti időszakától a 8000 és 6500 évvel ezelőtti fazekas neolitikumig terjednek. A terület tengeri régészek általi feltárása 1960-ban kezdődött, és azóta a tenger alatti szárazföld gazdag öröksége tovább gazdagítja a neolitikus települési életről szerzett ismereteinket.
