Jair Lapid izraeli miniszterelnök antiszemitának nevezte azt az ENSZ-jelentést, amelyet a tavaly Izrael és a Gázai övezet között lezajlott Falak Őrzője hadműveletről készítettek, és amelyben Izraelt a nemzetközi jog megsértésével vádolják – közölte a The Times of Israel című, angol nyelvű izraeli hírportál pénteken.
„Kötelességemnek érzem hangsúlyozni, éppen azért, mert nem én voltam a miniszterelnök a Falak Őrzője idején: a hadműveletről szóló ENSZ-jelentés elfogult, hamis, uszító és markánsan kiegyensúlyozatlan.
Nem minden Izraellel szembeni bírálat antiszemitizmus, de (…) ez kifejezetten antiszemita jelentés”
– írta Lapid a Twitter-oldalán péntek reggel.
Az ENSZ jelenleg is működő vizsgálóbizottságát a tavaly májusi, 11 napos, Izrael és a Gázai övezetet uraló iszlamista Hamász terrorszervezet közötti hadművelet után alakította meg az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa. A grémium feladata kivizsgálni a nemzetközi humanitárius jog minden feltételezett megsértését, valamint a nemzetközi emberi jogi szabályok megsértését és az azokkal történt visszaélést.
Ez az első olyan bizottság, amelyet nem egy konkrét bűncselekmény kivizsgálásával bíztak meg, hanem határozatlan idejű mandátumot kapott az ENSZ jogvédő szervezetétől.
Bírálói szerint az ilyen állandó ellenőrzés Izrael-ellenes elfogultságot jelez a 47 tagú tanácsban. Izrael megtagadta az együttműködést, és nem engedélyezte a vizsgálóbizottság belépését Izraelbe és az izraeli ellenőrzés alatt álló területekre.
Az ENSZ vizsgálóbizottsága csütörtök este adta ki második jelentését, amelyben felszólította a Biztonsági Tanácsot, hogy „vessen véget az állandósult izraeli megszállásnak”, és felszólította a világszervezet tagállamait, hogy kezdjenek eljárást izraeli tisztviselők ellen.
A 28 oldalas dokumentumot október 27-én beterjesztik az ENSZ Közgyűlése elé is. A jelentésben azzal vádolják Izraelt, hogy megsértette a nemzetközi jogot Ciszjordánia feletti állandósult ellenőrzésével, valamint palesztinok igényelte területeket csatolt el Jeruzsálemben és Júdea és Szamáriában, illetve szíriai területeket a Golán-fennsíkon.
„Izrael gyakorlati annektáló lépései közé tartozik a földek és természeti erőforrások kisajátítása, telepek és előőrsök létesítése, korlátozó és diszkriminatív tervezési és építési rendszer fenntartása a palesztinok számára, valamint az izraeli törvények kiterjesztése területén kívülre a Ciszjordániában élő izraeli telepesek számára” – olvasható a jelentésben.
A vizsgálóbizottság az arab állampolgárokkal szembeni diszkriminációval, a természeti erőforrások ellopásával és a palesztin nők ellen nemi alapú erőszakkal is vádolja Izraelt.
A tavalyi hadművelet nyomán életre hívott grémium jelentése nem említi a „Hamász”, a „rakéták” vagy a „terrorizmus” szavakat.
Izrael genfi nagykövetsége elutasította a jelentést, s kijelentette, hogy az sérti az ENSZ hitelességét és emberi jogi mechanizmusait.
„Azoknak a biztosoknak, akik kinevezésük előtt és után antiszemita megjegyzéseket tettek, és aktívan részt vettek Izrael-ellenes cselekedetekben, sem legitimációjuk, sem hitelességük nincs a szóban forgó kérdés kezelésére”
– közölte a genfi misszió.
A vizsgálóbizottság elnöke Navi Pillay, az ENSZ volt emberi jogi főbiztosa, tagja az indiai Miloon Kotari, az ENSZ lakhatási kérdésekkel foglalkozó különleges főelőadója, valamint Chris Sidoti ausztrál nemzetközi emberi jogi szakértő.
Kotari nyáron nagy felháborodást kiváltva szót emelt a „zsidó lobbi” ellen, és megkérdőjelezte Izrael felvételét az ENSZ-be. Ezért Izrael antiszemitizmussal vádolta, és lemondására szólította fel, azonban Pillay megvédte társát, és kijelentette, hogy szándékosan eltorzították megjegyzéseit. Kotari később bocsánatot kért.
A bizottság első, júniusban kiadott, 18 oldalas jelentése Izrael palesztinokkal szembeni állítólagos „tartós diszkriminációját” tette felelőssé a két fél közötti erőszakért.
Ezt követően Izrael felszólított a bizottság azonnali feloszlatására. A testület munkáját „alapjában beszennyezték vezetőinek nyilvánosan közzétett előítéletei, melyek nem felelnek meg az ENSZ igényelte alapkövetelményeknek, a semlegességnek, a függetlenségnek és a pártatlanságnak” – mondta Lapid a grémiumról.
Fotó: EPA/ABIR SULTAN
