Minden idők legidősebb aktív válogatott jégkorongozójának készül a legendás tévés.
„Tulajdonképpen szerencsém van, mert a baráti társaságomban senki nem foglalkozik azzal, hány éves vagyok. Ha elmegyek mondjuk teniszezni, nem a korom a téma, nem az idő múlásáról beszélünk, hanem arról, hogy hoztam-e labdát, amivel játszani lehet. Néha pillanatokra, de tényleg csak pillanatokra, megrémiszt, amikor kimondom, hogy nyolcvanhat, de aztán siklok tovább a jégen, vagy ütöm a fonákot a pályán.
Már többször mondtam: nincs titok, nincs recept, csak szeretni kell az életet, és annak minden napját megtölteni valamiféle tartalommal”
– mondta a Blikknek Egri János, aki tervét felvázolta már a Magyar Jégkorong Szövetség vezetőinek is.
„Ám egy nagy álmom még van […] Nagyjából húszan, régi válogatottak, kiutaznánk – a saját költségünkre természetesen – a jövő évi A csoportos tamperei hokivébére. Legyünk mi afféle hivatalos küldöttség, a magyar hoki nagykövetei, akik ott kint majd jegyet kapnak a meccsekre és képviselik az országot, a sportágat. Segítsenek ehhez hozzá minket. Engem pedig ahhoz, hogy az első meccsen jégre léphessek. Komolyan beszélek.
Beöltözve szerelésbe engedjék meg, hogy fél percet ott lehessek a csapatban, s így bekerüljek a Guinness Rekordok Könyvébe, hogy én lehessek minden idők legidősebb aktív válogatott jégkorongozója!
Egri János 1936-ban született Budapesten. A Munkácsy utcai otthonuk 1944-ben csillagos ház lett, ezért az Egri családnak bujkálnia kellett. Először a Benczúr utca egyik svéd védett házába kerültek, majd apja, dr. Egri István jó ösztönének köszönhetően itt sem maradtak sokáig.
„Papa azt mondta, túl nyugis ez a ház. A gyerekek papírrepülőt hajtogattak, sonka is akadt. Ekkor döntött úgy az apám, hogy elmegyünk innen. Mindenki bolondnak nézte. Pista, kijárási tilalom van.
Másnap nyilas razzia volt a házban. Lelőtték a gyerekeket. Mi elmentünk. Pár nap múlva visszamerészkedtünk, nem volt ott senki”
– emlékezett vissza a híres tévés.
A nyolcéves Jánost ezután a nevelőnője, Szabó Mária (1906–88) bújtatta. Először Páhokra vitte, a szülőfalujába, saját gyerekeként, vállalva a leányanyaság szégyenét. A történet szépsége, hogy dr. Egri István háború után született unokájának is ő lett a nevelőnője.
Szabó Máriát 1995-ben – a család javaslatára – a Jad Vasem a Világ Igazai közé emelte.
Egri később villamosmérnöki diplomát szerzett, de ő inkább híres jégkorongozó akart lenni: bajnoki címet nyert, bekerült a válogatottba, de mégsem a sport, hanem a televíziózás hozta meg neki az ismertséget, a népszerűséget. Műsorai a fél országot a képernyő elé ültették: volt olyan adása, amelyet ötmillióan néztek.
Ezt a cikket szerkesztőségünk a Sábát beállta előtt készítette és előre időzítve jelent meg az oldalon.
