Izrael ultraortodox lakossága 1,28 millióra emelkedett, ami a 9,45 milliós országos összlakosságának 13,5 százaléka – derül ki a hétfőn közzétett éves statisztikai jelentésből.
A Központi Statisztikai Hivatal adataiból kiderült, hogy az ultraortodox népesség jelenlegi 4 százalékos növekedési ütemével – amely a legmagasabb minden csoport közül Izraelben – az évtized végére az összlakosság 16 százalékát fogja kitenni.
Ennek az 1,28 milliónak több mint 40%-a két városban, Jeruzsálemben és Bnei Brakban, Tel-Aviv külvárosában él. További 7% Bét Semesben és olyan, túlnyomórészt ultraortodox városokban és településeken, mint Modiin Illit, Beitar Illit és Elad, vagy kisebb enklávékban a nagyvárosokban, mint Asdod, Petah Tikva, Haifa, Rehovot és Netanja.
Az Izrael Demokrácia Intézet által összeállított elemzés pillanatképet nyújt Izrael ultraortodox, azaz haredi népességéről, amely az izraeli átlaghoz képest szegényebb, ám gyorsan növekszik, világi oktatása korlátozott, valamint erős közösségi és jótékonysági érzékkel rendelkezőnek bizonyul.
Az adatokból kiderült, hogy az ultraortodoxok körében a szegénységi ráta kétszer olyan magas, mint az általános lakosság körében, és közel fele a szegénységi küszöb alá esik.
A statisztikai hivatal elemzése szerint 2019-ben – az utolsó évben, amelyre vonatkozóan rendelkezésre álltak adatok – a szegénység aránya a haredi izraeliek körében 44 százalék volt, míg a teljes lakosság körében 22 százalék. Ez enyhe javulást jelent a korábbi évekhez képest, amikor a haredi szegénység magasabb volt, a csúcsot 2005-ben érte el, amikor a haredi arány 58 százalék volt, az általános arány pedig 21 százalék.
A hivatalba lépő kormány számos intézkedést javasolt a haredi lakosság javára, többek között a szemináriumi hallgatók ösztöndíjának növelését, ami visszatarthatja a haredi férfiakat a munkaerőpiacra való belépéstől.
Annak ellenére, hogy jóval szegényebbek, a haredi izraeliek jóval nagyobb valószínűséggel adakoznak jótékony célra és önkénteskednek, mint más izraeliek.
