Az identitását vesztő Fehéroroszország

A belorusz diktátor, Alekszandr Lukasenka fél mindentől, amiben csak egy csipetnyi belorusz jelleg is van, és félreállítja országa kultúráját az orosz befolyás és a Szovjetunió iránti nosztalgia javára.

Az orosz invázió óta Ukrajna azzal van elfoglalva, hogy megtisztítsa magát a korábbi orosz és szovjet uralkodók minden jelétől. Az orosz vezetők és kulturális személyiségek szobrait eltávolították a közterületekről, és az egykor oroszokról vagy bolsevikokról elnevezett utcák nevét megváltoztatták. Másként fogalmazva Ukrajna kerül mindent, ami a megszállókkal kapcsolatos, és saját nemzettudatát építi.

A szomszédos Fehéroroszországban azonban meglepő módon éppen az ellenkezője történik: Vlagyimir Putyin szövetségesének, Alekszandr Lukasenkának a rezsimje a fehérorosz kultúra leépítésén és korlátozásán dolgozik, abszurd módon a fehérorosz nemzetállam hadat üzent saját nemzeti kultúrájának.

Csak néhány példa decemberből: A fehérorosz fővárosban, Minszkben az igazságügyi minisztérium felszólított egy kulturális és örökségi helyszíneket gondozó önkéntes szervezet bezárására, a Nemzeti Múzeum 20. századi fehérorosz kultúrával foglalkozó kurátorát kirúgták állásából, de a legszimbolikusabb a független kiadók által fehérorosz nyelven kiadott könyvek nagyarányú elkobzása volt. Magukat a kiadókat már korábban is bezárták.

Henadz Korshunau, a Belarusz Nemzeti Tudományos Akadémia Szociológiai Intézetének korábbi vezetője szerint, aki mostantól belaruszul beszél vagy olvas, belarusz zenét készít, vagy belarusz tárgyakat árul magánboltokban, az üldözött kisebbség részének tekintheti magát.

„Lukasenka kezdettől fogva ellenségesnek tekintette a fehérorosz nacionalizmus minden megnyilvánulását”

– mondja Korshunau az Israel Hayomnak adott interjújában.

„Rendszerének ideológiai alapja a visszatérés a szovjet korszakhoz, amely sok tekintetben nemzetek feletti volt. Hivatalba lépése után Lukasenka eltörölte a történelmi fehérorosz fehér-piros-fehér zászlót, a fehérorosz nyelv posztszovjet újjáélesztésének pedig fokozatosan véget vetett. 2014-ben, a Krím orosz annektálását és a donbászi háborút követően, amikor Lukasenka megértette, hogy Putyin és birodalmi világnézete rá nézve is fenyegetést jelent, a nemzetek feletti üvegplafon felemelkedett: Elkezdtek megjelenni a fehéroroszokat árusító üzletek, és a történelemkönyvek már nem a Szovjetunióval kezdődtek, hanem egészen a Litván Nagyhercegségig nyúltak vissza.”

A fehérorosz reneszánsz 2020 augusztusában ért véget, amikor a Lukasenka-rezsim meghamisította a választások eredményét, és emberek százezrei vonultak az utcára.

„Már akkor is voltak olyan esetek, amikor fehéroroszul beszélő tüntetőket tartóztattak le és megverték őket”

– emlékszik vissza Korshunau.

Azóta Lukasenka igyekszik elnyomni a független civil társadalommal kapcsolatos nacionalizmus minden jelét: A belarusz nyelven dolgozó idegenvezetőket bebörtönözték; a történelmi belarusz zászlót illegálissá tették; és az uszításnak minősülő anyagok listája egyre bővült, és egyre több belarusz nyelvi és kulturális kellék, valamint belarusz nyelvű civil társadalmi tevékenység került bele.

Hogy a dolgokat perspektívába helyezzük, az elmúlt két évben több mint ezer szervezetet zártak be, vagy van folyamatban a bezárásuk. Ezek a Belarusz Nyelvi Társaságtól kezdve a politikai kötődés nélküli szervezetekig, mint például az ökológiai csoportok, a fogyatékkal élőket segítő civil szervezetek és kiadók. A Januskevics kiadó története az egyik ilyen példa. Andrej Januskevics 2014-ben alapította, és

Fehéroroszországban csillagászati sikert aratott azzal, hogy a kis ország nyelvén olyan klasszikusokat adott ki, mint George Orwell „1984” és Orhan Pamuk „Isztambul” című műve, valamint három könyvet a Harry Potter-sorozatból.

„Az elnyomás első jelei 2021 novemberében kezdődtek. De csak a háború kitörése után, 2022 márciusában kezdődött a kiadó elleni támadás”

– mondja Januskevics Varsóból, ahol jelenleg is tartózkodik.

„Azt mondták, hogy két napon belül ki kell ürítenünk az irodáinkat. Úgy gondoltam, hogy ez egy lehetőség lesz arra, hogy kimozduljak a komfortzónámból, és május 16-án megnyitottuk a kiadóhoz tartozó könyvesboltot, ahol fehérorosz nyelvű könyveket árultunk. A bolt reggel 11-kor nyitott, de ebédidőben már látogatást kaptunk a rezsim propagandistáitól. Pár nappal később, az ügyészség végzésével bezárták az üzletet, mert »aggódó polgárok« panaszt tettek ellene”.

Januskevics keserűen nevetve emlékszik vissza, hogy a szervezett bűnözés elleni igazgatóság rendőrei hogyan gyűjtötték be a gyanús könyveket, köztük Joseph Brodsky „Ballada egy kis vontatóhajóról” című gyermekkönyvét. Hogy miért? A borítón lévő illusztráción szereplő („amolyan sötét narancssárga”) vontatóhajó színe miatt, amely a nemzeti zászló fehér és piros színére emlékeztette a rendőröket.

Ukrajna állítólag megnemtámadási paktumot ajánlott Fehéroroszországnak

De a biztonság kedvéért 15 ezer fős fegyveres alakulatot vont össze a belorusz határánál.