Terjedelmes interjút készített az Israel Hayom vezető izraeli lap Orbán Balázzsal, Orbán Viktor miniszterelnök politikai főtanácsadójával. Az interjút teljes terjedelmében, változtatás nélkül közöljük.
Orbán Viktor magyar miniszterelnök legközelebbi tanácsadója és Magyarország egyik vezető konzervatív gondolkodója, Orbán Balázs neve bekerült a héten az izraeli belpolitikai vitákba. A fiatal tanácsadó ugyanis válaszolt arra tweetre, melyet Jair Lapid ellenzéki vezető tett közzé, és amelyben Magyarország gazdasági helyzetét bírálta.
Magyarországon 24%-os az infláció és 48%-os az élelmiszerárak növekedése az idén. Ide vezet minket Levin és Netanjahu” – írta a Twitteren Lapid. Orbán válaszában azt írta: Lapid úr súlyos választási veresége sem igazolja az álhírek terjesztését, a magyar gazdaság 4,5%-kal nőtt, a munkanélküliség 2022-ben rekord alacsony, 3,9%-os volt. Izrael egyértelműen nem Magyarország, saját útját kell járnia. Magyarország igaz barátja marad Izraelnek.
A Budai-vár a melletti új miniszterelnöki hivatalban lévő irodájában megkérdezem Orbánt, hogyan vélekedik arról, hogy Magyarország részese lett az izraeli belpolitikai vitának – olyannyira, hogy Izraelben az ország „magyarosításáról” beszélnek.
„Még nem hallottam erről” – mondja nevetve Orbán, aki hozzátette:
„mindenekelőtt úgy gondoljuk, hogy Magyarország és Izrael stratégiai partnerek és barátok. Nagyon reméljük, hogy Izrael jó pályára lép és sok sikert kívánunk. Ha tehetünk valamit Izraelért, szóljanak nekünk.
Ám úgy gondolom, hogy Izraelnek saját pályára van szüksége, ahogyan a nekünk is.
Személy szerint a nemzeti-vallási ideológia közel áll a szívemhez. Ez egy ideológiai mozgalom a nyugati világban, amelyet egy izraeli-amerikai, Yoram Hazoni fogalmazott meg, aki szerint a modern időkben a konzervativizmus csak pozitív nacionalizmushoz köthető. Vagyis hazája érdekeire kell összpontosítania, és az önbecsülés kimutatásával rendkívül stabil nemzetközi státuszt érhet el. Ha liberális és univerzális elveket akar alkalmazni, akkor veszített. Magyarországnak és Izraelnek megvan a maga útja , és reméljük, hogy a közöttünk lévő stratégiai partnerség felvirágozhat.
Remélem, hogy lesznek olyan területek, ahol elmélyíthetjük együttműködésünket – gazdaság, haderő, innováció, ipar és a közös külpolitikai célok előmozdítása. Izraelnek most konzervatív-jobboldali kormánya van, mint Magyarországnak.
Tapasztalataink vannak a tradicionális családok és a hagyományos intézmények támogatásában, a nemzeti érdekek alkotmányos intézményeken keresztüli védelmében. Ha az izraeli kormánynak van olyan tudása ezeken a területeken, amivel hozzájárulhatna a mi sikereinkhez, azt szívesen vesszük.”
Magyarország az elmúlt években Izrael legnagyobb támogatója, különösen az Európai Unió soraiban. Történt-e jó irányba változás ezen a téren?
„Nagyon szomorú, hogy gyakran egyedül érezzük magunkat ebben a kampányban. Kevés ország áll ki mellettünk. De van néhány, főleg Közép-Európából, így nem vagyunk teljesen egyedül. Sajnos Izrael támogatása ellentmondásos a nyugat-európai országok szemében.
Ez őrültség, hiszen néhány évtizeddel ezelőtt még nem ez volt a helyzet.”
Hogyan lehet jobban megértetni Izrael álláspontját Európában?
„Nagyon meglepő lenne, ha magyarként tanácsot adhatnék az izraelieknek, hiszen Magyarország önnön helyzete Nyugat-Európában meglehetősen ellentmondásos.
Annyit mondhatok, hogy Izrael számíthat Magyarország támogatására, ehhez nem fér kétség. Így legalább egy stabil partnerországod van, ha Európában szeretnél székhelyet nyitni, az lehet Budapesten, és innen meghódíthatod egész Európát.”
Orbán úgy folytatta:
„Ha meg akarod érteni ennek a helyzetnek a hátterét, akkor a fő probléma a bevándorlás. Az elmúlt évtizedekben a Közel-Keletről, Közép-Ázsiából és Afrikából emberek milliói érkeztek menedékkérőként és illegális bevándorlóként európai országokba, és ott is maradtak. Sokan közülük állampolgárokká válnak és szavazati jogot kapnak és ezek között az emberek között nagyon erősek az Izrael-ellenes nézetek. Ezért Nyugat-Európában a mainstream politikusok, akiknek nem az elvek, hanem a maguk érdekei, a túlélés számítanak, készek magukévá tenni Izrael-ellenes álláspontokat.
Közép-Európában, különösen Magyarországon, nagyon erős vélemény fogalmazódott meg az illegális bevándorlás ellen, mely álláspontot a magyar lakosság támogat. Ezért a magyar lakosság is határozottan támogatja Izrael Államot, amely egy olyan világos nemzeti-vallási állam, mint Magyarország, amely hisz az innovációban, az erős hadseregben és a meglévő nemzetközi struktúra közös fenntartásának képességében. A tömeges bevándorlás egyre nehezebbé teszi Izrael helyzetét a Nyugaton.”
Magyarország lesz az első ország Európai Uniós ország, amely Jeruzsálembe költözteti nagykövetségét?
„Ha Izraelből kérést kapunk az ügyben, megfontoljuk.”
A négy visegrádi ország – Magyarország, Lengyelország, Csehország és Szlovákia – hatalmi központnak számított az Európai Unióban, de az elmúlt években ennek a tengelynek a gyengülését láthattuk a Magyarország és Lengyelország közötti belső feszültségek miatt, valamint azért is, mert az új cseh elnök várhatóan Európa-pártibb lesz, mint elődje. Van-e még politikai jelentősége a visegrádi négyeknek?
„Azt gondolom, hogy Csehország új elnöke inkább Amerika-, mint Európa-párti. Könnyebb lesz vele az álláspontokat egyeztetni, ha inkább közép-európai irányról beszélünk. A visegrádi négyek közötti kooperáció továbbra is létezik, és továbbra is úgy gondoljuk, hogy ez az együttműködés fontos kerete. Nekünk, Közép-Európában nincs más lehetőségünk. Ideológiailag nagyon közel állunk a lengyel kormányhoz, népesség tekintetében nagyon közel vagyunk Szlovákiához és Csehországhoz. A magyarországi és szlovákiai választók preferenciái nem nagyon különböznek egymástól. Lehet, hogy a kormányok preferenciái mások, de az embereké nem, tehát a közép-európai megközelítés továbbra is létezik.”
„A probléma most a geopolitikai természetű. A kialakult helyzetben eltérő álláspontot képviselünk. Régi partnereink egy része nem fél attól, hogy felvállalja a kockázatot, hogy fokozza az ukrán-orosz háború eszkalációját. Néha az az érdekük, hogy fokozzák a konfliktust, miközben mi a folyamat csillapításában vagyunk érdekeltek, és megpróbálunk lépéseket tenni a béke helyreállítása és a tűzszünet megkötése érdekében. Emiatt vannak átmeneti konfliktusaink.
De vannak más erős európai partnereink, köztük az amerikai republikánusok és más partnerek a világban, akik Magyarországot a konfliktusok szempontjából logikusan gondolkodó európai országnak tekintik. Ez megkönnyíti a nyugati világon kívüli nagy országokkal való együttműködést, akik azonosulnak a magyar politikával. Magyarország álláspontja sok kritikát vált ki a nyugati médiában, de a világ sok részén nagy tisztelet övezi.
Ezenkívül megkönnyíti kapcsolataink kialakítását Izraellel, Törökországgal és más országokkal.”
Lát esélyt arra, hogy megakadályozza a nagyobb eszkalációt?
„Legalábbis remélem és imádkozom ezért. Ami most történik, az nagyon ijesztő. Az egész egy helyi konfliktusként kezdődött, 2014-ben és 2022-ben. Sok európai ország azt mondta, hogy nem akar katonailag beavatkozni az eseményekbe. Most viszont Németország tankokat küld, sőt Európában is beszélnek repülőgépek átadásáról. Az eszkaláció egyértelmű, ha azt nézzük hol voltunk egy éve és hogy hol tartunk ma. Ha ez alapján próbálja az ember megbecsülni mi fog történni 2024-ben, az elég ijesztő és ez aggaszt bennünket.
Nagyon örülnénk, ha valaki – egy erős ország erős vezetője – jönne, és energiát fektetne abba, hogy megpróbálja meggyőzni a konfliktusban érintetteket, hogy térjenek vissza a tárgyalásokhoz. Senki nem mondja, hogy könnyű lesz. Először is tűzszünetet kell elérni, amely során tárgyalásokat kell folytatni a békeszerződésről. A békekötés nagyon nagy kihívás, de valakinek közvetítőnek kell lennie.
Ezért is örültünk annyira, hogy Benjamin Netanjahu megnyerte a választásokat.
Nemcsak azért, mert ugyanabból a politikai táborból érkezett, mint a Fidesz és a párjaink közti kapcsolatok kiválóak, hanem azért is, mert szerintünk Netanjahu lehet az a tekintéllyel bíró nemzetközi személyiség, aki rendelkezik azzal a tapasztalattal, tudással és vezetői képességgel, hogy megpróbálja meggyőzni Ukrajna és Oroszország vezetőit, hogy térjenek vissza a tárgyalóasztalhoz, valamint az Egyesült Államokat is.
Ki más volna erre alkalmas? Ezért volt az, hogy a legutóbbi izraeli választások nemcsak az izraeli nép szempontjából voltak fontosak, hanem úgy gondolom, hogy fontosak lehetnek az egész világ számára, amely a békéért imádkozik. „
Tart attól, hogy az ukrajnai háború Magyarországra is átgyűrűzik?
Igen. Amikor az eszkalációról beszélek, akkor egy lehetséges háborúról beszélek a NATO és Oroszország között.
Nem csak az ukránok harcolnak Oroszország ellen. Ez egy nyugati proxy háború, amelyet az USA vezet, ezt mindenki tudja.
Ezért fontos tisztázni: az eszkaláció lehetősége egy lehetséges háborút jelent Oroszország és a NATO között, ami világháború lehet. Ezt el kell kerülni. Mindenáron. Ez a mi álláspontunk.
Ukrajnával szomszédos ország vagyunk. Körülbelül egymillió menekültet fogadtunk be. Látjuk, milyen brutális a háború. Az oroszok totálisan tönkreteszik Ukrajnát. Emberek halnak meg és szenvednek. Sok Ukrajnában élő magyar harcol Ukrajna mellett, hiszen ők ukrán állampolgársággal bírnak és kisebbséghez tartoznak. Néha erőszakkal besorozzák őket a hadseregbe. Ebben a konfliktusban magyarok százai haltak meg.
Látjuk a helyzet következményeit és nagyon félelmetes, hogy nyugaton senki -kivéve az olyan keveseket, mint a pápa, Izrael, Ausztria, Henry Kissinger – nem beszél a béke fontosságáról. Csak egy bátor kisebbség.
Mindent meg kell tennünk a békéért, a tűzszünetért, még akkor is, ha a nyugati média erősen támad.”
Nemrég tanúi lehettünk a konzervatívok sikereinek Európában – Olaszországban, Svédországban. Ugyanakkor Németországban a baloldal került hatalomra, Nagy-Britanniában pedig a konzervatívok gyengülése tapasztalható a végtelen belső harcok miatt. Ön szerint hova tart Európa?
„Európában jelenleg is hidegháború dúl. A konzervatív erők néhány csatát megnyertek és néhány csatát elveszítettek. Az Európai Unió fennmaradása és léte azonban mindig is a szövetségi Európát támogatók és a szuverén erők közötti kompromisszumra épült, a bal- és jobboldali erők között. A probléma most – és ezért gondolom, hogy veszélyben van az unió fennmaradása , hogy már nincs sok lehetőség a kompromisszumokra. És nem a jobboldali erők miatt.
Az ön által említett néhány kivételes esetet leszámítva a közigazgatás minden országban a liberálisok kezében van, és amit a jelenlegi válságos helyzetben tesznek, az nem kompromisszumok keresése, hanem annak ellenkezője: meg akarnak szabadulni a konzervatív erőktől.
Brüsszelben boszorkányüldözés folyik Magyarország és Lengyelország ellen kormányaik konzervatív politikája miatt. Olaszország fontos szereplő lehet a jövőt illetően.
2024 sorsdöntő választási év lesz az Egyesült Államokban és Európában. Remélem, hogy Brüsszel és a nyugati világ vezetői megértik, hogy a Nyugat akkor is fennmaradhat, ha dichotómia van a konzervatívok és a liberálisok között. Jelenleg az összes konzervatívot üldözik – Olaszországban, Lengyelországban, Ausztriában, Izraelben.
Elég ijesztő.
De vannak olyan helyek, mint Magyarország, ahol 12 éve kormányozunk és elég sikeresek vagyunk. A gazdasági helyzet most nem könnyű. De mi vagyunk a bizonyíték, hogy ha egyértelmű konzervatív politikát követ egy ország, akkor sikeres lehet. Emelkednek a fizetések, nagyon alacsony a munkanélküliség, nő a születési ráta, több a házasság, kevesebb a válás. Minden adat pozitív. Reméljük tehát, hogy fontos szerepet játszhatunk a globális konzervatív ellenforradalmi mozgalom támogatásában.”
