Izraeli régészek 44 tiszta aranyérmét fedeztek fel, amelyekről úgy vélik, hogy egy kőfalba rejtették őket a bizánci Palesztina i. sz. 635-ben történt muszlim hódítása során.
A kincset az Izraeli Régiségügyi Hatóság ásatásai során találták meg az észak-izraeli Hermon folyó természetvédelmi területén található Banias régészeti lelőhelyen.
„A mintegy 170 gramm súlyú érmegyűjteményt a muszlim hódítás idején egy kőrakás kőfal tövében rejtették el”
– mondta Yoav Lerer, aki az Izraeli Régiségügyi Hatóság ásatásait vezette.
„A felfedezés egy különleges időpillanatot tükröz, amikor elképzelhető, hogy a tulajdonos a háború fenyegetése miatt elrejtette vagyonát, remélve, hogy egy nap visszatérhet, hogy visszaszerezze a vagyonát”.
Lerer hozzátette, hogy a lelet betekintést nyújthat Banias város gazdaságának állapotába is a bizánci uralom utolsó 40 éve alatt.
„Az érmegyűjtemény rendkívül jelentős régészeti lelet, mivel Banias város és az egész levantei régió történelmének egy fontos átmeneti időszakából származik”
– mondta Eli Escusido, az Izraeli Régiségügyi Hatóság igazgatója.
Gabriela Bijovsky, az Izraeli Régiségügyi Hatóság érmeszakértője úgy értékelte, hogy az aranyérmék egy részét Phokasz császár (i. e. 602-610), másokat pedig Hérakleiosz császár (i. e. 610-641) veretett. Bijovsky szerint a legtöbb érme Hérakleiosz császáré, ami az érmegyűjteményt a muszlim hódítás idejére datálja.
„Ami különösen érdekes, hogy császárságának első éveiben csak az ő arcképe szerepelt az érméken, míg rövid idő elteltével fiainak képei is megjelennek”
– mutatott rá Bijovsky.
„Tulajdonképpen végig lehet követni fiainak felnövekedését – gyermekkorától egészen addig, amíg a képük ugyanolyan méretű nem jelenik meg, mint az apjuké, akit hosszú szakállal ábrázolnak.”
Az ókori Banias városának északnyugati lakónegyedében végzett ásatás során a régészek épületmaradványokat, vízcsatornákat és -csöveket, egy fazekas kemence maradványait, bronzérméket, valamint számos kerámia-, üveg- és fémtárgy töredékét is feltárták. A leletek az Izraeli Régiségügyi Hatóság szerint a Kr. e. VII. század eleji bizánci korszak végétől a 11-13. századi kora középkorig nyúlnak vissza.
A ma népszerű nemzeti parkként működő Baniast először kánaániak alapították. A helyszínt eredetileg Paneasnak nevezték el a görög Pán isten után, és kultikus helyként szolgált a hellenisztikus időszakban. A korai római korban, a bizánci időszakban, a keresztes lovagok idején és egészen a mohamedán hódításig, i. e. 1132-ig találtak településekről szóló feljegyzéseket.
„Az egyedülálló természettel és tájjal felruházott Banias Természetvédelmi Terület történelmi-kulturális szempontból nem szűnik meg minket meglepni”
– mondta Raya Shurky, az Izraeli Nemzeti Parkok Hatóságának igazgatója.
