Izrael nem fogja elismerni az orosz erők vagy az Oroszország által támogatott szakadárok által tartott ukrajnai területeken tartott népszavazás eredményét – közölte kedden az izraeli külügyminisztérium.
„Izrael elismeri Ukrajna szuverenitását és területi integritását, és nem fogja elismerni a népszavazások eredményeit Ukrajna keleti megyéiben”
– közölte a külügyminisztérium.
Jair Lapid miniszterelnök a február végi invázió óta bírálja Oroszország Ukrajna elleni háborúját, és Moszkva egyes akcióit háborús bűnöknek nevezte. Izrael az ENSZ-ben is Oroszország ellen szavazott. Izrael emellett repülőgépnyi humanitárius segélyt küldött és egy tábori kórházat épített Ukrajnában. Izraelt azonban Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és mások bírálták, amiért nem küld katonai segélyt Kijevbe.
Vasárnap két ukrán katona érkezett Izraelbe orvosi kezelésre, és további 18 súlyosan sérült katona érkezése várható a következő két hétben – közölte az izraeli ukrán nagykövetség.
A nagykövetség megköszönte Izraelnek, hogy „megszervezte az ukrán katonák ingyenes ellátását Izrael vezető kórházaiban”.
Jair Lapid miniszterelnök azt mondta, hogy „Izraelnek nagy tapasztalata van az amputáltak rehabilitációjában. Kiváló orvosi csapatokkal és kórházakkal rendelkezünk, amelyek megnyitották kapuikat és szívüket a sérült ukrán katonák előtt.
„Izrael továbbra is segíteni fogja Ukrajnát és polgárait. Mielőbbi gyógyulást kívánok a sebesülteknek”
– jelentette ki Lapid.
Zelenszkij többször figyelmeztetett arra, hogy az Oroszország általi annexióról szóló „ál-referendumok” tönkretennék a béketárgyalások minden esélyét.
Kormányának egyik vezető személyisége, Mihajlo Podoljak kedden arra szólított fel, hogy az esetleges népszavazásokra az Oroszországgal szembeni nemzetközi gazdasági szankciók szigorításával és az Ukrajnának szánt fegyverszállítások növelésével kell válaszolni, beleértve a 300 kilométer hatótávolságú hadsereg taktikai rakétarendszerét, az ATACMS-t, egy irányított rakétát.
Az Egyesült Államok készen áll arra, hogy az amerikai szövetségesekkel együtt további gazdasági szankciókat rójon ki Oroszországra, ha Moszkva továbblép az ukrán területek egyes részeinek annektálásával
– közölte a Fehér Ház.
Az Oroszországgal szembeni súlyos szankciók bevezetése után azonban nem sok gazdasági büntetés marad, hacsak az Egyesült Államok nem tudja rávenni Kínát és Indiát, hogy egyezzenek bele az orosz energia árának valamiféle korlátozásába.
Oroszország azt tervezi, hogy annektálja Ukrajna körülbelül 15%-át, amelyet az erői ellenőriznek, valamint Ukrajna körülbelül 3%-át, amelyet nem ellenőriz
– beleértve a frontvonalakat, ahol az ukrán katonák még mindig harcolnak.
Ezek a területek magukban foglalják Kelet-Ukrajna nagy részét, az úgynevezett Donbászt, ahol nagy számban élnek orosz nemzetiségűek és orosz ajkú ukránok. A Donbász két része jelenleg az önjelölt Donyecki (DPR) és a Luhanszki Népköztársaságokat (LPR) foglalja magában, amelyeket Putyin közvetlenül a február 24-i invázió előtt független államként ismert el. Donyeckben egy frontvonal húzódik.
A két területen 2014-ben népszavazást tartottak az Ukrajnától való elszakadásról, az orosz ellenőrzésű Herszon és Zaporizzsja területeken.
Összességében Oroszország legalább 90 ezer négyzetkilométernyi ukrán területet csatolna magához. Ez körülbelül akkora terület, mint Magyarország vagy Portugália.
Oroszország, amely az 1994-es budapesti memorandumban elismerte Ukrajna posztszovjet határait, 2014-ben annektálta a Krímet. A Krímmel és a négy másik területen lévő területekkel Oroszország az ukrán terület legalább egyötödét annektálta volna.
