II. Nabukodonozor király egyedülálló személyiség a történelemben, akinek elképesztő hatalma volt és a Bibliában is jelentős epizód szól róla – olvasható a The Collector cikkében.
Nabukodonozor harcos király volt. Louise Pryke szerint ő volt „… az újbabiloni birodalom legnagyobb katonai vezetője”. I.e. 605-től 562-ig uralkodott, és amellett, hogy harcos volt, Nabukodonozor arra törekedett, hogy újjáépítse Babilont és vallási kultuszt vezessen be. Uralkodása során megszilárdította királyságát.
A Nabukodonozor név héber formája Nabu-kadurri-asur, ami azt jelenti, hogy Nabu (egy isten nevéből származik) megvédi (nasaru azt jelenti, hogy megvédi) legidősebb fiamat (kadurri azt jelenti, hogy a legidősebb fiú). Apja, Nabopolasszár saját isteneitől kívánt védelmet fiának. A Biblia szerint azonban Nabukodonozor inkább az izraeliták Istenével foglalkozott.
Nabukodonozor kiváló hadvezér volt a cikk szerint. Trónörökösként apjával együtt hadsereget vezényelt az Asszíria északi hegyeiben. Apja helyett is hadseregparancsnokként szolgált, és legyőzte az egyiptomi hadsereget, biztosítva ezzel Szíria feletti uralmat. Összességében jelentős szerepet játszott Babilon felszabadításában.
Már fiatal korában is egyértelmű volt a benne rejlő potenciál, és katonai hódításai révén felismerték a népek meghódítása és a babiloni uralom kiterjesztése iránti buzgalmát. Apja halála után, 605 augusztusában Nabukodonozor királlyá koronázták. Ezt követően folytatta a népek meghódítását és hatalmának kiépítését.
Nabukodonozor meghódította Asszíriát, Egyiptomot és Júdát, de leghíresebb hódítása Jeruzsálem meghódítása, amelyről a Biblia is beszámol. Emiatt sokan könyörtelen, kegyetlen királyként emlegetik, aki lerombolta Jeruzsálemet, és száműzetésbe kényszerítette a zsidó népet.
A beszámolók szerint Nabukodonozor városrombolásai olyan hevesek voltak, és a tüzek olyan forróak, hogy a mészkőből épült épületek mésszé váltak.
Nemcsak saját népe, hanem más népek vezetőjévé is vált. Az olyan királyságok mint Júda, úgy döntöttek, hogy hódoltsági államok lesznek. Ez azt jelenti, hogy királyaik Nabukodonozornak voltak alárendelve, neki jelentettek és neki kormányoztak.
Nabukodonozor támogatta a művészetet és az építészetet. Áthatolhatatlan, negyven láb magas babiloni falakat építettet. Hérodotosz görög történetíró szerint Babilon falai olyan vastagok voltak, hogy a babilóniaiak képesek voltak szekérversenyeket rendezni rajtuk.
Nabukodonozor ügyes uralkodása alatt Babilon az ókori világ egyik legpompásabb városává változott, mivel a király hozzálátott a világ legpompásabb épületeinek és kertjeinek építéséhez. Az Isztár-kapu, amely a belváros nyolcadik kapuja volt, i. e. 575-ben épült Nabukodonozor király parancsára.
A bibliai történet
A Biblia szerint Nabukodonozor királynak erős vallási meggyőződései voltak. Az Ószövetségből származó Dániel könyvében olvasható, hogy Nabukodonozor királynak varázslók, bűbájosok, varázslók és jövendőmondók dolgoztak.
Ezeket az embereket a természetes és természetfeletti tudományokban egyaránt jártasnak tartották, ezért Nabukodonozor király ezektől az emberektől kért tanácsot. Úgy vélte, hogy az istenek segíthetnek neki uralkodni. Volt azonban egy ember, egy Dániel nevű héber száműzött, aki felülmúlta a király összes mágusát.
Dániel nagy hatással volt Nabukodonozor király vallási meggyőződésére. A Bibliában Dániel Istene végül minden ősi isten fölött álló legfőbb Istennek bizonyul.
Nabukodonozor Izrael Istenére, Dániel Istenére hagyatkozott, miután követelte a mágusoktól, hogy mondják el neki, mit álmodott, és miről szólt az álma. A bibliai történetben mindannyian elmulasztják ezt megtenni, kivéve Dánielt, aki elmagyarázza a királynak, hogy csak az ő Istene képes elvégezni ezt a feladatot. Dániel egyszerre mondja el a királynak az álmát és értelmezi azt (Dániel 2:24-49).
A legnagyobb találkozás Nabukodonozor királynak azonban az izraelita Istennel az, amikor hatalmas hatalmával dicsekszik, és magát egy istennel teszi egyenlővé, amiért Isten megbüntette. Nabukodonozor hét évig úgy élt, mint egy állat. Minden más földön élt királytól eltérően ő uralkodik emberek és állatok felett, megtapasztalva mind az emberi, mind az állati birodalom életmódját. Ez a találkozás vagy élmény volt az, amely mély benyomást tett rá, és a héber Istent ismeri el a legmagasabbnak.
Dániel próféta az „aranyfejként” jellemezte Nabukodonozort:
„Te, oh király! királyok királya, kinek az egek Istene birodalmat, hatalmat, erőt és dicsőséget adott; És valahol emberek fiai, mezei állatok és égi madarak lakoznak, a te kezedbe adta azokat, és úrrá tett téged mindezeken: Te vagy az arany-fej” – Dániel 2: 37-38
Ezt a cikket szerkesztőségünk a sábát beállta előtt készítette és előre időzítve jelent meg az oldalon.
