Szerbia nem fogadhatja el az ukrajnai régiókban zajló népszavazások eredményeit, mert ez ellentétes állami és nemzeti érdekeivel – jelentette ki vasárnap Belgrádban Nikola Selakovic szerb külügyminiszter.
Mint mondta, egyrészről Szerbia elkötelezett a nemzetközi jog alapelvei és szabályai, valamint az ENSZ alapokmánya iránt, másrészről pedig ez teljesen ellentétes lenne az ország érdekeivel, valamint a területi egységet, önállóságot és a határok sérthetetlenségét hirdető politikájával.
Szerbia az ukrajnai háborút illetően is igyekszik egyensúlyozni Kelet és Nyugat között, ahogyan az európai integrációt illetően is teszi.
Az ENSZ Közgyűlésében márciusban ugyan elítélte Ukrajna megtámadását, ám nem hajlandó csatlakozni az Oroszország elleni szankciókhoz, és ragaszkodik ahhoz, hogy fenntartsa hagyományosan jó kapcsolatát Moszkvával.
Aleksandar Vucic szerb elnök néhány nappal ezelőtt New Yorkban, az ENSZ Közgyűlésén arról beszélt, hogy Szerbia minden ország területi egységének megőrzését támogatja, így Ukrajnáét is, ám ehhez az elvhez nem minden tagország tartja magát, mert szerinte Szerbia területi egységét sem tartották tiszteletben, amikor 2008-ban Koszovó egyoldalúan kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától. A szerb elnök szerint Koszovó függetlenségét azóta a legtöbb ENSZ-tagország elismerte.
Ezt a cikket szerkesztőségünk az ünnep beállta előtt készítette és előre időzítve jelent meg az oldalon.
Ennek a „népszavazásnak” annyi értelme van, hogy utána nem számít külföldnek az érintett terület. Ezen a szemüvegen át kell nézni. Minden hozadékával vagy vivedékével együtt.
Megváltoztatja a terület jogi helyzetét. Az, hogy nem ismerik el, nem sokat ér, mert ebben kérdésben a fegyverek erejével döntenek.
Pontosan. A történelmet mindig a győztesek írják, és ők rajzolják a határokat is.
Ha ezt ezt nem fogadják el, akkor a 1991-es ukrán népszavazást sem lehet érvényesnek tekinteni, ami alapján Ukrajna kivált a Szovjetunióból.