Németország hétfőn visszavonta azt az ígéretét, hogy a védelmi kiadásokat gyorsan, legalább a gazdasági teljesítménye 2 százalékára emeli – megszegve ezzel azt a kulcsfontosságú kötelezettségvállalást, amelyet Oroszország ukrajnai inváziója után néhány nappal tett, hogy komolyabb katonai erővé válik – számolt be a Politico.
Egy kormányzati sajtótájékoztatón Steffen Hebestreit kormányszóvivő azt mondta, hogy a 2 százalékos célt nemcsak idén, hanem valószínűleg jövőre se fogják elérni: „Még mindig nyitott, hogy ez [a cél] 2023-ban teljesül-e” – mondta Hebestreit, hozzátéve, hogy „óvatos várakozása” szerint Németország még ebben a 2025-ben véget érő törvényhozási időszakban teljesíteni fogja a célt.
A szóvivő megjegyzései a német katonai képességek állapotával kapcsolatos növekvő kritikák közepette hangzottak el, kilenc hónappal azután, hogy Olaf Scholz kancellár bejelentette a német védelmi és biztonságpolitikában a Zeitenwende, vagyis a tengernyi változás bekövetkeztét.
A múlt héten Christine Lambrecht védelmi minisztert heves támadások érték saját kormánykoalícióján belül, miután kiderült, hogy a régóta ismert hiány ellenére nem rendelt elegendő tartalék lőszert.
A német légierő számára 35 darab amerikai F-35-ös vadászrepülőgép beszerzésének lehetséges késedelmei további súrlódásokat okoznak. Lambrecht minisztériuma a múlt héten a törvényhozóknak írt bizalmas levelében elismerte, hogy a csúcstechnológiás lopakodó repülőgépek beszerzését – amelyekből az első nyolcat 2026-ban kellene leszállítani – „késések és többletköltségek” veszélyeztetik.
A német kormány számára a védelmi kiadások késedelme egyre nagyobb problémát jelenthet a megítélése és a hitelessége szempontjából egy olyan időszakban, amikor Berlin nagyobb szerepet kíván vállalni a védelem és a biztonság szavatolásában az európai és nemzetközi színtéren.
A 2 százalékos ígéret Scholznak a német parlamentben februárban, alig néhány nappal Oroszország ukrajnai inváziója után tartott Zeitenwende-beszédének egyik kulcsfontosságú ígérete volt, amelyben a kancellár azt mondta: „Mostantól kezdve évről évre a bruttó hazai termék több mint 2 százalékát fogjuk befektetni a védelmünkbe”.
