A kassai zsidó hitközség már hosszú ideje, 1995 óta pereskedik azért, hogy a restitúciós törvény értelmében visszaszerezze az egykori zsinagóga, a mai Művészetek Háza épületét. A Legfelsőbb Bíróság most megerősítette az illetékes kerületi bíróság korábbi döntését, miszerint a Művészetek Háza a város tulajdona – adta hírül a ma7.sk.
A neológ zsinagóga 1925 és 1927 között épült Kozma Lajos budapesti építész tervei alapján. Kupolája 37 méter magas. 1955-ben az egykori kassai zsidó anyaegyház 900 ezer koronáért eladta az épületet az államnak. A ’60-as évek elején koncertteremmé alakították át, 1968 óta itt székel a Kassai Állami Filharmónia. 1991-ben az épület Kassa város tulajdonába került, kulturális központtá vált. 1998-ban és 2018-ban jelentős felújításon esett át.
A kassai zsidó hitközség 1995 óta pereskedik a várossal, arra hivatkozva, hogy az 1955-ben kötött adásvételi szerződés kényszer hatására, kedvezőtlen körülmények között született.
A ma7.sk azt írja, hogy 2008-ban az illetékes járási és kerületi bíróság is a zsidó hitközség javára döntött, a város fellebbezésére viszont a Legfelsőbb Bíróság megsemmisítette ezt az ítéletet. 2014-ban a zsidó hitközség egyetértési megállapodást ajánlott a városnak, amelyet azonban a városi képviselők nem hagytak jóvá.
A per tehát folytatódott. 2017 januárjában a Kassa I. Járásbíróság elutasított a zsidó hitközség keresetét. A bíróság szerint az eredetileg zsinagógaként szolgáló épület olyan mértékű átépítésen és felújításon esett át, hogy koncertterem, a mai Művészetek Háza váljon belőle, hogy jogi szempontból megszűnt eredeti funkciója, így nem lehet kiadatás tárgya. A zsidó hitközség fellebbezett, s miután ezt a kerületi bíróság 2019-ben elutasította, a Legfelsőbb Bírósághoz fordult. Most a Legfelsőbb Bíróság indokolatlannak találta a fellebbezést, így jogerős marad a Kassa I. Járásbíróság 2017-es döntése a város javára.
A kassai zsidó hitközség elnöke, Ivan Skljarszky jelezte, az Alkotmánybírósághoz fordulnak.
„A döntés nem győzött meg bennünket arról, hogy az épület, amely még ma is magán viseli egy zsinagóga minden jegyét,
valamilyen új dolog lenne csak azért, mert jelenleg más, nem vallási célokat szolgál” – fogalmazott.
