Az Oroszország vezette Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezete (KBSZSZ) elvileg arra kötelezi biztonsági blokk tagjait, hogy támadás eseté egymás védelmére keljenek. A KBSZSZ Azerbajdzsán Örményország elleni támadására adott eddigi reakciója azonban igencsak vérszegény volt – írja Ani Mejlumyan Jerevánban élő riporter.
Mivel Azerbajdzsán támadásokat indított, Örményország a szövetségeseihez fordult, hogy keljenek a védelmére.
Az elmaradt válasz azonban tovább rontotta az örmények bizalmát a szövetségeseikben – elsősorban Oroszországban.
Szeptember 13-án este, a harcok kezdetének napján Örményország kormánya kezdeményezte a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezete államfőinek videós csúcstalálkozóját. A KBSZSZ egy Oroszország által vezetett kölcsönös védelmi blokk, amelybe Örményország, Fehéroroszország, Kazahsztán, Kirgizisztán és Tádzsikisztán is beletartozik. A találkozó „részletes és őszinte véleménycserét” eredményezett a tagok között a szervezet közleménye szerint.
Másnap Nikol Pashinyan örmény miniszterelnök hivatalosan is hivatkozott a kollektív védelemről szóló rendelkezésre, és „katonai segítséget kért az ország területi integritásának helyreállításához”.
A felhívás válasz volt Azerbajdzsán előző nap indított, Örményországon belüli célpontok elleni példátlan támadásaira. A KBSZSZ alapokmányának 4. cikke kimondja, hogy: „Bármely tagállam elleni agresszió (a biztonságot, stabilitást, területi integritást és szuverenitást fenyegető fegyveres támadás) esetén az összes többi tagállam az adott tagállam kérésére haladéktalanul biztosítja az utóbbi számára a szükséges segítséget, beleértve a katonai segítséget is”.
A KBSZSZ válasza azonban nem volt azonnali. A szervezet úgy határozott, hogy tényfeltáró missziót küld, amelynek élére Anatolij Szidorov vezérezredest, a KBSZSZ vezérkari főnöke került.
Még a misszió megérkezése előtt a szervezet közölte, hogy nem számol békefenntartók küldésével.
„Ne szaladjunk ennyire előre. Szeptember 13-án államaink vezetői egyhangúlag kijelentették, hogy politikai és diplomáciai módszerekkel kell megoldani ezt az Örményország és Azerbajdzsán között fennálló problémát”
– mondta Szidorov egy szeptember 15-i tájékoztatón.
Örményország és Azerbajdzsán szeptember 14-én este tűzszünetben állapodott meg, amely úgy tűnt, hogy nagyrészt kitart, bár a tűzszünetek ebben a konfliktusban köztudottan törékenyek. Azerbajdzsán eddig 71, Örményország 105 elesett katonáról számolt be.
Szidorov a tűzszünetre hivatkozva indokolta a békefenntartó misszió kizárását.
A KBSZSZ-t Oroszország uralja, amely jelenleg úgy tűnik, képtelen kezelni saját ukrajnai háborúját is, nemhogy beavatkozni egy kaukázusi szövetséges megsegítésébe. Elemzők szerint Azerbajdzsán az offenzíva megindításával tesztelte Oroszország elszántságát.
„Azerbajdzsán tesztelni akarta az orosz és a nemzetközi reakciókat, azt is, hogyan reagál majd az örmény hadsereg”
– mondta Leonid Nersisyan katonai elemző az Eurasianetnek.
„Az orosz biztonsági rendszer a volt szovjet térségben valóban megtört”
– mondta Laurence Broers, a Chatham House munkatársa a The Guardiannek.
Az örmények azonban már Oroszország ukrajnai problémái előtt is szkeptikusak voltak a KBSZSZ biztonságot garanciáival kapcsolatban.
A szervezet 2021-ben, egy korábbi azerbajdzsáni betörést követően elutasította Örményország kérését, míg januárban sikerült csapatokat küldenie Kazahsztánba, hogy segítsen a kormányellenes tüntetések leverésében.
Örményország akkor mintegy 100 katonát küldött Kazahsztánba, ami sok örményt bosszantott, akik úgy érezték, hogy a szervezet kettős mércét alkalmaz a beavatkozás helyét illetően. Akkoriban az örmény kormány tisztviselői visszautasították ezt a kritikát.
„A közvélemény aggodalmát fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy Örményország miért kért segítséget, és miért nem kapott, most pedig miért nyújt segítséget”
– mondta Armen Grigoryan, az örmény biztonsági tanács titkára a közszolgálati televíziónak.
„Mindenekelőtt felelősség kérdése, hogy Örményországnak érdeke-e, hogy a KBSZSZ mechanizmusai működjenek, és a válasz egyértelmű igen”
– tette hozzá.
Ezúttal azonban Kazahsztán tisztviselői is kizárták, hogy békefenntartókat küldjenek Örményországba.
Ezek után sok nyugatbarát örmény követelte, hogy az ország lépjen ki a KBSZSZ-ből.
„Ez több kárt okozhat, mint hasznot”
– magyarázta Nersisyan.
„A KBSZSZ-ből való formális kilépés gazdasági és biztonsági fenyegetésekkel járhat; [Oroszország] árthatna nekünk”
– mondta az Eurasianetnek.
Ugyanakkor azt jósolta, hogy „a KBSZSZ, Oroszország tétlensége miatt Örményországban azt eredményezheti, hogy „tetszhalott szervezetté” válhat.
