Egy német-zsidó bankár örökösei beperelnek egy japán biztosítótársaságot Vincent van Gogh egyik híres „Napraforgók” című festményének visszaszolgáltatásáért vagy legalább 750 millió dollár büntető kártérítésért – írja a JTA.
Decemberben Julius H. Schoeps, Britt-Marie Enhoerning és Florence Von Kesselstatt, Paul von Mendelssohn-Bartholdy örökösei 98 oldalas keresetet nyújtottak be egy illinois-i szövetségi bírósághoz, amelyben azt állítják, hogy Mendelssohn-Bartholdyt 1934-ben arra kényszerítették, hogy eladja a festményt. Azzal érvelnek, hogy a festményt vissza kellene adni az örökösöknek, ahogyan azt a végrendeletében kikötötte.
A Sompo Holdings képviselője elmondta, hogy a vállalat „kategorikusan visszautasít minden vádat, miszerint jogsértést követett el, és határozottan meg kívánja védeni a ‘Napraforgók’ tulajdonjogát”. A festményt a tokiói székhelyén található múzeumban állítja ki.
„Közismert tény, hogy a Yasuda Fire & Marine Insurance Company [a Sompo jogelődje] 1987-ben nyilvános árverésen vásárolta meg Vincent van Gogh ‘Napraforgók’ című művét a Christie’s londoni árverésén. A tokiói Sompo Szépművészeti Múzeum több mint 35 éve büszkén állítja ki a ‘Napraforgókat'” – áll a közleményben.
A panasz azt állítja, hogy Yasuo Goto, a Yasuda Fire & Marine Insurance Co. elnöke – amely 2002-ben a Sompo Holdingsba olvadt be – tudott a festmény előző tulajdonosáról, amikor 1987-ben a Christie’s árverésén megvásárolta azt. A kép 39,9 millió dollárért kelt el, ami akkoriban rekordot jelentett egy aukción eladott festményért.
2001-ben a Yasuda egyik képviselője egy, a festményt bemutató kiállítás előtt azt írta a Chicagói Művészeti Intézetnek, hogy a vállalat „mélyen aggódik”, és hogy a festmény származását nem vizsgálták tovább.
A vállalat mégis kiállította a „Napraforgók” című művet az Art Institute-ban, és a panasz szerint eltitkolta az amerikai hatóságok elől az eredeti eladás történetét, megsértve ezzel az 1934-es nemzeti lopott tulajdonról szóló törvényt.
„Azzal, hogy a Sompo Holdings tudatosan és csalárd módon kereskedelmi haszonszerzés céljából egy náci eredetű festményt használt fel az Egyesült Államokban, többszörösen megsértette az Egyesült Államok bel- és külpolitikáját” – áll a panaszban.
Egyes művészeti szakértők szerint a festmény, amely van Gogh „Napraforgók” című sorozatának leghíresebb darabja, hamisítvány.
Paul von Mendelssohn-Bartholdy a termékeny német-zsidó Mendelssohn család tagja volt, amelynek tagjai közé tartozott Felix Mendelssohn zeneszerző és Mózes Mendelssohn zsidó filozófus is. Az 1700-as évek végén a családtagok megalapították a Mendelssohn & Co. bankházat, amely Berlin legnagyobb magánbankja lett. A náci üldöztetés miatt 1938-ban kénytelenek voltak bezárni a Mendelssohn & Co. bankot.
A panasz szerint a náci törvények, amelyek a zsidó bankokat célozták meg, anyagilag megnyomorították Mendelssohn-Bartholdyt, és arra kényszerítették, hogy eladja műgyűjteményének néhány művét – köztük Pablo Picasso, Vincent van Gogh, Pierre-Auguste Renoir és Georges Braque alkotásait. 1935-ben Németországban halt meg szívrohamban.
A család többi tagja száműzetésbe kényszerült, öngyilkosságot követett el, amikor a Gestapo letartóztatta, vagy bujkált, és elhagyta zsidó nevét.
A panasz csak a legutóbbi a Mendelssohn-Bartholdy örököseinek a gyűjteménye visszaszolgáltatását célzó folyamatban lévő történetben. Eddig a Modern Művészetek Múzeuma, a Guggenheim Múzeum, az Andrew Lloyd Webber Alapítvány, a washingtoni Nemzeti Művészeti Galéria és a németországi Bajorország ellen indítottak pert Pablo Picasso öt festményének visszaszolgáltatása érdekében.
Három esetben egyezség született, míg egy esetben – a Nemzeti Művészeti Galéria ellen – Picasso „Egy nő feje” című festményét adták vissza a családnak. A Bajorország elleni ügy még folyamatban van, mivel a Bajor Állami Festészeti Gyűjtemények nem hajlandó az ügyet a náci időkben elrabolt műkincsek tulajdonjogának vitatására létrehozott német bizottság elé utalni.
