Terjedelmes írásban ismerteti a 24.hu az EMIH – Magyar Zsidó Szövetség által, a 8. kerületi Baross utcában, az MSZMP józsefvárosi volt pártházában tervezett színház és kulturális központ terveit: A tervek augusztus végén indultak el az építési engedély felé, így ideális esetben is csak 2024-ben nyithatnak meg a megújult épület kapui. Az Orbán-kormány 2 milliárd forinttal járult hozzá a projekthez — fogalmaz a beszámoló.
Az 1956-os forradalom eseményei miatt jórészt porrá vált Baross utca 61. – ahol Schmidt Ede, majd utóda, Brunhuber Béla fél évszázadon át saját fotóműtermükben készítették el a pestiek arcképeinek tömegét – telkén, az Általános Épülettervező Vállalatot (ÁÉTV) erősítő Kelemen Ede (1928-?) tervei szerint 1971-re megvalósult, egy pinceszintje, illetve földszintje felett hat emelet magasra nyúló saroképület az utcáról nézve sokak számára nem tűnhet megőrzésre méltónak – ezen pedig az állampárthoz kapcsolódó múltja sem segít –, műszaki megoldásai miatt azonban feltétlenül megérdemli a figyelmet.
Az eredetileg ötszáz főt befogadni képes (később ez négyszázra módosult) előadóterem ugyanis nem a földszinten, hanem az első és második emeleten található – így az épület a tervleírás szerint „ölben tartja” azt –, a szinteket pedig egy bonyolult szerkezet, az alsó szint nagyméretű pillérjein támaszkodó, húsz métert áthidaló csuklós konzolos keretek tartják meg.
A távlati kép sem nevezhető épp unalmasnak, hiszen a mára elszennyeződött sóskúti mészkőburkolat egy szimpla tisztítással újra látványossá tehető, a Baross és Kis Stáció utca felé néző lépcsőzetes, fogazott homlokzatok – amiknek ablakai az első emeleten követik a központi nagyterem nézőterének ívét – pedig ügyes módon fedik el, hogy az építésznek ferde telekhatárokkal kellett dolgoznia.
A dísztelenséget a homlokzat síkjától visszahúzott földszinti rész egyedi látszóbeton-burkolata töri meg, ami most, ötven év távlatából is izgalmasan hat, csak némi felújításra lenne szüksége.
Az 1971 tavaszán megnyílt házat a rendszerváltás után több párt, illetve szervezet – köztük a Munkáspárt, a KDNP, a MIÉP, a Magyar Néppárt, a Szociáldemokrata Párt, illetve a Baloldali Front – is használta, de a Szőcs István által alapított Szabó Dezső Emléktársaság, a Raoul Wallenberg Egyesület, illetve az Ezredvég irodalmi folyóirat szerkesztősége is hosszabb-rövidebb időt töltött el a falak között.
Az igazán meglepő eseményekre azonban az ezredfordulóig kellett várni, hiszen ekkor a Magyar Történelmi Őstudományi Akadémia előadásainak, illetve a 2000-es Szittya Világtalálkozónak is az előadóterem adott otthont.
Az irodaház végül 2014 decemberében, az Orbán-kormány egyik költségvetési döntésével ingyenesen került a Köves Slomó vezette Egységes Magyarországi Izraelita Hitközséghez (EMIH), ami végül 2016-ban, a Munkáspárt kiköltözése után jelent meg a falak között.
Az ingatlanra – ahol ma több, a hitközséghez kötődő vállalkozás és szervezet, így a Dohány utcai Kóser Piac mögötti cég, a Mádon működő Rabbiház Kft., a Tett és Védelem Alapítvány, az antiszemita gyűlöletcselekményeket monitorozó Brüsszel Intézet, a Firgun Alapítvány, sőt, az izraeli ellenzéket vezető jobbközép Likud magyarországi leágazása is működik – rövidesen 800 milliós ciprusi offshore jelzálog került, amire Nógrádi Bálint, az EMIH gazdasági vezetője szerint azért volt szükség, hogy egy magánszférából származó kölcsönhöz ingatlanfedezetet nyújthassanak, azaz egy államtól kapott ingatlant használtak a magántőke bevonására.
Az épülettel a szervezetnek fontos célja volt: előbb kollégiumot akartak itt létrehozni, majd egy komplex kulturális, illetve idővel ahhoz kapcsolódó oktatási intézményben gondolkodtak, aminek ügyét az Emberi Erőforrások Minisztériuma 2019-ben közel kétmilliárd forintos rendkívüli támogatással is megpróbálta elősegíteni.
Az egykori MSZMP-székház Vajdahunyad utcából látható arca (balra), illetve a földszinti betonburkolat, ami rövidesen eltűnhet majd.
Ezek a munkák mostanáig nem indultak el, az építési engedélyezési rendszerben azonban augusztus 30-án elindult egy tervcsomag, aminek meglepően nagy számú mellékletéből jól látszik, milyen jövő is várhat az épületre.
Eszerint a Firgun Ház két ütemben, a FuturePlans nevű iroda tervei (projektvezető: Sánta Gábor; építészek: Koreny Zita, Márkus Cintia Fanni, illetve Marton Dániel) szerint, Horváth Gyöngyvér tájépítész közreműködésével újul majd meg,
a munkák során pedig szem előtt tartják majd az épület minél több elemének megtartását.
Ennek oka nyilvánvalóan a költséghatékonyságban keresendő, így a tervezők a ház jó részét alkotó monolit vasbeton szerkezeteket – így az előadóterem lépcsős padozatát – is megtartották, hiszen az elbontásuk egyszerűen túl drága lenne.
A tervezési program szerint a felújítás a következő részekből áll majd:
- megtisztítják a homlokzatot, a régi fa nyílászárókat új, szintén fából készült ablakokra cserélik, majd elvégzik a szükséges gépészeti felújításokat,
- a megmozgatott homlokzat éleire perforált rézburkolatot helyeznek,
- a földszinti betonpaneleket üvegportálra cserélik,
- a négyszáz fős központi színházterem két oldalára előteret, kiállítóteret, illetve díszletraktárat költöztetnek,
- a második emeleten ülő belső udvaron négy, 80 centiméter magas rézfalú magaságyást hoznak létre, amikben az izraeli kultúrára jellemző, de a magyar viszonyok közt is megélni képes növényfajok kapnak helyet, felette pedig függesztett galériák lesznek,
- a harmadik emeletre próbaterem és rendezvényterem kerül, efelett könyvtárat nyitnak,
- az ötödiken rendezvény-, ének- és zenetermet alakítanak ki,
- a hatodikon pedig oktatási és kiállítóteret nyitnak.
A belső udvart a tervezők emellett üvegtetővel is tervezik majd lefedni, amit a tetőszinten megjelenő skybar, valamint a nyitott és fedett tetőterasz venne körül.
Az elérhető látványtervek szerint az építészek a földszinti betonpaneleket örökre száműzik majd azért, hogy a Firgun ház mindhárom utca felől egyaránt megközelíthető lehessen, mészkő burkolattal rendelkező előcsarnoka pedig jóval fényesebbé váljon.
A projekt most, másfél hónappal a tervek leadása után sem kapott építési engedélyt, így kérdés, hogy a munkálatok mikor indulhatnak majd el, illetve mikor lehet majd látogatóként belépni a belső terekbe.
A tervezett átalakítások alapján valószínűnek látszik, hogy az első ütem során megújuló, egy, a köz számára nyitott, illetve egy szervízlépcsőházon át elérhető színházterem, illetve a Vajdahunyad utcai oldalra tervezett zsidó étterem kapui legkorábban csak 2024-ben nyithatnak ki a vendégek előtt.
A firgun jelentése önzetlen, viszonzást nem váró dicséret – olvasható az EMIH szintén az épületben székelő kulturális alapjának oldalán:
A mai izraeli kultúra egyik fontos – az empátiával, mások teljesítménye felett érzett őszinte örömmel is asszociált – fogalma egy alapvető zsidó értéket hivatott hangsúlyozni, amely felébreszti a bennünk rejlő gyógyító kreativitást. Ahogy egymás céltalan kritizálása, becsmérlése, az általános negativizmus pusztító közösségi normává tud válni, úgy lehet mérhetetlenül építő hatású a viszonzást nem váró dicséret, a firgun.
A cikk folytatásához kattintson ide!
