Több ezren gyűltek össze, hogy meghallgassák a kanadai pszichológust Jeruzsálemben, akit sokan az amerikai típusú eszmék előhírnökének tekintenek és ugyan ezen csoportok az izraeli konzervativizmus átalakítására készülnek — számol be a konzervatív véleményvezér izraeli előadásáról a Times of Israel.
Háromezer izraeli töltötte meg a jeruzsálemi Nemzetközi Kulturális Központot, hogy meghallgassa az amerikai konzervativizmus egyik vezető hangját, aki ismertette elképzeléseit, és felvázolta, hogy szerinte mi Izrael helye a globális konzervatív mozgalomban.
Az „A szabadság jövője” című múlt heti rendezvény főszereplője a „kultúrharcok villámhárítójának” nevezett Jordan Peterson kanadai pszichológus volt, aki először tartott előadást Izraelben.
A teremben egész este olyan energia lüktetett, amely egy rockkoncerthez hasonlított.
A közönség azonban nem a Donald Trump-gyűlésekre jellemző politikai témák miatt volt ott. A volt elnököt Peterson az este folyamán csak egyszer említette, amikor Trumpot és a Republikánus Pártot szidta, amiért a 2020-as választások után áldozati szerepben tetszelegnek. Az amerikai politika olyan égető témái, mint az abortusz, a melegházasság és a Black Lives Matter szintén hiányoztak a beszédből, ahogyan az Izraelben a választások végtelennek tűnő ciklusát uraló témák is.
Bár a Tikvah Fund, egy konzervatív nonprofit szervezet, amely igyekszik egyre nagyobb teret nyerni Izraelben, a nyugati politikai vitákban való kiemelkedő szerepe miatt hívta meg a bestseller írót, Peterson pszichológus üzenete olyan volt, ami sok résztvevővel rezonált.
„Olyan témákat érint, amelyek megérintik a szívünket, amelyek elgondolkodtatnak, és megváltoztatják a cselekedeteinket”
– mondta a 25 éves, jeruzsálemi lakos, Amichai. „Amikor nagyon nehéz élethelyzetben vagy, sok meglátása segített felállni”.
„Személyesen akarom látni azt az embert, aki megváltoztatta az életemet… Sokáig azt hittem, hogy azok az emberek, akik jók, azért jók, mert naivak”
– mondta Michael Charach amerikai jesiva-hallgató. „De ő megvilágította annak lehetőséget, hogy valójában bölcsek.”
A tömegben sokan Peterson három könyvének másolatával érkeztek, sokan most találkoztak vele először.
Orit Mark Ettinger – akinek édesapját, Miki Mark rabbit 2016-ban egy Hebron melletti autós lövöldözésben ölték meg, és aki három évvel később autóbalesetben vesztette el a bátyját – azt mondta, hogy Peterson üzenete rezonált a saját kihívásaira.
„Ezért akarok nagyon találkozni vele” – mondta.
„Sok mindenen mentem keresztül az életben, és az ember magyarázatokat akar. Nagyon szeretnék megkérdezni egy pszichológust, aki szakértő, hogy jobban megértsem mi történik”.
Peterson nem pszichológiaprofesszorként eltöltött évei repítették őt a bestsellerlisták élére, és vonzott több mint 5,5 millió feliratkozót a YouTube-csatornájára. Hírnévének emelkedése 2016-ban kezdődött, amikor kritizált egy kanadai törvényjavaslatot, amely szerinte kriminalizálná a preferált nemi névmások használatának elmulasztását. A vita heves médiafigyelmet keltett, és Peterson előadókörutak és tévéinterjúk sorozatába kezdett, ahol olyan témákról vitatkozott a műsorvezetőkkel, mint a feminizmus, a politikai korrektség és a nyugati egyetemek állítólagos elfogultsága.
A vezető kiadványok eleinte nem voltak biztosak abban, hogy mit kezdjenek Petersonnal. A The New Yorker „az angol nyelvű világ egyik legbefolyásosabb – és leginkább polarizáló – közértelmiségijének” nevezte. Az Esquire egyik írása szerint Peterson „a polgári szabadságjogok ellen irányuló támadással szembeni ellenállás hőse, vagy egy abszurd Don Quijote, aki háborút folytat saját képzeletének szüleménye ellen; egy megváltó és átalakító gondolkodó, vagy minden idők legproblémásabb magyarázója”.
A profilok a Petersonról alkotott, egymástól merőben eltérő véleményeket fogalmazták meg, attól függően, hogy politikailag merről érkeztek. A konzervatívok és a libertáriánusok bátor és ékesszóló erkölcsi hangot látnak benne, aki a klasszikus liberális szabadságjogokat védi a burjánzó „woke” kultúrával szemben.
A liberálisok a transznemű színész Elliot Page korábbi nevének használatára, a „kényszerített monogámiáról” szóló elmélkedéseire és az elégedetlen fiatal férfiakhoz intézett üzeneteire mutatnak rá, mint bizonyíték arra, hogy veszélyes hang, akinek nem szabadna felületet biztosítani. Ezekkel az üzenetekkel összefüggésben Olivia Wilde filmrendező nemrég úgy támadta Petersont, mint az „incel önkéntelen cölibátus közösség ál-intellektuális hősét”.
A jeruzsálemi rendezvényen részt vevő nők kifejezetten megtapsolták Peterson üzeneteit, és elutasították, hogy azok szexisták volnának. „Mindenkihez szól, férfiakhoz és nőkhöz egyaránt” – mondta Sophia Lazarus, egy Tel-Avivban élő, montreali születésű ügyvédnő.
„Gyakran indokolatlanul kritizálják, hogy fiatal férfiakhoz beszél. Ez annyira szomorú, mert a fiatal férfiak valóban nehéz helyzetben vannak”.
Peterson néhány legközelebbi megfigyelője azt mondja, hogy a közelmúltban a szorongásoldó gyógyszerek függőségétől való majdnem halálos kimenetelű küzdelme, valamint felesége rákos megbetegedése a professzorban olyan változásokat idéztek elő, amelyet már nem ismernek.
David Fuller, aki két dokumentumfilmet is rendezett Petersonról, nemrég azt írta, hogy az ember, aki „árnyalt és lenyűgöző gondolkodó volt a vallásról és a kultúráról”, mostanra dühösebbé vált, ami „azzal a kockázattal jár, hogy örökségének és a beszélgetés értékének nagy részét beszennyezi”.
Peterson jeruzsálemi megjelenése során azonban ennek a dühnek alig volt nyoma.
A beszéd nagyrészt olyan üzenetekből és történetekből állt, amelyeket Peterson már sokszor elmondott a múltban. Azzal érvelt, hogy az emberek a világot a jelentés helyeként érzékelik, nem pedig a tárgyak világaként. Az emberek azért használják a történeteket, hogy struktúrát adjanak a valóságnak és útmutatásként, hogy hogyan cselekedjenek egy végtelenül összetett világban — magyarázta. Peterson felszólított arra is, hogy ismét tisztelnünk kellene azokat a „nagyszerű történeteket”, amelyeket az emberek generációk óta mesélnek egymásnak.
„Van igazság, szépség, szeretet és igazságosság a világban, csak képzelőerő és bátorság kell ahhoz, hogy ezt meg is valósítsuk”
– mondta.
Peterson, aki az utóbbi hónapokban egyre nagyobb érdeklődést mutat Izrael iránt – podcastjában interjút készített David Friedman volt amerikai izraeli nagykövettel és Ron Dermerrel, Izrael washingtoni nagykövetével -, a zsidó államról szóló üzenettel zárta beszédét.
Miközben a zsidók tiltakozhatnak az őket ért intenzív globális ellenőrzés ellen – mondta, hangja megingott -, ez a „kicsi, apró nép” „óriási erkölcsi felelősséget” visel a világ megmentésében, példamutatásával.
„Isten tudja, mit lehetne itt tenni, ha békén hagynának”
– mondta Peterson, csodálkozva Izrael potenciálján, különösen a technológiában.
„A világ sorsa Izrael népének sorsától függ” – állította, és arra buzdította az izraelieket, hogy tökéletesítsék társadalmukat az emberiség érdekében. „Tegyétek magatokat ragyogó fénnyé”.
Peterson arra is sürgette az izraelieket, hogy úgy kössenek békét a palesztinokkal, hogy először saját közösségeikben teremtenek békét.
„Szembesüljetek azokkal a dolgokkal, amelyekről tudjátok, hogy igazak, és mondjátok ki a mondanivalótokat, óvatosan, de szeretettel” – mondta. „Ha meg tudjátok tanulni, hogy békét teremtsetek a otthonaitokban, akkor meg tudjátok tanulni, hogy békét teremtsetek a közösségetekben. És ha békét tudsz hozni a közösségedbe, akkor a világ békéjének megteremtésében is előrébb juthatsz”.
Az egyik kérdés, amelyet Peterson megjelenése kiváltott az, hogy az amerikai típusú konzervatív politikai filozófia iránt mutatott érdeklődés vajon azt jelzi-e, hogy a politikai bénultságba süllyedt izraeliek érdeklődnek-e a jobboldali politika újfajta irányzata iránt.
Amiad Cohen, a Tikvah Fund Israel vezérigazgatója határozottan állította, hogy az esemény a közeljövőben bekövetkező drasztikus változások előhírnöke.
Az elmúlt évtizedben, állította Cohen, az izraeli politika a konzervatívok és a progresszívek közötti szakadás felé tartott, túllépve a régi jobboldali-baloldali megosztottságon, amely olyan kérdések körül forgott, mint a kétállami megoldás.
„Az olyan kérdések, mint a gazdaság, az igazságszolgáltatás – mondta Cohen -, azok közé tartoznak, amelyek most nagyon számítanak, és amelyek soha nem számítottak Izrael számára, amikor még puszta elismerésért küzdő állam volt.
Most, hogy megvan az elismerés, valódi vitát folytathatunk”.
Bár a nyilvánosság már részt vesz ebben a vitában, több mint 200 000 példányt vásárolt Peterson héberre fordított könyveiből, ez a változás még nem képviselteti magát az izraeli politikusok szűk elitjében — mondta.
„De figyeljék a számat” – jósolta Cohen –
„5-10 év múlva az izraeli politika egészen másképp fog kinézni. Ez akkor fog megtörténni, amikor Bibi Netanjahu távozik, amikor a fiatal generáció megérik és képes lesz indulni a választásokon”.
A Tikvah és más, jól finanszírozott jobboldali kezdeményezések komoly kihívást jelentettek a progresszív zsidó vezetőknek ahhoz, hogy nemrég elindították az Emor nevű agytrösztöt, amely a konzervatív eszmék terjedése ellen hivatott küzdeni a zsidó világban.
Ori Goldberg, a Herzliya Reichman Egyetem hit és politikai viselkedés a Közel-Keleten kutatója kételkedett abban, hogy a Peterson elképzelései iránti lelkesedés „az izraeli politikában bekövetkező változást hirdeti”.
„Azok az emberek, akik elmennének egy Jordan Peterson-előadásra, egy nagyon speciális réteghez tartoznak” – mondta Goldberg. „Úgy gondolom, hogy ez a réteg most különböző okok miatt virágkorát éli, de nem hiszem, hogy ez az üzenet átütő erejű lenne a kollektív izraeli pszichében”.”
Goldberg úgy látja, hogy a reform és a konzervatív judaizmus sorsa Izraelben tanulságos az amerikai típusú konzervativizmus izraeli gyökeret eresztésének esélyeit illetően. „Azért nem tudtak meghonosodni, mert az igazi izraeliek mélységesen idegennek tartják őket” – mondta.
Goldberg ugyanakkor egyetértett Cohennel abban, hogy az izraeli politikának kétségbeesetten szüksége van ötletekre. „Az izraeli jobboldalon nagy az igény az ideológiára” – mondta. „Nem tetszik nekik az izraeli politika törzsi jellege, és azt akarják érezni, hogy egy globális mozgalomhoz tartoznak”.
