Egy tanulmány szerint aki két nyelven beszél, annak valószínűleg sokkal mozgékonyabb az agya, mint azoknak, akik csak egy nyelvet beszélnek.
A Haifai Egyetem kutatóinak két friss tanulmánya szerint a kétnyelvű beszélők agya „plasztikusabb”, mint a csak egy nyelvet beszélőké.
Hanin Karawani Khoury audio-neurokutató és PhD-hallgatója, Dana Bsharat-Maalouf mintegy 60 fiatal felnőttnél tesztelte az érzékelés és a fiziológiai reakciók különbségeit.
Az alanyok fele egynyelvű héberül beszélő, fele pedig arab anyanyelvű, a hébert második nyelvként folyékonyan beszélő személy volt.
A tudósok azt próbálták megérteni, hogy a kétnyelvűek miért reagálnak sokkal lassabban a hangingerekre, mint az egynyelvűek, ugyanakkor miért mutatnak nagyobb szubkortikális agyi aktivitást, mint azok, akik csak egy nyelvet beszélnek.
„Az idegi és a kognitív-perceptuális mérések közötti szinkronitás teszi a kutatást egyedülállóvá, és közvetlen agy-viselkedési kapcsolatokat tár fel, ami a kétnyelvű beszédészlelés teljesebb megértésének alapjául szolgál kihívást jelentő megfigyelési körülmények között”
– mondta Karawani.
„Míg a kétnyelvűségnek a zajban történő beszédészlelésre gyakorolt hatását széles körben tanulmányozták, addig kevés tanulmány hasonlította össze a kétnyelvű és egynyelvűek teljesítményét, amikor minden résztvevő a domináns nyelvén kommunikál”.
Egyik, a PLOS One-ban közzétett tanulmányuk az első kísérlet arra, hogy kétnyelvű populációkban vizsgálják mind az észlelési, mind az agyi aktivitást.
A várakozásoknak megfelelően mind az arab-héber kétnyelvűek, mind a héber anyanyelvű egynyelvűek csendes körülmények között jobban teljesítettek, mint zajos körülmények között.
Bár zajos körülmények között a kétnyelvűek teljesítménye szignifikánsan csökkent második nyelvük megértésében, de az egynyelvűeknél gyorsabbak voltak a beszédingerek jellemzőinek felismerésében.
A kutatók szerint ez azért van így, mert a kétnyelvű emberek agytörzsi válaszai kevésbé érzékenyek a zajra.
Egy másik, a Cognition című szaklapban megjelent tanulmány a kétnyelvű csoport kifinomultabb agyi aktivitását mutatta ki, mivel a mesterségesen generált beszéd megfejtésében sokkal jobban teljesítettek, mint az egynyelvűek.
Ezek az eredmények arra utalnak, hogy a kétnyelvűek közös mechanizmust használnak a beszédfeldolgozáshoz kihívást jelentő megfigyelési körülmények között.
Karawani és csapata jelenleg az arab-héber-angol többnyelvűek és a héber-angol kétnyelvűek perceptuális és idegi feldolgozását vizsgálja Tamar Degani közreműködésével.
