A konzervatív szupersztárok, Jordan Peterson és Ben Shapiro csütörtökön a jeruzsálemi Nemzetközi Kongresszusi Központban tartott előadást a mintegy 3000 fős közönségnek – számolt be a JNS.
A Daily Wire szakértői beszédeikben a nyugati világ előtt álló főbb kihívásokkal, a hatalom és a totalitarizmus dinamikájával, és azzal foglalkoztak, hogy a Tóra jól ismert történetei és az Istenbe vetett hit hogyan szolgálnak az egész emberiség számára az erkölcs pilléreiként, valamint azzal a szereppel, amelyet Izrael mint feltörekvő technológiai és erkölcsi szuperhatalom játszhat a világ színpadán.
Az előadásokat követően Peterson és Shapiro beszélgetett David Friedman volt izraeli amerikai nagykövettel, aki számos kérdést Jeruzsálem központi szerepére összpontosított Izrael történelmi és bibliai elbeszéléseiben. Kritikus kérdéseket tett fel azzal kapcsolatban, hogy az Egyesült Államok „lejtmenetben van-e”.
Az eseményt a Tikvah Fund Israel szervezte, és annak vezérigazgatója, Amiad Cohen, az izraeli konzervatív politikai gondolkodás növekvő mozgalmának vezetője is jelen volt.
Shapiro beszédeinek nagy része teológiai jellegű témákat feszegetett.
Tézise az volt, hogy Isten három eszmét hozott a világra a Sínai-hegyen a Tóra átadásával: „hogy Isten egy”, „hogy az embereket erkölcsi normákhoz kell kötni”, és hogy Izrael az a „különleges nemzet”, amelyet Isten kiválasztott, hogy „képviselje értékeit”.
Shapiro kifejtette, hogy „a Tóra megköveteli, hogy [az emberiség] erkölcsösen cselekedjen”, és hogy „Isten minden egyes ember számára választási lehetőséget biztosít a jó és a rossz között. És megjegyezte, hogy „Isten a zsidó népet egy bizonyos földdarabhoz köti: Eretz Jiszráélhez”, hogy betöltse nemzeti küldetését.
Végül azt mondta, hogy a zsidóknak úgy kell cselekedniük, mint „nagy fény, amely ebből a városból ragyog ki”, és arra kérte a zsidó népet, hogy „soha ne felejtse el Jeruzsálemet”, idézve Ézsaiás próféta híres versét, miszerint „Sionból Tóra, Tórából Tóra, és Jeruzsálemből Istennek szava”.
A kérdés-felelet rész során Shapiro Jeruzsálemet „a nyugati civilizáció alapkövének” nevezte.
Peterson a történetek, az egység és a felelősség szerepéről beszélt az emberiség narratívájának alakításában. Megjegyezte, hogy „minden végtelen számú értelmezésnek van kitéve”, és ezzel a fogalommal visszaélnek azok, akik történelmileg hatalomra törekedtek a nagyobb jó felett.
Peterson ezután Ádám és Éva, Káin és Ábel, Ábrahám és Mózes bibliai történetét elemezte.
Izraelt a „nemzetállam kardinális modelljének” nevezte, és feltette a kérdést, hogy „Izraelben élő zsidóként a valaha elmesélt legnagyobb történetet mondjátok-e el?”.
Reményét fejezte ki, hogy Izrael egy napon békét fog teremteni, először is „a saját házaitokban”. A békéhez szembe kell nézni a kígyóval a kertben”.
Visszatérve a történetmesélés érzékelésének fogalmához, Peterson megjegyezte, hogy az értelmes létezés elérhető. „A végső valóság ott van” – mondta – „kéznél, közvetlenül előttetek; Isten képmására teremtve”.
Ezt a cikket szerkesztőségünk a sábát beállta előtt készítette és előre időzítve jelent meg az oldalon.
A véleménycikkek nem feltétlenül tükrözik a Neokohn szerkesztőségének az álláspontját.