A többnemzetiségű Erdélyről megfogalmazott nézetei miatt támadják Romániában az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetőjét: Marcel Ciolacu szociáldemokrata házelnök provokációnak minősítette Csoma Botond parlamenti felszólalását és politikai következményeket helyezett kilátásba, ha az RMDSZ elnöke nem szólítja fel bocsánatkérésre a frakcióvezetőt.
A bukaresti média tág teret szentelt pénteken Ciolacu méltatlankodásának, amely a Romania TV hírtelevízió előző esti adásában hangzott el.
A legnagyobb kormánypárt vezetője szerint a románság a világ legtoleránsabb nemzete, az RMDSZ pedig a kormánykoalíció tagjaként nem panaszkodhat magyarellenességre, főleg egy „ilyen alkalommal”. A kifogásolt szónoklat ugyanis a kétkamarás parlament hétfői díszülésén hangzott el, amelyet Románia nemzeti ünnepének, a – Román Királyság és Erdély egyesülését egyoldalúan kikiáltó 1918-as – gyulafehérvári román nemzetgyűlés 104. évfordulójának szenteltek. Ilyen alkalmakkor a szokásjog szerint minden frakció létszámarányos időben fejti ki álláspontját annak a történelmi eseménynek a jelentőségéről, amelyről a díszülésen megemlékeznek.
Csoma Botond a román-magyar viszonyt örökös szembenállásra redukáló, a román társadalmat uraló nemzeti kizárólagosság ellen emelt szót, és a német-francia megbékélésre hivatkozva úgy vélekedett: lehetővé kellene tenni a különböző nemzeti közösségeknek, hogy a többségtől eltérő módon viszonyuljanak bizonyos történelmi eseményekhez, anélkül, hogy ez felháborodást váltana ki, vagy emiatt lépten-nyomon lojalitástesztnek vetnék alá őket.
„Az erdélyi románok politikai és vallási vezetői annak idején nagyon jól tudták, hogy Erdély nemcsak román, hanem magyar, szász és zsidó is: ez pedig világosan tükröződik a Gyulafehérvári Nyilatkozat szövegében”
– érvelt az RMDSZ vezérszónoka, az erdélyi románság által 1918-ban közfelkiáltással elfogadott történelmi dokumentum azon pontjára utalva, amely „teljes nemzeti szabadságot” – anyanyelvű oktatást, közigazgatást, és bíráskodást, valamint számarányos törvényhozási és kormányzati képviseletet – ígért az összes együtt élő népnek.
Az RMDSZ vezérszónokának ezen kijelentése után a parlament hétfői díszülésén Diana Sosoaca, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) színeiben megválasztott, de immár függetlenként politizáló szenátor hangoskodni kezdett, az ülést vezető Ciolacu azonban arra kérte az RMDSZ szónokát, hogy – a hangzavar ellenére – folytassa beszédét.
A Romania TV-nek adott interjúban viszont Ciolacu kifejtette, hogy ő is elfogadhatatlannak tartja Csoma Botond kijelentését, leszögezve, hogy
„Erdély román föld, ahol együtt élnek (a románokkal) magyarok, zsidók és más nemzetiségek”.
A szociáldemokrata pártelnök úgy vélekedett: Kelemen Hunornak, az RMDSZ elnökének bocsánatkérésre kellene felszólítania Csoma Botondot.
A méltatlankodáshoz a nagykoalíció másik pártja, a jobbközép Nemzeti Liberális Párt (PNL) részéről Adrian Cozma Szatmár megyei képviselői is csatlakozott, aki pénteken úgy értékelte: az RMDSZ-nek nincs mit keresnie a kormányban, miután vezetői „semmilyen üzenetet” nem fogalmaztak meg Románia nemzeti ünnepe alkalmából, annak ellenére, hogy a román politikusok rendszeresen felköszöntik a magyarokat március 15-én.
„Hogy képviselhetsz egy országot, amely iránt megvetést mutatsz?”
– tette fel a szónoki kérdést a Szatmár megyei képviselő.
Az RMDSZ-tisztségviselők magatartásának tág teret szentelő román hírtelevíziók azt is szóvá tették, hogy a bukaresti kormányban miniszterelnök-helyettesi tisztséget betöltő Kelemen Hunor RMDSZ-elnök nem vett részt a december elsejei központi ünnepségen, a bukaresti diadalívnél rendezett katonai parádén.
